Egyszer fent, máskor lent

2020. október 13. 11:48

Lábody Péter
Híradás az Európai Bizottságnak a mémek szerzői joggal szembeni védelmében kiadni tervezett iránymutatásairól.

"Volt már szó ezen a blogon az Európai Unió szerzői jogi reformjáról, amelynek célja az, hogy az Unió bizonyos jól körül határolható területeken modernizálja a szerzői jog sokszor egyelőre alapvetően az analóg világra szabott rendszerét. A folyamat legnagyobb hatású jogi eszköze a DSM irányelv, amely többek között a sajtókiadók új, online szomszédos jogát is bevezette. A reformfolyamat keretében a nagy „közösségi platformok” szerepének újraértékelése sem volt elkerülhető. E kétrészes bejegyzés erre fókuszál.

Vegyük például a Youtube-ot. E platform a világ második legkeresettebb „oldala”, naponta több mint 1 milliárd órányi videót/zeneszámot fogyasztanak rajta keresztül. (Luis Fonsi “Despacito” című Youtube videóját például e blogbejegyzés megírásáig 6 997 272 111-szor, vagyis mintegy 7 milliárdszor tekintették meg.) Még akkor is, ha további érdekességeket nem sorolok fel, (például itt lehet még a témában ilyeneket találni) a csak a saját vagy ismerőseink fogyasztási szokásaira gondolva bátran kijelenthetjük, hogy a Youtube és a hozzá hasonló közösségi tartalommegosztó platformok (mint a DailyMotion, a Facebook, stb.) immár megkerülhetetlen szereplőivé váltak az online tartalomfogyasztásnak (és persze a véleménynyilvánításnak, kommunikációnak stb. is). A tartalomfogyasztás pedig általában szerzői jogilag védett tartalmak fogyasztására irányul.

Ha nem fogyasztói oldalról (vagyis a „fogyasztás” oldaláról) közelítjük a kérdést, hanem a szolgáltatókéról, akkor e közösségi platformok tulajdonképpen a tartalmak fogyasztók számára történő internetes hozzáférhetővé tételét végzik, ugyanúgy mint a Spotify vagy a Netflix. Sőt, a felhasználói élmény is hasonló: a közösségi platformokon is képezhetünk playlisteket vagy kaphatunk ajánlásokat annak kapcsán, hogy mit fogyasszunk, mintha egy sima streaming szolgáltatóról lenne szó, ráadásul e platformok bár „közösségiek”, a hirdetői bevételek révén ugyanúgy profitra törekszenek e jogvédett tartalmak fogyasztása után, mint azok a filmes vagy zenei szolgáltatók, amelyek az előfizetőikből kívánnak megélni (még akkor is így van ez, ha e profitot mással fizettetik meg).

Ilyen szempontból nem tűnik lényegesnek az a különbség e szolgáltatások között, hogy a közösségi tartalommegosztó platformok esetében e tartalmakat a felhasználóik töltik fel rájuk (például ettől „közösségiek”). Pedig eddig hatalmas jelentősége volt ennek a körülménynek. Ugyanis éppen e körülményre hivatkozva a közösségi platformok jellemzően nem kértek engedélyt a szerzői jogok tulajdonosaitól a platformjaikon zajló felhasználások után. Ezt az irányelv elfogadásáig azzal kerülték ki, hogy ők legfeljebb csak közvetítői a rájuk feltöltött tartalmaknak, vagyis nem elsődleges felhasználói. Ezért az engedély nélküli feltöltésekért az elektronikus kereskedelemről szóló szabályozás szerint elvben nem is felelnek, ha a tartalom jogsértő elhelyezéséről való tudomásszerzést követően intézkednek annak eltávolítása iránt (e helyt nem utalok a szerkesztési tevékenység jelentőségére).

Nincs több kibúvó

Az előbbi hivatkozási alap alól rántotta ki a szőnyeget a DSM irányelv 17. cikke, amikor kimondta, hogy ezen ún. online tartalommegosztó szolgáltatók a tartalmak közvetlen felhasználóinak minősülnek. Ezért pedig igenis feladatuk engedélyt kérni a szerzői jogi jogosultaktól a tartalmaik platformjaikon való elérhetővé tételéhez. Nem kis jelentőségű dolog ez.

Ha arra gondolunk, hogy a rendelkezés hatálybalépésével adott szolgáltató a platformján található valamennyi, általa szerződés révén le nem fedett tartalom kapcsán egy csapásra szerzői jogilag felelőssé válik majd, akkor egy nem túl fényes jövő képe sejlik fel bennünk a platformok várható repertoárja – és talán a saját tartalomfogyasztási lehetőségeink – kapcsán. Nem tűnik kivitelezhetőnek, hogy például a Youtube külön-külön minden rá feltöltött tartalom kapcsán engedélyt tudjon (vagy akarjon) szerezni. És akkor mi lesz vele? A szerzői jogi kártérítési perek áldozata lesz?         

Azért mégis van kibúvó, de a mémeknek annyi

Az előbbi rémkép borús voltát némileg csökkenti, hogy az irányelv lehetőséget ad az oltalom alatt álló tartalmak engedély nélküli felhasználásával kapcsolatos felelősség alóli mentesülésre. Ehhez ugyanakkor több feltételnek kell teljesülnie. Ilyen feltétel egyrészt, hogy ami egy szolgáltatótól az adott felhasználási engedély megszerzése kapcsán elvárható (például keresse meg a jogosultat engedélyezés érdekében, és ne várja ölbe tett kézzel, hogy a jogosult keresse meg őt), azt a platformoknak maximálisan meg kell tenniük. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a jogosultak által kifogásolt jogsértő tartalmak haladéktalanul eltávolításra kerüljenek, sőt arról is gondoskodniuk kell, hogy az adott tartalom a későbbiekben se kerülhessen fel a felületre. A felelősség alóli mentesülés legjelentősebb (és politikailag leginkább vitatott) elvárása a következő: a platformoknak a jövőben olyan (szűrő)rendszereket kell működtetniük, amelyek lehetővé teszik a jogosultak által megjelölt tartalmaknak a platformra való felkerülés előtti szűrését/blokkolását."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés