Hiányzik a méltányosság a Bizottság jogállamisági jelentéséből

2020. szeptember 30. 17:29
A várakozások szerint a jogállamisági jelentés több ponton is egyoldalúan negatív képet ad Magyarországról, ami több esetben is a méltányosság rovására megy. Ez annak tükrében sajnálatos, hogy a jelentés várhatóan újabb vitákat generál majd a tárgykörben, elodázva a konszenzust az uniós költségvetésre vonatkozóan.

Az Európai Bizottság „2020 Rule of Law Report” címmel ma délben közzétette jelentését a jogállamiság uniós helyzetével kapcsolatban. Hogy kifejezetten politikai anyaggal van dolga az olvasónak, az rögtön az állásfoglalás első oldalán kiderül: a jelentés egy Ursula von der Leyentől származó idézettel kezdődik, amely az elnöknek az EU helyzetét értékelő,, 2020-as State of the Union beszédéből származik.

De mi is az a jogállamiság?

Amint arról korábban is írtunk, az időről időre heves vitákat kiváltó kérdést a jogelmélet képviselőit is megosztja,

sőt, léteznek olyan, a kritikai jogelmélet kapcsán napvilágot látott vélemények, miszerint indokolt a jogállamiság kapcsán figyelembe venni a kultúra-specifikus sajátosságokat is.

Az állásfoglalás mindenesetre szemmel láthatóan nem vesz tudomást erről a bizonytalanságról, és igyekszik rövidre zárni a kérdést azzal, hogy keretes bekezdésben ad összefoglalót arról, amit a jelentés készítői szerint a jogállamiság koncepciója felölel.

Ebből megtudhatjuk, hogy a jogállamiság uniós koncepciójának jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés európai értékeket soroló 2. cikke, ami innentől kezdve mintegy

elvi iránytűként fekteti le alapvetésként mindazt, ami a jogállamisághoz kapcsolandó szankciós eljárásrendek sorvezetőjeként szolgálhat. 

A Bizottság jelentése Ursula von der Leyen politikai zászlóshajó-projektjét hivatott előmozdítani

A Bizottság jogállami jelentésének célja, hogy az Ursula von der Leyen által zászlóra tűzött „Európai jogállamisági mechanizmus” („The European Rule of Law Mechanism”) alapjául szolgáljon. A mechanizmus a Bizottság szándékai szerint éves rendszerességgel adna számot tárgyilagos módon a jogállamiságról Unió-szerte.

A jelentés a tagállamok jelenlegi számának megfelelően

27 fejezeten keresztül, országonkénti bontásban veszi górcső alá a jogállamiság kritériumainak érvényesülését.

Mivel ez az első átfogó igénnyel készült dokumentum a témában, ezért a Bizottság irányadóként tekint rá a későbbi hasonló jelentések vonatkozásában.

A jelentésben az Európai Tanács részére szóló vélemények és ajánlások is állnak, amelyek felvállalt célja, hogy orientálja a legfőbb uniós jogalkotó testületet. 

Uniós jogállamiság-jelentés Magyarországra szabva

Habár a politikai kiegyensúlyozottság igénye általában a készítők oldalán merül fel, a jelentést olvasva azonban hiányérzetünk támadhat a szóösszetétel utóbbi tagjával kapcsolatban. A jelentés összefoglalója ugyanis

csaknem minden felsorolt hiányosság esetében Magyarországot hozza negatív példaként,

és ez például az igazságügyi függetlenség esetében szembetűnő.

Az összefoglalóban szereplő A bíróságok függetlensége számos tagállamban továbbra is aggasztó („Judicial independence remains an issue of concern in some Member States”) alcím alatt hazánk első helyen szerepel a negatív példák sorában (Bulgáriával, Lengyelországgal, Horvátországgal és Szlovákiával egy sorban), kihangsúlyozva, hogy többek között ez a szempont vezetett ahhoz, hogy Magyarország a 7. cikkely szerinti eljárás hatálya alá került.

Érdemes azonban itt emlékeztetni arra, hogy a 7. cikkely szerinti eljárást még 2018. szeptemberében indították hazánk ellen, vagyis annak alapjául még korábbi adatok szolgáltak.

A Bizottság az összefoglalóban hangsúlyozza, hogy a jelentés alapjául szolgál többek között a szintén a Bizottság által készített „Justice Scoreboard” („Igazságügyi eredménytábla”) adatai szolgálnak. A gond ezzel csak az, hogy

az Igazságügyi eredménytábla későbbi, 2020-as kedvező értékeléseit mintha a jelentés rendre figyelmen kívül hagyná. 

Áttekintve a 2020-as eredménytáblát, annak 42. oldalán a készítők a bírói függetlenséggel kapcsolatos társadalmi tapasztalatokat színes grafikonon ábrázolják (a grafikon rangsorában Magyarország a legutolsó három tagállam között szerepel, Horvátország és Szlovákia előtt). 

A Magyarországra vonatkozó részből három dolog derül ki: egyrészt az, hogy uniós összehasonlításban hazánkban a legmagasabb azok aránya, akiknek nincs véleményük az igazságszolgáltatás helyzetéről (a feltett kérdésre „nem tudom” választ adtak), eleve torzítva a tényleges rangsort.

A „nem tudom” – kétségtelenül szubjektív – válaszok értelmezéséhez irányadó lehet több olyan objektív mérőszám is, amelyet egyrészt az Igazságügyi Eredménytábla szintén tartalmaz, másrészt pedig amelyek tekintetében hazánk kimagaslóan teljesít.

Ilyen mutatók például a 2012 és 2018 közötti közigazgatási hatósági eljárások, illetve polgári perek tekintetében az eljárási határidő (előbbi tekintetében hazánk az 1. helyen, utóbbiéban pedig a 2. helyen szerepel). Szintén első helyen szerepel hazánk a függőben lévő, első fokon indult hatósági eljárások tekintetében.

Végezetül kiderül, hogy az Igazságügyi Eredménytábla mutatói arra utalnak, hogy 2018-ban, amikor a 7. cikkely szerinti eljárás megindult, valóban rosszul állt az igazságszolgáltatás megítélése a megkérdezettek körében.

Ezt követően azonban szignifikáns javulás következett be – vagyis a 2020-as adatok szerint a társadalom ma úgy ítéli, hogy nagyobb fokú a bíróságok függetlensége, mint 2018-ban.

Azt sem lehet mondani, hogy ennek kihangsúlyozására – de legalábbis rögzítésére – ne lett volna lehetősége a jelentés készítőinek.

Két gondolattal ugyanis a már említett „A bíróságok függetlensége számos tagállamban továbbra is aggasztó” alcím felett az összefoglaló épp a bírói függetlenséggel kapcsolatos állampolgári tapasztalatokat tárgyalja („Preceived judicial independence across the EU”). Itt érdekes módon Magyarországról említés sem esik.

Az Európai Bizottság méltánytalanul hagyta figyelmen kívül Magyarország érdemeit az igazságügy fejlesztése területén

Összevetve a fentieket azzal, hogy Magyarországgal kapcsolatban súlyos kritikaként merül fel a bíróságok függetlensége, meglehetősen inkorrekt hozzáállásra utal, hogy a készítők hazánkra vonatkozóan kizárólag a 7. cikkely szerinti eljárást és az annak alapjául fekvő adatokat veszik figyelembe.

Arról pedig, hogy azóta Magyarországon a bírói függetlenség szubjektív megítélése jelentősen javult, továbbá, hogy az objektív mutatók szerint pedig rendre kimagaslóan teljesít, méltánytalanul kevés szó esik. 

Ráadásul, egy jogállamiság tárgyú elemzésben illett volna figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog – amelyet valamennyi releváns emberi jogi egyezmény, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartája,  az alapjogok védelmével foglalkozó bírói fórumok esetjoga és a hazai Alaptörvény is nevesít – szintén alapjog, amely szorosan összefügg mindazzal, amit Magyarországgal kapcsolatban az uniós véleményformálók hiányolnak. 

A tisztességes eljáráshoz való jog különösen a hatékony jogorvoslatban, a bírói függetlenségben, a nyilvánosságban és az ésszerű határidőben nyilvánul meg. A fair eljáráshoz való jog része továbbá, hogy mindenkit megillet a védelem és a képviselet joga, továbbá annak lehetősége, hogy amennyiben a jogkereső szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkezik, költségmentesség illesse meg az eljárás során. Ha ezek a lehetőségek adottak, akkor az igazságszolgáltatás hatékonynak mondható. Megjegyzésképpen: az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek fenti szempontjaival kapcsolatban az igazságügyi eredménytábla szintén elismerő Magyarországgal szemben. 

Az igazságügy kérdése csak egyike azoknak a tárgyköröknek, ahol a Bizottság Magyarország számára hátrányos részrehajlása tetten érhető. 

Az igazságügy helyzetéhez hasonlóan a jelentés szintén figyelmen kívül hagyja azokat az eredményeket, amiket az ország-specifikus fejezetben hazánkra vonatkozóan elismer.

Így például hosszas felsorolást olvashatunk azokról a tagállamokról (például Bulgáriáról, Görögországról és Romániáról), amelyekben tettek erőfeszítéseket a korrupció visszaszorítása érdekében; Magyarország azonban lemarad a listáról, miközben a hazánkra vonatkozó fejezetben a jelentés elismeri például, hogy

idén tavasszal benyújtásra került az Országgyűlés számára a megvesztegetésekkel foglalkozó OECD-csoport ajánlásai mentén megfogalmazott törvényjavaslat.

Olaj a tűzre?

A Bizottság jelentés nyilvánosságra hozatala óta számos politikai elemzés is napvilágot látott. Egyike ezeknek a Bloomberg összefoglalója, miszerint a jogállamisági jelentés előreláthatólag tovább gerjeszti majd az egyébként is parázs vitákat a jogállamiság kapcsán.

Ez pedig az uniós költségvetés és a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált finanszírozási konstrukció gyakorlati alkalmazását odázhatja el jelenleg meg nem határozható időre.

Dobozi Gergely

Összesen 77 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lehet jogosan félni a jogállamiság ellenőrzésétől, ha azok, akik ellenőrizni akarnak másokat, nem fogadják el a racionális érveket.
"A jelentés magyar fejezete tizenkét civil szervezetre hivatkozik, ezek közül tizenegy kapott az utóbbi években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól." Varga Judit)

A a Pénzügyi Szemle 2019/3. száma a különböző nemzetközi mérési módszerek tudományos megbíz-hatóságának értékelését helyezte a fókuszába. A lapban publikált tanulmány szerint a nemzetközi korrupciós rangsorok különös tekintettel a Transparency International Corruption Perception Indexére nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos standardoknak, így nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, illetve a közpolitikai döntések megalapozására sem.

Ady jut eszembe.
Ha egyszer belerugnak a magyarba, utana valosaggal kedvet kapnak hozza.

De kibaszott unalmas már ez a nyomorult jogállamisági vernyogás. Addig kell vétózni mindent, amíg abba nem hagyják.

Érdekel, hogy nyeu-i országoknal milyen negatívumokat állapították meg?
Pl rendben van, ahogy Macron a tüntetőket kezelte? Belgiumban rendőrök ölnek? Máltán újságírót gyilkolnak?

Évi 2500-3000 milliárd Magyarországról történő kivonásáról van szó, amit a Soros & Co. művek menedzselne - és menedzsel is, mindig, amikor szoc-lib kormánya van Magyarországnak.
Nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány visszaszerzett magyar vagyon szúrja a szemét ennek a spekuláns körnek, amelynek azért olyan állami cégek is részesei, mint a Szuez, EON és a többi...
Ez találkozik a Sorost küldő rejtett kör érdekeivel:
Európa eljelentéktelenítését végzi éppen a háttér látható Soros-arca... Azért, hogy a Kínával szemben felépítendő falanx erősebb legyen, legalábbis őj így gondolják...
Így áll össze a kép, amelybe belerondítanak a magyarok, így vagyunk fekete bárány. Amíg Európa identitásának legfőbb védelmezője Magyarország, addig az Unió intézményei mindig meg fogják állapítani, hogy: Magyarország rossz úton jár, kifejezetten persona non grata az "európai család" asztalánál. Azok mondják, jelentik ezeket, akik Európa ellen dolgoznak, lakosságának lecserélésén, a gyengítést végrehajtva, a fehéret színesre, lehetőleg a földkerekség minden szegletéből...
TÉNYSZERŰEN LESZÖGEZHETŐ: EURÓPÁT EURÓPÁTLAN VEZETŐK VEZETIK. ENNEK TUDATÁBAN FOGUNK GYŐZNI, MI EURÓPAIAK, HA SZERÉNYEK, PENGEÉLESEK ÉS PENGEOKOSOK LESZÜNK.
ÉS NEM LESZ ELFELEJTVE SEMMI, DE SEMMI... Ez üzenet a "magyar" bal-lib-zöld mocskolóknak...
"Jourová Soros iránti hűségét illetően, akkor vessünk egy pillantást a politikus egy 2017-es tweetjére, melyben egy közös képet posztolt magával a milliárdos tőzsdespekulánssal és az OSF trónjának várományosával, Alex Sorossal.
A bejegyzés szövege mindennél egyértelműbbé teszi, Jourová kinek a vízióját szeretné végrehajtani Európában: „Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában George Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében.""

Ez lemaradt, de nem azért, mert nem fontos.
Nagyon is fontos, miheztartás végett, csak, hogy világos legyen... Lesz visszavágó is, még nem tudni, hol, mikor, de, üzenem G. Sorosnak, a fiának, Jurovának, és a magyarországi, budapesti sátánfajzatoknak:
LESZ.

Taljánok már tapsolják el a lét, ami nincs..

Ha tagállamait ilyen jelentésekkel szekírozná Washington, akkor hamarosan feloszlana az USA.

Írod: "Csak pár "jogállamisági" kérdés a közelmultból, amikor az EU tagjai voltunk és mindent rendben találtak..."
Akármi lehet a végeredmény, ha a brüsszeli megmondó emberek esze járása ugyanúgy működik, , mint az állatvásári kupecé:
"HA AKAROM VEMHES, HA AKAROM NEM VEMHES." Olyanra mondják, ki most igy, majd ugy beszél, mint az állatvásári kupec, ki szamarát egyszer vemhesnek, másszor nem vemhesnek állitá.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés