Cikkajánló: felelőtlenség bevándorláspárti politikát erőltetni egy arra felkészületlen társadalomra

2020. augusztus 31. 19:15
Ava Armand tanulmányában arra jut, hogy Franciaországban úgy hirdettek bevándorláspárti politikát, hogy a társadalom nem állt erre készen - s a bevándorlók agressziója is ide vezethető vissza.

Ava Armand, a Fordham University kutatója összefüggést vél felfedezni a lakóhely és a társadalmi megbélyegzettség, valamint az annak eredményeképpen kialakuló agresszív viselkedésformák között. A szegregátumoknak tulajdonított társadalmi megbélyegzettség ugyanis az évek során olyan szintű feszültséget generál az érintettekben, amely jellemzően fizikai agresszión keresztül fejeződik ki – tovább mélyítve a társadalmi csoporttal és lakóhelyeikkel kapcsolatos negatív sztereotípiákat. A jelenség különösen sújtja a francia társadalmat, ahol alkotmányos eszközökkel próbálják orvosolni a problémát, de a valódi megoldást a társadalom és a bevándorláspárti politika megreformálása jelenthetik.

Armand rámutat arra, hogy a francia nagyvárosok – különösen a főváros – külső kerületeiben élő bevándorlók számos olyan társadalmi igazságtalansággal kényszerülnek szembesülni, amelyekről a francia őslakosoknak nincs tapasztalatuk:

a képzetlenség, az alacsony általános életszínvonal, és az intézményes rasszizmus együttesen eredményeznek kettős válságot a vizsgált népcsoport körében.

Egyfelől, a külvárosokban tapasztalható körülmények Franciaország-szerte erősítik a bevándorlókkal szembeni sztereotípiákat – ez pedig a szegregátumokban lakók „nemzeten kívüli” megbélyegzettségéhez vezet.

Másfelől pedig a sztereotípiák alanyai az előítéletek következtében azt kényszerülnek megélni, hogy a hazájuknak tekintett országban a társadalom számkivetettjeként élnek, az ezzel a státusszal járó igazságtalanságokkal együtt. A kettős válságot pedig Armand szerint mélyíti, hogy a fentebb vázolt másodlagos hatás tovább erősíti az elsődleges hatást megalapozó előítéleteket.

Armand szerint e kettős válságspirál által éveken keresztül generálódó feszültség eklatáns kifejeződése a fizikai agresszió, s e tényező pedig mintegy „rögzíti” a szerző által „ördögi körnek” titulált jelenséget.

Az agresszív népcsoportba tartozókat ugyanis a széles társadalom idegennek tekinti, ennek következtében pedig még az is azonosulni kényszerül az erőszakos viselkedésmóddal, akitől az egyébként idegen. Ezzel kapcsolatban a szerző megjegyzi, hogy a bevándorlók az erőszakon keresztül olyan identitáshoz jutnak, amelyet egyébként sosem választottak volna. 

Ahogy arra a tanulmány szerzője rámutat, a szegregátumokkal kapcsolatos negatív előítéletek kialakulásában – ezen keresztül pedig az erőszak elharapózásában – jelentős felelőssége van azoknak a politikusoknak, akik bevándorláspárti politikát folytatnak.

Armand szerint ugyanis

felelőtlen lépés a tényleges politikai hatalommal rendelkező döntéshozóktól a bevándorlást propagálni akkor, ha a célország társadalma nincs felkészítve arra, hogy kellően átgondold intézményrendszerrel biztosítsa az integráció feltételeit.

Mindez Franciaország esetében azt eredményezi, hogy az alkotmány által rögzített értékek és a tényállapot egymással szembe megy: a jogszabály ugyan a társadalmi egyenlőség talaján áll, miközben a szegregátumok lakói folyamatos megbélyegzettséget és radikalizálódást kényszerülnek megélni.

Ennek fényében pedig Armand szerint álszentnek és szakszerűtlennek tűnhet az a közelmúltbeli jogalkotási fordulat, amelynek eredményeképpen a „rassz” szó ugyan eltűnt az alkotmány szövegéből, a probléma továbbra is sújtja a francia társadalmat.

A teljes írást itt olvashatja el.

Dobozi Gergely

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés