Körhintapolitika

2020. szeptember 15. 14:41

Kutasi Gábor
A világjárványt megelőzően, és így a vírus okozta válság alatt is két fő területen ütközött az amerikai és európai kereskedelempolitikai érdek: a repülőgépgyártóknak adott EU-támogatás és az EU-tagállamaiban alkalmazott digitális adó kapcsán.

"Úgy tűnik, hogy az USA tágan értelmezett protekcionizmusfelfogásából következően sújtja vámokkal az európai országokat. Nem új jelenség, hogy az USA értelmezésében az Európában alkalmazott, de az amerikai piacon és/vagy amerikai cégeknek hátrányt okozó gazdaságpolitikai vagy versenyjogi intézkedést az USA protekcionizmusként értelmezi, és így a WTO-egyezmény szabályaira hivatkozva vámokkal bünteti. Az EU is hasonlóképpen értelmezi az amerikai vállalatoknak adott állami támogatásokat, így szintén vámokkal vág vissza. A vámok kiszabása egy adok-kapok folyamat során történik, így a vámszintek fokozatosan emelkednek, amit a kereskedelempolitika körhinta-megtorlásnak (carousel retaliation) nevez.

Az Airbus és a Boeing vállalatóriások párharca és állami támogatásuk több évtizedes témája a nemzetközi vállalati elemzéseknek. 2019 szeptemberében az európai országok által az Airbus-nak adott visszafizetendő támogatások kedvezményes kamata miatt az USA vámokkal büntette az európai gyártót."

(...)

"Az USA másik nagy „fájdalma” az európai országokban bevezetett digitális adó, amely alapvetően a nemzetközi IT óriáscégeket (Facebook, Google, Amazon stb.) terheli, és amelynek hátterében leginkább ezen cégek adóelkerülési gyakorlata áll. A 2019. január 1-től hatályos, amerikai tech óriásokat is sújtó francia digitális adóra válaszul 2019 decemberében az USA 25 és 100 százalék közötti mértékben amerikai vámot vezetett be a 2,4 milliárd dollár összértékben importált francia luxustermékekre. "

(...)

"Bizonyos mértékű enyhülés történt a két gazdasági centrum között. A 2020. július végi kereskedelmi főtárgyalók közötti magas szintű találkozó eredményeképpen az EU elismerte az Airbus jogszerűtlen támogatást, és a tagországok intézkedéseket ígértek azok megszüntetésére. A Boeing ezzel párhuzamosan vállalta, hogy egyoldalúan enged a WTO szabályozásnak. Ezzel a viták még nem zárultak le a WTO vitarendezési folyamatában, de a felek mindezt előrelépésnek tekintik. Ugyanakkor az „America First” szlogen egyelőre nem változik, az USA továbbra is a protekcionista álláspontot képviseli. Így az EU számára nem csupán ágazatok pozícióharcáról szólnak e kereskedelmi viták, hanem hosszú távú kihívásként arra is választ kell adniuk, hogy hogyan tartható fenn a jelenlegi globális kereskedelmi rend és intézményrendszer."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés