Válságok és amerikai elnökválasztás

2020. augusztus 6. 12:46

Sándor Lénárd
Bár időről időre felmerül, hogy a járványveszélyre figyelemmel el kellene halasztani a novemberi elnökválasztást az Egyesült Államokban, a többszintű és szigorú szabályozás miatt erre kevés esély mutatkozik. Ennek köszönhető az is, hogy az elnökválasztás időpontjának megváltoztatására ezidáig még nem volt példa. Igaz ugyanakkor, hogy a válságok egy-egy elnökség legnagyobb próbatételét jelentik.

"Az elmúlt hónapok történéseinek fényében biztosan kijelenthető, hogy Donald Trump elnöksége a fordulatokban egyik leggazdagabb amerikai elnökségként fog bevonulni a történelemkönyvekbe. A politika világán kívülről érkezőként nyert elnökválasztást, rendhagyó módon mindkét párt ortodoxiáját elutasítva. Elnöksége több fontos kérdésben, így többek között a kereskedelempolitika, a védelmi politika és bevándorlás tekintetében is szakítást jelent a több évtizedes republikánus (vagy akár demokrata) dogmákkal. Felfogásával kiváltotta a Kongresszus demokrata többségének ellenállását, ami 2019 telén az ország történelmének leghosszabb ideig tartó kormányzati leállásához vezetett. Alig egy évvel később vele szemben indították meg Amerika történelmében harmadszor az alkotmányjogi felelősségre vonási, vagyis az úgynevezett „impeachment” eljárást. Az elnökválasztási évre pedig – egy évszázada nem látott – járványból fakadó válság nyomja rá bélyegét. Emiatt egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy a közeledő elnökválasztás válságos időszakban találja majd Amerikát. A tengerentúl enyhülni nem akaró járvány miatt annak a gondolata is felvetődött, hogy az elnökválasztást el kellene halasztani. Ezt az álláspontot képviselik azok is, akik a személyes jelenlétet kiváltó szavazási módokban a visszaélések veszélyét látják. Amerika történetében elnökválasztás elhalasztására még nem volt példa, a választásokat még a polgárháború, illetve a háborús időszakok során is rendre megtartották. De vajon mit is mondanak minderről az amerikai alkotmányos rendelkezések?

Elhalasztható-e az amerikai elnökválasztás?

Tulajdonképpen már tavasz óta időről időre felmerül annak a kérdése, hogy vajon megtartható lesz-e a novemberi elnökválasztás, és ha igen, úgy ez hogyan befolyásolja a választások tisztaságát vagy tisztességességét. Néhány amerikai államában, mint például Louisianában a járvány terjedése, illetve a járvánnyal szembeni védekezés szükségessége miatt az előválasztásokat el kellett halasztani. A novemberi elnökválasztás elhalasztása azonban közel sem ilyen egyszerű kérdés. Részben azért, mert az Egyesült Államok elnökét nem egyetlen, szövetségi szinten szervezett egyszeri választással, hanem az 50 tagállamban, illetve a fővárosban, Washington DC-ben külön-külön megválasztott elnökválasztó testület (ún. elektori kollégium) útján választják meg. Ez a sajátos, mind a közvetlen, mind a Kongresszus által történő elnökválasztást elvető választási rendszer a tagállamok közjogi szerepét őrzi, és jelentőségüket juttatja kifejezésre a szövetségi államban. Az amerikai elnökválasztás ennek megfelelően valójában egy három lépésből álló, mintegy két hónapig tartó folyamat, amelyet többszintű szabályozás jellemez: részben a szövetségi alkotmány és a szövetségi törvények, de jelentős részben a tagállami jogszabályok szabályozzák.

A választási folyamatban az első lépést a tagállamokban szervezett úgynevezett előválasztások jelentik, amelyek során kiválasztják a nagy politikai pártok elnökjelöltjeit. A második szakasz az elektorok megválasztása. A szövetségi alkotmány 2. cikke a tagállamok (és a főváros) törvényhozására bízza, hogy az általuk küldött elnökválasztó elektorok kiválasztásának módját meghatározzák. Ez azt is jelenti, hogy egy tagállam törvényhozása dönthet arról, hogy az elektorokat nem demokratikus választás útján, hanem más módon jelöli ki. Valójában az 1800-as évek közepéig ez bevett szokás volt, és elméletileg semmi nem zárja ki, hogy a közegészségügyi válságra tekintettel a tagállamok ne demokratikus választással, hanem más módon jelöljék ki az elektorokat. Emellett elsődlegesen a tagállamok jogosultak dönteni arról is, hogy a járványra figyelemmel biztosítják-e a személyes szavazás olyan alternatíváit, mint például a levélben történő szavazás vagy a szavazatok leadása a választás napját megelőzően. Ezek a választási szabályok azonban megtámadhatók a washingtoni Legfelső Bíróság előtt a szövetségi alkotmány – jórészt az esélyegyenlőséget és tisztességes eljárást megfogalmazó – rendelkezései alapján. Ettől eltérően az elektorok kiválasztásának időpontját az alkotmány értelmében egyedül a Kongresszus határozhatja meg. 1845 óta pedig hagyománnyá vált, hogy ez az időpont november első hétfőjét követő kedd, 2020-ban november 3. napja. Ennek megfelelően az elektorok kiválasztásában a tagállamok és a Kongresszus játszik szerepet, az elnöknek még rendkívüli állapot esetén sincsen beleszólása. Az elektorok a választási folyamat harmadik szakaszában választják meg az elnököt, amelyben szintén a Kongresszus játszik kulcsszerepet, ugyanis ő állapítja meg a szavazás időpontját, ami rendszerint december második szerdáját követő első hétfő, 2020-ban december 14. napja. A választási folyamat lezárásaként az elektori szavazatokat a január 6. napján délután 1 órakor a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén számlálják össze. Ha bármilyen oknál fogva – akár azért, mert például az elektorok egy jelentős része a járványhelyzet miatt nem tudja leadni szavazatát – egyik elnökaspiráns sem tud többséget szerezni, akkor az alkotmány 12. kiegészítése értelmében a Képviselőház rendhagyó szabályok szerint választ elnököt. És ha bármilyen oknál fogva a képviselők nem tudnak elnököt választani, akkor a Szenátus megválasztja az alelnököt, aki elnöki jogkörben jár el.

Ebből látható, hogy az elnökválasztás elhalasztásához a tagállamok és a Kongresszus együttes intézkedéseire lenne szükség. Az alkotmány ugyanakkor még ebben az esetben sem ad nagy mozgásteret. A 20. alkotmány-kiegészítés ugyanis kategorikusan rendelkezik arról, hogy az elnök és az alelnök hivatali megbízatása a választásokat követő év január 20. napján délben megszűnik. Az alkotmány még rendkívüli állapot vagy szükséghelyzet esetén sem ad lehetőséget ennek a határidőnek a kitolására. Ha pedig a 12. alkotmány-kiegészítés rendelkezései alapján nem lehetett elnököt választani, akkor a Képviselőház elnöke látja el az elnöki feladatokat, ennek hiányában pedig a Szenátus. Az elnökválasztás elhalasztásának további akadályát képezi, hogy az alkotmány rendelkezései értelmében a Képviselőház tagjait kétévente, a szenátorokat pedig – rotációs alapon – hat évente kell választani. A többszintű szabályozásnak és a szigorú alkotmányjogi előírásoknak köszönhető, hogy az elnökválasztás időpontjának megváltoztatására az amerikai történelemben ezidáig még nem volt példa. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna az elnökválasztok éveiben korábban válságok. Ezek a válságok pedig bizonyára befolyásolták az elnökválasztások kimenetelét, az ország sorsának alakulását."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Kubatov-szisztéma akárkit a trónra segít.
Magyarország rá a példa.
Persze egy jó szavazatösszesítő program sem árt, ha van!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés