"Közeleg a tél" - lesz dolga a brit belügynek a Brexitet követően is

2020. október 15. 17:18
Habár a brit közbeszédet jelenleg minden bizonnyal a Brexit és koronavírus elleni védekezés uralja, a titkosszolgálat vezetője, és a brit belügyminisztérium szakértője is arra figyelmeztet, hogy az ország erőforrásait a Brexitet követően olyan tényezők is próbára tehetik mint az erősödő migráció vagy a szélsőjobboldali terrorizmus.

Migrációs válság a La Manche-on

A Sunday Telegraphnak adott Október 11-i interjújában Dan O’Mahony a brit Belügyminisztérium tengeri migrációs útvonalak felszámolásáért felelős parancsnoka akciótervet vázolt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne felszámolni a La Manche-on tapasztalható migrációs válságot.

Az interjúból kiderül, hogy a britek számára

egyre sürgetőbb az Afrikából és a Közel-Keletről Franciaország északi részébe irányuló migráció felszámolása.

Ennek kapcsán O’Mahony rögzítette, hogy a britek készek segítséget nyújtani az észak-franciaországi régióban létrejött migránstáborok felszámolásában.

Az akcióterv része az Egyesült Királyság területére történő belépés fizikai ellehetetlenítése, továbbá a brit menekültügyi rendszer megújítása is, ami O’Mahony szerint jelenleg túlságosan vonzó a migránsok számára. A szakember úgy véli például, hogy nincs rendben az, hogy egy menedékkérő nyugodtan folyamodhat menekültkérelemmel a brit hatóságokhoz azt követően, hogy jogellenesen lépett be az ország területére a La Manche-on keresztül.

A britek változatos eszközökkel csökkentenék az Egyesült Királyság vonzerejét a bevándorlók szemében

A királyi tengerészgyalogosi múlttal is rendelkező belügyminisztériumi parancsnok kitért arra is, hogy a kormány jelenleg is olyan taktikák kidolgozásán munkálkodik, amelynek útján

a hatóságok biztonságos módon lehetnének képesek működésképtelenné tenni a migránsok "lélekvesztőit".

Ezt követően a hatóságok brit lobogó alatt toloncolnák vissza a migránsokat Franciaország területére. 

O’Mahony szerint ennek akadálya lehet az, hogy jelenleg ezt Franciaország visszautasítja, így a taktika egyelőre nem alkalmazható.

Ez azért jelent problémát az britek számára, mert 2019-ben az illegális határátlépéseknek „pusztán” 30 százalékát tették ki a csónakos belépések, ez az arány idénre 70 százalékra emelkedett.

O’Mahony szólt arról is, hogy az emberéletek jelentőségét az Egyesült Királyság sem relativizálja, ennek megfelelően a migránsok életének védelme kiemelt fontosságú. Erre tekintettel

a brit kormány médiakampányokon és szóvivőkön keresztül juttatná el a migránsokhoz az ország üzenetét, hogy menedékkérelmüket biztonságos országban nyújtsák be

– s ne kockáztassák a „valószínűtlenül veszélyes utazást” az Egyesült Királyság területére.

A kampány útján a brit kormány tudatosítaná a migránsokban, hogy az illegális határátlépés a La Manche-on keresztül nagy valószínűséggel embercsempészetben és hasonló bűncselekményekben való aktív részvétel. Ennek megfelelően kérnék a migránsokat, hogy ne legyenek sem eszközei, sem pedig elősegítői ezeknek a jogellenes cselekményeknek.

Az MI5 a szélsőjobboldali és az iszlamista terrortól tart leginkább

A migráció témakörével ugyan nem foglalkozott, de áprilisi kinevezését követő első nyilvános közszereplése alkalmával számos egyéb kritikus tényezőt is felsorolt Ken McCallum, a brit titkosszolgálat (MI5) vezetője. 

McCallum szerint az Egyesült Királyságot fenyegető veszélyek közül továbbra is a terrorizmus a legjelentősebb – ennek kapcsán megjegyezte, hogy a szolgálat

jelenleg különösen a szélsőjobboldali és iszlamista terrorizmus burjánzásától tart.

Nagyjából 950 iszlamista szélsőséges utazott szíriai hadműveleti helyszínekre – állítja McCallum, kiemelve, hogy általánosságban azok akik közülük hazatértek épp nem dédelgetnek extrémista terveket (jelentős részük pedig elesett a csatákban, vagy maradt a helyszínen).

McCallum a terrorizmus kapcsán beszámolt arról, hogy

az előző négy év során 27 terrorista összeesküvést sikerült leleplezni, ezek közül 8 eset pedig szélsőjobboldali merénylőcsoporthoz kötődik. 

McCallum azonban előre jelezte: az MI5 nem képes minden egyes fenyegetést kezelni. Tette ezt annak kapcsán, hogy a 2017-es manchesteri robbantás miatt a közvélemény részben a titkosszolgálatot hibáztatta, hogy nem tett meg mindent az eset megelőzése érdekében.

„Még mindig összeszorul a gyomrom, valahányszor a telefonom késő este csörren meg.” – vallotta be McCallum.

Koronavírus: üres utcák, négy fal közötti konspirációk

Szólt arról is, hogy a titkosszolgálatok megfigyelési lehetőségeit különösen nehezíti az, hogy a koronavírus miatt az utcák üresek, így nagyobb szerep hárul a fedett megfigyelés módszereire, ami

az utcai megfigyelésnél sokkal szofisztikáltabb és bonyolultabb technikákat kíván meg.

Az üres utcák ugyanis nyilvánvalóan kevéssé „vonzó” elkövetési helyszínek egy terrorista számára, viszont így nagyobb szerep hárul az MI5 operátoraira a felderítés és megelőzés során.

Ennek kapcsán azonban McCallum mindenkit igyekezett megnyugtatni:

„Az MI5 éjjel-nappal azzal van elfoglalva, hogy – felhatalmazás birtokában – mikrofonokat telepítsen a padlásokra, továbbá, hogy beépített informátorokkal konzultáljon. Éppen ezért hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy titokban, mégis kiemelt óvatossággal dolgozzunk”

– nyilatkozta az MI5 vezetője, a szót komolyra fordítandó hozzátéve, hogy az MI5 munkatársai a brit egészségügyet aktívan segítik a vakcina kifejlesztésében.

McCallum szólt az egyre növekvő orosz és kínai hírszerzési aktivitásról is (mind a valós, mind pedig a kibertérben), amely veszélyt jelent az állampolgárokra, a gazdaságra, az infrastruktúrára, az egyetemi kutatások és a demokrácia integritására.

Dobozi Gergely

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés