Közjogi bravúr, szakmai szemmel: kerekasztal-beszélgetés az Alkotmánybíróságon

2020. október 14. 11:43
Az Alkotmánybíróság harmincéves teljesítményét értékelő esemény 2020. október 16-án 10:00 órai kezdettel megtekinthető az Alkotmánybíróság Facebook-oldalán, azzal, hogy a szervezők kifejezetten várják a hallgatók proaktív közreműködését a beszélgetés során.

Látható problémák, láthatatlan alkotmány? Az Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységének változása 1990-2020 között” címmel szervez online kerekasztal-beszélgetést az Alkotmánybíróság és az SZTE ÁJTK Közjogi Intézete a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánító alkotmánybírói határozat 30. évfordulójának emlékére. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vesz Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Prof. Dr. Lenkovics Barnabás és Prof. Dr. Paczolay Péter a testület korábbi vezetői, köszöntőt pedig Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja mond. A beszélgetést Tribl Norbert, az Alkotmánybíróság elnöki kabinetjének tanácsadója moderálja majd.

A kerekasztal-beszélgetés a halálbüntetést eltörlő 23/1990. (X. 31.) AB határozatnak állít emléket,

amelyet 30 évvel ezelőtt, 1990. október 31-én hozott Magyarország újonnan felállított autentikus alkotmányértelmező testülete. A szervezők az esemény apropójául szolgáló döntéssel kapcsolatban kiemelik, hogy a harminc éves magyar alkotmánybíráskodás legmeghatározóbb határozatáról van szó. 

A határozathoz fűzött párhuzamos véleményében Sólyom László akkori alkotmánybíró, korábbi köztársaság elnök azt írta:

„Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens  rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe.”

A láthatatlan alkotmány ezen koncepciója indította el a hazai tudományos életben a diskurzust az Alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről. 

A taláros testületre azért is hárult hatalmas szerep, mert noha a rendszerváltás kétségtelenül magával hozta azt a jelenséget, amelyet az alkotmányjog „alkotmányos pillanatnak” nevez, tényleges alkotmányozás ugyanakkor csak a tartalmi dimenzióban értelmezhető – ezt követően még évtizedeken keresztül egy olyan sorszámú jogszabály állt a magyar jogrendszer csúcsán, amelyet a közvélemény egyszerűen csak „sztálinista alkotmánynak” csúfolt.

Az Alkotmánybíróság múlhatatlan érdeme abban rejlik, hogy felismerte azt, hogy a „láthatatlan alkotmány” koncepciója megfelelő jogelvi alapot generál ahhoz, hogy ezt a formai anomáliát áthidalja.

Magyarán

megteremtette lehetőségét annak, hogy az Alkotmánybíróság jogfejlesztő gyakorlata mintegy hidat képezve vezesse át a magyar társadalmat a rendszerváltást követő demokratizálódáson,

miközben a testület és az így létrejövő joggyakorlat a demokratikus berendezkedés jelképévé vált.

A kétezres évek nagy kihívását Magyarország Európai Uniós csatlakozása jelentette, miközben az Alkotmánybíróság aktivizmusa következtében kritikus vélemények jelentek meg, amelyek szerint a testület olykor túlságosan nagy befolyást gyakorolt a jogrendszer fejlődési irányára. A belső demokratikus stabilitás feletti őrködés időszakát követően tehát az Alkotmánybíróság jelentősége tehát kiegészült egyfajta európai dimenzióval.

2010-ben az Alaptörvény hatálybalépésével az Alkotmánybíróság húsz éves jogfejlesztő gyakorlata visszatükröződött az Alaptörvény normaszövegében azt az üzenetet kommunikálva a társadalom irányába, hogy a testület évtizedes munkája jótékony és nélkülözhetetlen velejárója a magyar közjog fejlődésének.

2010 közjogi változásai mindemellett az alapjogi bíráskodás irányába gravitálták a taláros testület munkáját.

Az egyik legnagyobb kihívást talán a történeti alkotmány vívmányainak alaptörvényi klauzulája jelentette, amely később kiegészült az alkotmányos identitás fogalmának értelmezési kérdéseivel. 

Ennek kapcsán megjegyzendő az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabály magának az Alkotmánybíróságnak is új karaktert adott: miközben a testület a rendszerváltás óta következetesen igyekezett magát az értéksemlegesség követelményének megfeleltetve működni, az Alaptörvény kifejezetten értékhozó jellegéből fakadóan változtatott az Alkotmánybíróság jogalkalmazási természetén is.

Mindeközben az Európai Unió számos válságot élt meg, miközben az értékkonfliktus az integráció állandó jellemzőjévé vált. Ebben a környezetben a tagállamok az iránymutatást épp az Alkotmánybírósághoz hasonló testületektől várják, ez az elvárás pedig egyszerre helyezi ezeket a testületet az európai jogfejlődés középpontjába, egyszersmind álltja új kihívások elé az alkotmányértelmezőket.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Alkotmánynak mondhatjuk egy ország törvényeinek és jó szokásainak összességét.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés