Szügyig gázol Németország legnagyobb bankja a globális pénzmosási botrányban

2020. szeptember 22. 17:48
Hatalmas volumenű nemzetközi pénzmosási botrányban érintett a Deutsche Bank; az elmúlt évtizedek során ezermilliárd dolláros nagyságrendben áramoltak át fekete pénzek a szervezet globális infrastruktúráján. 

Németország legnagyobb pénzügyi szervezete, a Deutsche Bank felelhet annak a csaknem 2 ezer milliárd amerikai dolláros pénzmosási botránynak több mint a feléért, amelyet nemrégiben tárt fel a BuzzFeed News az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) segítségével; a gyanús tranzakciók sora 2017-től egészen 1999-ig nyúlik vissza – írja a Deutsche Welle. 

A vizsgált időszakban a Deutsche Bank 1.3 ezermilliárd amerikai dollárnak (1.09 ezermilliárd eurónak) megfelelő gyanús tranzakciót engedett át a rendszerein. Ahogy azt a lap is írja,

„gyanús tranzakción” a pénzmosáshoz és egyéb bűncselekményekhez kapcsolódó ügyleteket kell érteni. 

A kiszivárgott dokumentumok szerint a német bank csak 1999 és 2006 között nagyjából 10.9 milliárd dollárt mozgatott iráni, líbiai, szíriai, burmai és szudáni pénzügyi szervezeteken keresztül – egytől egyig olyan bankokról van szó, amelyekkel szemben az Amerikai Egyesült Államok valamilyen formában szankciókkal élt. A cikk kitér arra is, hogy

a bank kifejezetten törekedett arra, hogy átláthatatlan módszereket és gyakorlatokat alkalmazva kerülje el a lebukást.

Az eset jelentőségét súlyosbítja, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szervezetek nemzetközi szabályozókon keresztül kötelesek arra, hogy értesítsék az illetékes hatóságokat, valahányszor „gyanús” tranzakciót észlelnek; ráadásul a vonatkozó szabályok egyértelműen nevesítik például a pénzmosást, vagy a hatályos szankciók kikerülését, mint bejelentési kötelezettséget megalapozó körülményt. A bejelentési kötelezettség természetesen szűk határidőhöz kötött.

Ehhez képest az egyik inkriminált esetben a Deutsche Bank amerikai fiókja 5678 napot várt a bejelentéssel – írja a Süddeutsche Zeitung, megjegyzésképpen hozzátéve, hogy az esetben szintén érintett Bank of New York Mellon Corporation nevű beruházásokkal foglalkozó pénzügyi szervezet még ezen is túlterjeszkedve, 6666 napon keresztül késett.

Figyelemreméltó, hogy a szintén nagy piaci részesedéssel és jelentős hitelpiaci kapacitásokkal rendelkező Commerzbankkal (amelyben a német állam 15 százalékos tulajdonosi hányaddal rendelkezik) kapcsolatban is előfordult, hogy a szervezet 10 hónappal később jelezte gyanúját az illetékes hatóságok felé.

A lap kitér arra is, hogy mindezért Deutsche Bank esetében a szervezet jelenlegi vezetője, Christian Sewing részben mindenképpen felelősségre vonható. Az Ő feladata lett volna ugyanis, hogy észlelje, hogy miként hasznosul bankjának infrastruktúrája a pénzmosási célokra. Sewing felelősségét súlyosbítja, hogy vezetői kinevezését megelőzően a szervezet belső ellenőrzési részlegét vezette (2014-ben ráadásul vizsgált is gyanúsnak vélt orosz részvénytranzakciókat, ugyanakkor mindent rendben talált). 

Németországnak – a nyilvánvaló okokon túlmenően – a jelenlegi botrány már csak azért sem jön jól, mert az ország felvállalt élharcosa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni nemzetközi küzdelemben. Mint ismeretes,

idén nyáron a szövetségi pénzügyi tárca vette át két évre a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) elnökségét.

Németország a FATF keretein belül az Eurasian Group (EAG), az Asia/Pacific Group on Money Laundering (APG) és a Financial Action Task Force of Latin America (GAFILAT) tekintetében felügyeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozási elleni fellépést.

A botrányra a német belpolitikai szereplők is hevesen reagáltak. Norbert Walter-Borjans, a szocialisták (SPD) társelnöke átláthatóbb szabályokat szorgalmaz és az ehhez hasonló kihágásokkal szembeni szigorúbb szankciórendszer kiépítését követeli.

Pártja szigorítaná a vállalatokra vonatkozó büntető jogszabályokat, amelyek nemcsak az egyéni, hanem az egész szervezetre vonatkozó kollektív felelősség elvén fejtene ki hatást (indokolt esetben akár a működési engedély megvonásával is fenyegetve). 
Walter-Borjans a fentieken túlmenően kritikával illette azt is, hogy

a kormánykoalíció (CDU-CSU) blokkolta a szocialisták azon törekvését, hogy az ágazati szabályok morális kategóriákkal és a felelősségvállalás előremozdításával gyarapodjanak. 

A Handelsblatt értesülései szerint Sven Giegold, az Európai Parlament zöldpárti szakértője is élesen bírálta a bankok magatartását, hozzátéve, hogy különösen a 2008-as világgazdasági válság kártételei tükrében hat botrányosnak az, hogy a bankok ilyen hatalmas nagyságrendben hunytak szemet a rendszerszintű pénzmosás felett.

Dobozi Gergely

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés