Európa vagy a gazdasági érdekeket választja, vagy a jogállamiságot – a kettő együtt nem megy

2020. október 1. 16:16

Andreas Kluth
Inkább hanyagságból, semmint az intézményi anomáliákból fakadóan a hét eredménye, hogy az Európai Unió sikeresen egyesítette két legégetőbb problémáját.

"Ahhoz, hogy az Európai Unió kiverekedje magát abból a káoszból, amelyet saját magának generált, lehetetlen választás előtt áll: feláldozhatja egyrészt azt az alapelvet (ez a jogállamiság), amelyet minden tagállam köteles tiszteletben tartani. Másrészről, ha azonban így tesz, vetheti is el a terveit a költségvetési kohézióra és a gazdasági felépülésre vonatkozóan.

A csapdahelyzet 2020 júliusában gyökerezik. A soros elnökséget ellátó Németország bábáskodása alatt 27 tagállami vezető ült asztalhoz és állapodott meg egy „eget rengető” költségvetési és finanszírozási konstrukcióban abból a célból, hogy sikerrel kezelje a világjárvány gazdasági vonzatait. 

Az 1.8 ezer milliárd euró összértékű pénzügyi csomag egy 750 milliárd eurós finanszírozási koncepciót is magába foglal, amely egy jövőbeli fiskális unió előszele is lehet. Csakhogy mindezt előbb egyrészt el kell fogadni az Európai Parlamenttel, másrészt pedig ratifikáltatni is kell valamennyi tagállammal.

Ahhoz, hogy az ennek alapjául szolgáló megállapodás létrejöjjön, a megállapodás szövegírói meglehetősen homályos utalásokat tettek egy bizonyos feltételrendszerre vonatkozóan – a cél pedig az volt, hogy az uniós kifizetések a jogállami eszmék betartásához kötődjenek. 

(…)

Egy Németországtól érkező eheti javaslat azonban igencsak felhígította ezt az elképzelést. Jelenleg az ügy úgy áll, hogy bármiféle szankció elfogadásához minősített többség szükséges; szemben az eredeti koncepcióval, amelyben a szankció elutasításához lett volna szükséges minősített szavazás.

A fentieken egy tagállam csak akkor szankcionálható, ha az alapul fekvő jogsértő magatartás közvetlenül veszélyezteti az Európai Unió költségvetését – például, ha korrupció eredményeképpen az uniós pénzek rossz helyre vándorolnak. 

(…)

Könnyen belátható – bár sajnálatos – hogy Németország miért tétovázik ennyire. Angela Merkel német kancellár szemében úgy élnek az elkövetkező hónapok, mint az utolsó esélye arra, hogy pozitív politikai hagyatékot hagyjon maga után Európában. Tokkal-vonóval van szüksége a koronavírus-alapra, és nem kockáztathat vétót Magyarország és Lengyelország részéről.

(…)

Merkellel kapcsolatban az előrejelzésem az, hogy a kancellár végül tető alá hozza a megállapodást. Ennek azonban olyan következményei lesznek, amelyek egyelőre nem láthatók előre. 

(…)

Idén már kifejeztem aggályaimat azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió könnyen a világtörténelem jelentéktelen szereplőjévé válhat. A hét tanulságai pedig nem igazán vidítottak fel."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az eredeti cikk a Bloombergen jelent meg, innen már sejthető a hangsúlya is: Magyarország és Lengyelországban végveszélyben a demokrácia, és csúnyán visszaélnek azzal, hogy most gyorsan kell cselekednie az EU-nak.
Még szerencse, hogy a nemzetközi fősodorbeli média kiegyenlített, így aki akar, találhat magának konzervatív álláspontban megfogalmazott véleményt is.
Ja nem, és ez a baloldalt egyáltalán nem aggasztja, sőt - na pont ezért elmehetnek a fenébe az aggodalmaikkal együtt.

A jog meglehetősen egzakt dolog. Amikor egzakt jogi kérdésekről van szó, akkor mindig kiderül, hogy Magyarországon nincsenek 'jogállamisági' problémák. Ha azonban a 'jogállamiság' helyzetét azzal akarják mérni, hogy ilyen-olyan közvéleménykutatások szerint mi az emberek véleménye a különféle jogterületekről és intézményekről, az nem egzakt dolog és nem jogszakmai, hanem politikai kérdés.

Válaszok:
Agricola | 2020. október 1. 19:08

Az unio már most jelentéktelen szereplő...mindenben lemarad, elhúz mellette a világ.

Írod: "A jog meglehetősen egzakt dolog. "
A gyakorlatban viszont a túlerősek mindig legitimálni tudták tetteiket.
A mikor a gall hadvezér Brennus elfoglalta Róma városát , a védők maradéka a Capitolium domb fellegvárába húzódott és a gallokkal folytatott tárgyalások után vissza végül ezer font aranyban határozták meg a római népnek váltságdíját.
A gallok hamis súlyokat hoztak elő, s a tribunus tiltakozására az arcátlan gall ráadásul még a kardját is a serpenyőbe dobta, s elhangzott a rómaiaknak elviselhetetlenül hangzó kijelentés: „Jaj a legyőzötteknek!”

A jogállamiság szépen hangzó dolog, csak mindenki úgy érti, ahogy akarja.

Merkel és a németek nem az Eu-t féltik, hanem az Eurot, mint pénzt. Az Euro csak a németeknek hasznos, mindenki német érdekeket szolgál vele.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés