"Törvényt hozott" az USA Legfelsőbb Bírósága LGBT-ügyben

2020. június 16. 17:07
Több bíró szerint is túllépte hatáskörét az USA Legfelsőbb Bírósága, amikor a szexuális irányultságra és nemi identitásra is kiterjesztve értelmezte az 1964-es Polgárjogi Törvényt, ami a szövege szerint csak a nemi hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. Ezzel az értelmezéssel ugyanis a döntés kritikusai szerint a testület gyakorlatilag átírt egy jogszabályt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 6-3 arányban döntött arról, hogy a Polgárjogi Törvény (Civil Rights Act of 1964) szerinti hátrányos megkülönböztetésnek számít az, ha valakit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt érnek atrocitások a munkahelyén.

A döntést az amerikai közvélemény egy része nemcsak a munkáltatók, hanem a Trump-adminisztráció kudarcának is tekinti, mivel a kormányzati álláspont a jelenlegi szabályozással kapcsolatban az, hogy a törvény eddig egyértelműen rendezte a kérdést, s hogy a munkáltatók jogszerűen jártak el, amikor a szexuális irányultságot vagy a nemi identitást is számításba vették az intézkedéseik során.

Az ítélet értelmében a Civil Rights Act of 1964 szerinti „szexuális megkülönböztetés” szerint minősül az is, ha valakit szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt különböztetnek meg hátrányosan. 

A döntéssel kapcsolatban érdekesség, hogy az ítélet mellett szavazó liberális világnézetű bírók közé beállt az a Neil Gorsuch bíró is, akit Donald Trump jelölt a testületbe. Brett Kavanaugh, Trump másik jelöltje – Samuel Alito és Clarence Thomas bírákkal egyetemben – az ítélet ellen szavazott a tanácsban.

„Még ha manapság ezt másként is értik, a nemre való tekintettel tett hátrányos megkülönböztetés nem keverendő a szexuális orientációra vagy a nemi identitásra tekintettel tett diszkriminációval” – állítja Samuel Alito.

Brett Kavanaugh különvéleményében azt is kifogásolta, hogy az ítélettel a Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen újraírta a törvényt, annak érdekében, hogy az immár a szexuális irányultságot és a szexuális identitás kérdését is magába foglalja; ez azonban a Kongresszus (vagyis a törvényhozó hatalmi ág) hatáskörébe tartozna – állítja a bíró.

Ezt az álláspontot több bíró is osztja, mondván, hogy a jelen ügyben a Legfelsőbb Bíróság nem ítélkezett, hanem törvényt hozott.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés