Katolikus fordulat az USA Legfelsőbb Bíróságán?

2020. szeptember 28. 18:25
Mélyen hívő katolikus, hétgyermekes családanya Donald Trump elnök jelöltje az USA Legfelsőbb Bíróságának megüresedett bírói posztjára. Amy Coney Barrett megválasztása esetén a nemrég elhunyt liberális bírónő, Ruth Bader Ginsberg utódja lenne, ami komolyan befolyásolhatná az ország egyik legfontosabb hatalmi tényezőjének számító testület által követett ideológiai irányvonalat.

Amellett, hogy következetesen konzervatív értékeket vall, és aszerint is él,  barátságos és nagyvonalú személyként írják le a róla szóló beszámolók Amy Coney Barrettet. Az amerikai államfő szombaton nevezte meg a katolikus jogásznőt jelöltjeként a nemrég elhunyt Ruth Bader Ginsberg bírónő megüresedett helyére. 

Barrett egy indianai kisvárosban él családjával. Hét gyermeke közül kettő örökbefogadott, egyiküket 2005-ben, a másodikat pedig a 2010-es földrengés után adoptálták Haitiről. A Notre Dame katolikus egyetemen végezte jogi tanulmányait, és itt is tanított 2017-ig. Gyakorló katolikus, és szoros szálak fűzik a People of Praise elnevezésű karizmatikus gyülekezethez. Ez utóbbi saját jellemzése szerint ugyan hivatalosan ökomenikus, valójában a katolikus megújulási mozgalomhoz kapcsolódik, és tagságának 90 százaléka is a római egyház híve.

Barrett figyelemre méltó jogi karrierje mellett is alapvetően a hagyományos családi szerepek hívének vallja magát.  

Miközben Ginsburg a feminista mozgalmak ikonikus támogatójának számított, Barrett nem egyszerűen konzervatív, hanem mélyen hívő katolikus is egyben, aki alapvetően

ellenzi a terhességmegszakítást, ahogyan az azonos neműek házasságát is, emellett pedig a fegyvertartási jog védelmezőjeként ismert.

A demokraták, illetve a baloldali-liberális értelmiség és véleményformálók számára mindent egybevetve az jelenti az alapvető problémát, hogy Barrett nyíltan vállalt keresztény hite befolyással lehet majd munkájára is, ha megválasztják a Legfelsőbb Bíróság testületébe.  A Notre Dame egyetem professzoraként Barrett egyszer úgy jellemezte a jogászi karriert, mint  „eszközt” „Isten országának felépítéséhez” - idézi fel a Deutsche Welle. 

Demokrata körökben már az is nagy felzúdulást váltott ki, amikor Trump elnök 2017-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság tagjának jelölte a bírónőt. Az akkori szenátusi meghallgatás során Dianne Feinstein demokrata szenátor Barrett szemére vetette, hogy beszédeiből erősen kihallatszik a katolikus dogma hatása. A jogászprofesszor válaszában elismerte, hogy

komolyan veszi katolikus hitének tételeit, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy felekezeti hovatartozása nem fogja befolyásolni őt bírói kötelezettségei teljesítése során.

A demokrata szenátornő kritikája azóta szinte mémmé erősödött, de érdekes módon Barrett híveinek a körében: a "The dogma lives loudly within you" mondatot bögréken és pólókon is megörökítették. 

Az nem teljesen világos, hogy a terhességmegszakítással kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd Barrett megválasztása esetén. Feminista csoportok már előre azzal riogatnak, hogy a katolikus jogász megválasztása után azon fog dolgozni, hogy érvénytelenítse a Legfelsőbb Bíróság 1973-as döntését, amely kimondta a nők terhességmegszakításhoz fűződő jogát. Barrett ehhez képest úgy nyilatkozott még 2016-ban a kérdéssel kapcsolatban, hogy a terhességmegszakítások jogszerűségét „lényegében” fenntartaná, ugyanakkor a jelenleginél sokkal szigorúbban korlátozná. 

Trump szuperlatívuszokban nyilatkozott a jogásznő kvalitásairól, és már 2018-ban is a potenciális jelöltek egyikének tartotta, amikor szintén üresedés történ a Legfelsőbb Bíróságon. Barrett mostani jelölésével elsősorban a republikánus konzervatív szárny tagjainak körében számíthat támogatottsága erősödésére. Emellett azonban attól a körülménytől, hogy női jelöltet állított, egyes liberális szenátorok szavazatának megnyerését is várja, akik ennek köszönhetően talán könnyebben el tudják fogadni Barrette-t Ginsburg utódjaként – mutat rá a Deutsche Welle. 

Az biztos, hogy

Barrett megválasztásának rövid és hosszabb távon is komoly hatása lehet.

Egyfelől a Legfelsőbb Bíróság ideológiai beállítódására gyakorolhat mélyebb hatást egy ilyen markánsan konzervatív és katolikus személy megválasztása, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a testület bírái élethosszig tartó mandátummal rendelkeznek. Emellett azonban közvetlenebb politikai következményei is lehet, mivel nem példa nélküli, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezése a republikánusokat erősítette. A Mandineren nemrégen megjelent interjújában például lya Shapiro, a Cato Intézet alkotmányjogi központjának vezetője kifejtette, hogy 2016-ban például az Antonin Scalia konzervatív legfelsőbb bíró halála következtében előállt üresedés miatt nyerhetett választást Trump. 

Joób Kristóf

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

nem igazan ertem miert mas ha valakit a katolikus hite befolyasol mint ha egy masikat a liberalis vilagnezete?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés