Cikkajánló: Elmélyíti a tagállamok közötti ellentéteket az EU központosítása

2020. szeptember 25. 13:20
Az elmúlt évtizedeket a centralizáció jellemezte az Európai Unióban, ami hozzájárult a kontinens országai közötti megosztottság erősödéséhez, és számos területen ellehetetlenítette a versenyt. Ehelyett decentralizációra volna szükség, valamint arra, hogy az EU egy szabadkereskedelmi övezetként működjön tovább, hiszen ez szolgálná Európa népeinek és gazdaságának érdekét – fejti ki írásában Antonis Giannakopoulos, a Mises Institute közgazdász kutatója.

Giannakopoulos cikke nem értékeli sikerként a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére elfogadott uniós helyreállítási alapot, és úgy ítéli meg, hogy rossz irányba halad az Európai Unió, ha ezt a mintát követi.

Az uniós helyreállítási alap amellett, hogy késlelteti a szükséges gazdasági szerkezetátalakítást, erőforrásokat és tőkét pazarol el, valamint erősíti a politikai centralizációt. 

Az uniós intézményekben már így is többségben vannak a centralizáció hívei és egyre kevesebben védik a decentralizáció alapelveit – amit a szerző a szociáldemokrata vízió érvényesülésének tulajdonít. Ennek megértéséhez érdemes látni, hogy közgazdasági szempontból, a kezdetektől fogva két egymással ellentétes szemlélet volt meghatározó az európai integráció fejlődését illetően: a liberális és a szociáldemokrata. 

A klasszikus liberális szemlélet szerint egy európai szabadkereskedelmi övezetre van szükség, erős szabadpiaccal. A gazdasági integrációnak garantálnia kell a személyek, az áru, a munkaerő és a tőke szabad áramlását, de ennél nem többet. A liberálisok emellett hangsúlyozzák a decentralizáció fontosságát, mivel ahogy az európai történeti példák is mutatják, ez nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Sőt, a szerző szerint a decentralizáció hozzájárult a különböző királyságok közötti versenyhez, ami megteremtette az alapját a kereskedőosztály, a bankok és a városi középosztály felemelkedésének. Mindezek nélkül az ipari forradalom sem lett volna lehetséges.

A modern Európában is kulcsfontosságú lenne a verseny például a valuta és az adók terén, hogy fejlődésre ösztönözze az államokat, de jelenleg nem ez a meghatározó vélekedés Brüsszelben. 

A szerző által szociáldemokratának nevezett szemlélet hívei ugyanakkor politika- jogi úton egy európai birodalmat hoznának létre, amelyet a protekcionizmus és az intervencionizmus jellemezne. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul az uniós intézményekre, amelyek eddig hatékonyan látták el a feladatukat, hiszen az európai gazdaságok összefonódásával sikeresen mozdították el az integrációt egy páneurópai jóléti rendszer felé. 

A szegényebb, déli országok viszont nehezen birkóznak meg az erősödő „szabályozó állammal”, és noha a jövedelemtranszferek és egyéb támogatások segítenek adaptálni az uniós szabályozásokat, kiszolgáltatottabbá is teszik ezeket az országokat. A jövedelemtranszferek mellett a közös valuta bevezetése is arra késztette a déli országok kormányait, hogy növeljék az állami kiadásokat, és ezzel az államadósságot, miközben uniós szintről kevés segítség érkezett a magánszektor megerősítése érdekében. 

A monetáris és fiskális centralizáció tehát azt eredményezte, hogy a szegényebb, déli országok fenntarthatatlan gazdaság- és költségvetési politikát folytattak.

Ez világossá vált a 2008/2009-es gazdasági világválság kapcsán is, amelynek kezelése a gazdasági mellett politikai áldozattal is járt a nemzetállamok számára, hiszen arra kényszerültek, hogy saját mozgásterük korlátozásával nagyobb hatalmat adjanak Brüsszelnek, amely egyfajta felhatalmazás nélküli kormányként viselkedett. 

A szerző szerint

a megoldás az lenne, ha az EU visszatérne azokhoz az alapelvekhez, amelyek egykor sikeressé tették: decentralizáció, szabadkereskedelem és megbízhatóan működő piacok.

Ennek érdekében el kell törölni a közös valutát, hogy létrejöhessen egy kompetitív valutarendszer, és a decentralizáció útján megindulva csökkenteni lehessen a megosztottságot a kontinens országai között.

Antonis Giannakopoulos: The EU's Drive toward Political Centralization Will Doom Its Economy. Mises Institute. 2020. szeptember 8.

A cikket Joób Kristóf szemlézte.
 

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Beleszerettél ebbe a cikkbe? Semmi érdekes nincs a mai helyzetben. Mindig van egy nagyobb hatalom, ami el akar tiporni minket. Most éppen a németek, de teljesen mindegy, hogy éppen ki. A lényeges különbség, hogy nem engedjük az oszd meg és uralkodj elvét. Ez ritka a nemzet életében és esély arra, hogy felemelkedjünk. Ezért nevezzük hazaárulóknak a balliberálisokat, mert nem a mi érdekeinket nyomják. Ez sokkal inkább lefesti a mai helyzetet, mint a szerelmetes írás, amivel elárasztod a Mandit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés