Izrael Ciszjordánia bekebelezését mérlegeli

2020. június 17. 14:48
Az izraeli miniszterelnök asztalán lehet Ciszjordánia kétlépcsős bekebelezési terve. Noha a térség történetének kritikus jelentőségű geopolitikai akciója lenne, a politikus nem számít különösebb nemzetközi ellenkezésre.

Izrael történelmi lehetőséget ragadna meg

A Reuters egy izraeli lapra hivatkozva állítja, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Donald Trump által felvázolt béketervben történelmi lehetőséget lát arra, hogy kiterjessze Izrael szuverenitását a Ciszjordánia bizonyos részeire.

A Reuters azért is adhatott hitelt az Israel Hayom cikkének, mert az egyébként is kormányközeli lap rendszeresen erősítette Netanjahu miniszterelnök nyilatkozatait, s a szóban forgó cikk kevés találgatni valót hagy maga után a ciszjordániai helyzettel kapcsolatban: "Netanjahu új terve: szuverenitás két lépcsőben".

Bekebelezés két lépcsőben

A cikk szerint a miniszterelnök július 1-jétől tárgyalná a stratégiát, amelynek körvonalai már ma is látszódnak. Netanjahu azt tervezi ugyanis, hogy az első fázisban a kisebb településeket annektálná Júdea és Szamária területén, s azt követően, hogy Izrael eredménytelen kísérletet tett arra, hogy megújítsa az ország és a palesztinok közötti békepárbeszédet, a fennmaradó, a  ma a Palesztín Autonómiához tartozó térség izraeli megszállás alatt álló területei (Ariel, Ma'ale Adumim, Gush Etzion) is sorra kerülnének a második fázisban. Megjegyzendő, hogy

noha a nemzetközi közösség túlnyomó része az érintett területeket jogellenes megszállásnak minősíti, Izrael visszautasítja ezeket a vádakat

(véleményrovatunkban a közelmúltban érintettük a kérdést).

Izrael szerint a stratégia körülményei megnyugtatóak a nemzetközi közösség számára

Az izraeli miniszterelnök várakozásai szerint a kétlépcsős stratégia jól megfontolt kidolgozása és végrehajtása egyrészt biztosítja a nemzetközi közösséget arról, hogy Izrael hallgat a külső kritikára és óvatosan jár el, másrészt pedig illeszkedik a Fehér Ház narratívájában, miszerint valójában egy „béketerv” végrehajtásáról van szó, s nem pedig államközi villongásról.

Az Israel Hayom hangsúlyozza, hogy a terv előkészítési fázisban van,

az ország vezetése a stratégia részleteit egyelőre az alternatívák szintjén mérlegeli,

s a végső döntés meghozatala előtt nagy mértékben számít az Egyesült Államok tanácsaira is.

Netanjahu nem tart az Európai Unió retorziójától

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője még februárban arra szólította fel Izraelt, hogy álljon el a Ciszjordánia megszállt területeinek nagy részét kitevő Jordán-völgy elcsatolásának tervétől. Az EU részéről májusban újabb felszólítás érkezett: ezúttal

az EU vezető diplomatái már arról beszéltek, hogy ha Izrael annektálja a szóban forgó területeket, azzal ugyanazt valósítja meg, mint amit Oroszország tett a Krím-félszigettel.

A Reuters értesülései szerint Netanjahu mégsem tart komolyabb lépéstől az EU részéről, álláspontja szerint az EU legfeljebb is csak kommunikációs kampányban ítéli majd el az esetlegesen megvalósuló terveket (az EU legutóbb is hangsúlyozta, hogy szankciókat egyelőre nem fontolgat a közösség, mire az izraeli diplomácia „hangosbeszélő-diplomáciának” minősítette az EU közléseit az ügy kapcsán). 

Ciszjordánia csaknem egy évszázada puskaporos hordó

Izrael függetlenségét 1948-ban mondta ki az ENSZ-Közgyűlés, s erre a szomszédos arab államok azonnal reagáltak. Az eszkalálódó erőszak időlegesen csitult ugyan, de összességében állandósult a feszültség Izrael, Egyiptom, Jordánia és Szíria között. 

A fordulópont 1967-ben érkezett el, amikor Izrael – tartva attól, hogy a három másik ország határainál megfigyelt csapatösszevonások egy, az ország elleni támadást készítenek elő – meglepetésszerűen megtámadta mindhárom államot. A "hatnapos háborúként" is elhíresült hadművelet keretei között az izraeli csapatok elfoglalták Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet, a Golán-fennsíkot, a Sínai-félszigetet és a Gázai-övezetet. Izrael később Egyiptommal és Jordániával békeszerződést kötött, és kivonult a Sinai-félszigetről és a Gázai-övezetből is.

Az 1967-es eseményeket követően előállt status quo-t a nemzetközi jog nem ismeri el, s Trump „béketervével” épp ez a probléma: a koncepcióval kapcsolatos legfőbb ellenérvek közé tartozik, hogy legitimálná az 1967-es határokat, s emiatt

a palesztin oldal a béketerv elfogadására önfeladásként tekint

(főleg annak arra a részére, amely Jeruzsálemet Izrael oszthatatlan fővárosának nyilvánítaná).

A Reuters értesülései szerint Netanjahu úgy látja, hogy a kétlépcsős stratégia végrehajtása nem rontana különösebben az országa és az arab világ közötti viszonyon, az EU szerint ugyanakkor lehetetlen, hogy a területek Izraelhez csatolása békés úton menjen végbe.

Szemlézte Dobozi Gergely.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés