Világszerte fogy a levegő a techcégek körül

2020. október 12. 15:12
Miközben az Európai Unión belül a tengerentúli technológiai vállalatokban a monopolhelyzettel fenyegető riválist, Ázsiában inkább a felkapaszkodási lehetőséget látják. Indiában és Kínában ugyanakkor véget vethet a szimbiózisnak, ha egyszer az államilag szponzorált nemzeti IT-cégek erőre kapnak.

Uniós lista a „rossz tanulókról”

A nagy techcégek rendszabályozására készül az Európai Unió, s a módosítás a kis- és középvállalkozásokat juttatná előnyösebb helyzetbe – írja a Financial Times belső értesülésekre hivatkozva.

„Az olyan technológiai óriások, mint az Amazon vagy a Google a továbbiakban nem használhatnák kizárólag saját céljaikra a birtokukba került információkat; ezeket a továbbiakban más, a velük egy piacon szereplő, hasonló profilú kisebb vállalkozásokkal is meg kell osztaniuk” – áll a tudósításban. 

A Financial Times mindemellett említ egyfajta „szabályozási listát” („hit list”), amely

pontszerűen nevesíti azt a 20 techvállalatot, amelyekre az új rendelkezések fókuszálnának.

Ezen a mintegy „feketelistán” többek között az egyesült államokbeli Szilícium-völgy óriásai is szerepelnek, köztük a Facebook és az Apple is.

A szabályozás hátterében nyíltan versenyjogi megfontolások állnak, amely a mostani monopolhelyzetet szüntetné meg azzal, hogy szigorúbb átláthatósági szabályok mellett a techmonstrumoknál szerényebb gazdasági lehetőségekkel rendelkező cégek részére is elérhetővé tenné azt az adatvagyont, amellyel például az említett óriáscégek rendelkeznek.

Ahogy arról a Financial Times cikke is beszámol, a küszöbön álló szabályozás illeszkedik azon brüsszeli törekvések közé, amelyek

véget vetnének a cégeken belül ímmel-ámmal lefolytatott és következmények nélküli adatvédelmi eljárások korszakának.

A jelenlegi szankciók a rendes üzletmenet részévé váltak

Ez mindenképpen üdvözlendő és időszerű: ezek az óriáscégek ugyanis akkora éves profitbevétellel dolgoznak, hogy a jelenlegi, szabályozással járó bírságokból fakadó költségeket tulajdonképpen a rendes üzletmenet részévé tették – vagyis számolnak az adatvédelmi jogsértésekkel, és az azok kapcsán várható pénzügyi szankciókkal.

A bírságokon és a versenyegyenlőség ösztönzésén túlmenően azonban nincs kizárva, hogy az új alapokra helyezett uniós szabályozás drasztikusabb jogi eszközöket is tartalmaz majd. 

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint

a megfontolás alatt álló eszközök köre a jövőben magában foglalhatja a renitens óriáscégek kizárását is a belső piacról.

Ezen felül Brüsszel egyfajta pontrendszer bevezetését is tervezi, amely a nyilvánosság számára teremtené meg a lehetőséget arra, hogy értékelje a technvállalatok adózási vagy tartalom-moderálási hajlandóságát.
A felhasználót könnyen elfoghatja az az érzés, hogy ezek a platformok túlnőtték azt a szintet, hogy egyáltalán törődjenek piaci viselkedésük következményeivel – állítja Breton.

20 év után időszerű, hogy új szabályok váltsák fel a régieket

Az Európai Bizottság „Digital Services Act” („Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet”) címmel ellátott javaslatcsomagja a 2000-es évek legelején elfogadott elektronikus kereskedelemre vonatkozóan elfogadott irányelvet hivatott leváltani. 

Ahogy az a javaslatcsomaghoz fűzött kommentárban is áll, a Bizottság felismerte, hogy az elmúlt 20 év során gyökeres változások álltak be a kibervilágban, s ezek közül

nem egy jelent inkább kockázatot, mint lehetőséget az Európai Unió számára. 

Az Európai Bizottság ennek megfelelően a javaslatcsomag elfogadtatása útján biztosítaná egyfelől azt, hogy a 2018 májusától minden tagállam számára közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezései maradéktalanul érvényesülnek. 

Másfelől pedig az úgy nevezett „ex ante” jellegű – vagyis a szankciós rendszerrel ellentétben a jogsértést megelőzően ható – szabályozás biztosítaná azokat a körülményeket, amelyek

jogkövető magatartásra sarkallják a ma még renitens techcégeket.

A részletszabályok kialakítása és pontosítása céljából az Európai Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett, amelyben 2020 szeptember 8-áig lehetett részt venni. 

Indiában is van már a csőben hasonló elképzelés

Hasonlóan a Bizottság javaslatához, versenyjogi és fogyasztóvédelmi megfontolásokból a világ második legnépesebb országában is új szabályok léphetnek érvénybe, igaz, a tervezet olyan kormányzati jogosítványokat is magába foglal, amelyekről „itthon” egyelőre nincs hivatalos információ.

Indiában ugyanis a kormány (az adatvagyonon túlmenően)

közvetlen hozzáférést kaphatna a techcégek által működtetett platformok forráskódjaihoz és algoritmusaihoz is.

A tervezet szerint – a fentiek mellett – a techcégek kötelesek lennének nyilatkozni arról is, hogy alkalmaznak-e mesterséges intelligenciát az adatgyűjtés- és feldolgozás alkalmával, s ha igen, milyet.

Továbbá, az indiai szabályozás az ázsiai ország irányába gravitálná a techcégek szervereit, s erre 3 évet biztosítana a szolgáltatók számára.

A Reuters értesülései szerint konkrétumok a végleges szabályokra vonatkozóan jövő év március elején, a nyilvános konzultáció lezárultát követően várhatók.

Eltérő megközelítések Ázsiában

Némileg árnyalja az indiai szabályozási törekvések célkitűzéseit az az augusztusi beszámoló, amely a nyugati tendenciákat veti össze a feltörekvő ázsiai államok hozzáállásával ebben a tárgykörben. 

Eszerint az ázsiai államok – különösen Kína, illetve a már említett India – az e-kereskedelmi reformok útján saját techvállalataikat akarják helyzetbe hozni. Megjegyzésképpen: ennek fényében a forráskódra vonatkozó kormányzati betekintési jog is új értelmet nyer, ugyanis

az ázsiai techcégek növekedési stratégiájában a nyugati know-how jelentős szerepet kap.

A cikk Kína esetében az olyan kormányközeli techcégek építkezését említi, mint az Alibaba Group Holding, a Huawei Technologies vagy a Tencent Holdings. Indiában pedig a milliárdos Mukesh Ambani cégcsoportja aspirál vezető szerepre az online platformok piacán – nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy rátegye a kezét olyan ágazatokra is (például online oktatás, vagy egészségügy), amelyek az amerikai „Big Tech”-vállalatok profiljából egyelőre hiányzik.

Érdekesség a fenti vállalkozással kapcsolatban, hogy a vállalatcsoport befektetői között a Facebook és a Google is megtalálható, mindemellett a konglomerátum természetesen az indiai állam támogatását is élvezi. 

Dobozi Gergely

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés