Brexit-stratégiája miatt egyre több brit konzervatív kritizálja Johnsont 

2020. szeptember 14. 17:03
David Cameron korábbi brit kormányfő is csatlakozott azon konzervatív politikusok táborához, akik kritikát fogalmaztak meg a jelenlegi kormányzati irányvonalakkal kapcsolatban.

A Theresa May és John Major egykori konzervatív brit miniszterelnökök után David Cameron is éles kritikát fogalmazott meg a Boris Johnson által vezetett jelenlegi kormányzat Brexit-politikájával kapcsolatban – írja a The Guardian.

„Elfogadtatni egy törvénytervezetet hogy aztán annak alapján megsértsd a nemzetközi jogot a legutolsó megfontolandó lehetőségek között kellene lennie. Nagyon is rossz előérzeteim vannak a közeljövőt illetően” – kommentálta Cameron a fejleményeket. Szerinte az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás „életbevágó” kérdés, amelynek tétjét a brit félnek minden körülmények között szem előtt kellene tartania.

Ahogy arról a lap is beszámol, May és Major ennél sokkal sarkosabb kritikát fogalmaztak meg, mondván, hogy

Johnson Brexit-politikája csorbíthatja az Egyesült Királyság nemzetközi megítélését. 

Hasonló álláspontra helyezkedett Michael Howard, a brit konzervatívok korábbi vezetője is, aki szerint egyre nagyobb kihívást jelenthet hazája számára, hogy megkülönböztesse magát az olyan országoktól, mint Oroszország vagy Kína.

Johnson lépését nemcsak korábbi konzervatív prominensek, de jelenleg aktív konzervatív politikusok is támadják: a The Guardian értesülése szerint Rehman Chishti egyébként Brexit-párti Tory képviselő is úgy nyilatkozott, hogy nem áll módjában támogatni a Brexit-megállapodást aláásó törvénytervezetet. Nyilatkozatát tettekkel nyomatékosította: a körülményekre tekintettel lemondott kormányzati pozíciójáról.

„Elviekben sem tudom támogatni a tervezetet. Aggodalmaim valósak azzal kapcsolatban, hogy a lépéssel az Egyesült Királyság megszegné jogi kötelezettségeit.” - nyilatkozta Chishti.

Mint ismeretes, a brit kormány még 2020. szeptember 9-én terjesztette a belső piaci szabályozásra vonatkozó, 2021. január 1-jétől alkalmazandó törvényjavaslatát, amelyet  a legtöbb kritika amiatt ér, hogy az több pontos is aláássa az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás rendelkezéseit; mindemellett alkalmas arra, hogy relativizálja az Európai Unió Bíróságának ítéleteiben és az északír jegyzőkönyvben foglaltakat.

Philip Stephens, a Financial Times politikai kommentátora ennek kapcsán elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy

a briteknek történetileg szoros kapcsolódása van a jogállamiság eszmeiségéhez, és a liberális demokráciák értékeihez

– ennek tükrében pedig különösen látványos az, ami jelenleg a kilépési megállapodás körül zajlik.

A Magna Carta (az angol alkotmányjogi fejlődés mérföldköve) és a habeas corpus (mint a modern eljárásjogokat alapvetően meghatározó jogelv) szerzőiként – s a parlamentarizmus atyjaiként – a britek ugyanis évszázadok óta a jogállamiság mintapéldái, ahol a jogszolgáltatás a világ elvárásai szerint csaknem mindenfajta kormányzati befolyástól mentesen zajlik. Legalábbis ezt állítja Stephens, aláhúzva, hogy ezek a tényezők összességükben alapozták meg az Egyesült Királyság nemzetközi reputációját. 

Stephens szerint minden jel arra utal, hogy

Boris Johnson jelenlegi kormányfő minderre mintha nem lenne tekintettel,

legalábbis a brit miniszterelnök Brexit-stratégiája nélkülözi azt a következetességet, amelyet országa mindezidáig a nemzetközi közösséggel való együttműködésében tanúsított.

A szóban forgó törvényjavaslatot a brit parlament ma tárgyalja második olvasatban.

Dobozi Gergely
 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés