Pénteken egy lépéssel közelebb kerülhetünk a klímacélok véglegesítéséhez

2020. október 21. 17:20
Pénteken tárgyalnak az uniós környezetvédelmi miniszterek a klímarendelet tervezetéről. Itt dőlhet el, hogy szakértői testület is segítheti-e a további jogalkotást a témában, illetve, hogy mekkora mértékű károsanyag-kibocsátási kötelezettség terheli majd a tagállamokat az elkövetkező évtizedekben.

A tagállami környezetvédelemért felelős miniszterek pénteken állapodhatnak meg az uniós klímasemlegesség elérésének 2050-es céldátumáról – tudta meg a Reuters. A képlet azonban közel sem teljes: a „mit/hogyan” kérdéskörből ugyanis csak a célok derülhetnek ki, az azokhoz vezető út részletszabályai decemberig váratnak magukra.

A megállapodás a biztosítéka annak, hogy az Európai Unió térsége 2021-től 2030-ig teljesíteni tudja üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljait. Hosszabb távon a céldátum természetesen 2050, amelyre a régiónak a teljes klímasemlegességet kellene elérnie.

Ezzel kapcsolatban

az Európai Bizottság azt reméli, hogy a koronavírus okozta gazdasági válságból a tagállamok oly módokon lábalnak majd ki, amelyek a klímasemlegesség elérését szolgálják

– például a megújuló energiákba történő befektetés, vagy az elektromos autók promotálása útján.

Megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság célja az elkövetkező évtizedre vonatkozóan, hogy az 1990-es adatokhoz képest legalább 55 százalékkal csökkentesse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az Európai Unióban. 

Ehhez képest az Európai Parlament a még a Bizottságénál is ambiciózusabb 60 százalékos csökkentés mellett tette le a voksát október elején. Igaz, ezzel kapcsolatban felmerül, hogy

az EP 60 százalékos célja inkább politikai, semmint valódi elhatározást takar,

pusztán azért, hogy a Bizottság 55 százalékban meghatározott csökkentési volumene kellő politikai támogatottsággal rendelkezzen.

Erre vonatkozóan a Parlament október elején 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását, amely ahhoz szükséges, hogy a testület egységes álláspontot képviseljen a jogalkotás során. 

Azok az országok persze, amelyek egyelőre jelentős mértékben támaszkodnak a széntüzelésű technológiákra biztosítékokat várnak arra vonatkozóan, hogy a zöld átállás során a terhek egyenlő mértékben oszlanak meg a tagállamok között. 

Ez pedig rögtön egy olyan sarkalatos kérdés, ami megoszthatja a tagállamokat. Mindenesetre a Reuters tudósításából kiderül, hogy egy múltheti csúcs alkalmával a vezetők megállapodtak abban, hogy

decemberig kidolgozzák annak részleteit, hogy hogyan segítsék a Lengyelországhoz hasonlóan a széntechnológiának csaknem teljesen kiszolgáltatott államokat. 

Hogy az Európai Unió intézményei ne csak üres politikai üzenetekkel dobálózzanak, azt a Parlament azáltal látná biztosítottnak, ha felállításra kerülne egy független tudományos testület, amely szakmai tanácsokkal látná el a döntéshozókat a klímapolitika kialakítása során.

Hogy a zöld átállás sikeres legyen, ahhoz a szakértői szemléletmód feltétlenül szükséges, s úgy tűnik, hogy ezt a jelenlegi dokumentációból leginkább a V4 országok (tehát hazánk is), Bulgária és Románia hiányolják.

Júliusban az említett országok szakminiszterei és ágazati államtitkárai nyílt levélben fordultak Frans Timmermans uniós biztoshoz. Ebben a tagállamok közös álláspontot közöltek arra vonatkozóan, hogy a klímacélokkal elsődlegesen az az elvárásuk, hogy azok a realitás talaján álljanak. 

Ezen felül fontosnak tartják, hogy a klímacélok meghatározása annak tükrében történjen, hogy a végrehajtásnak milyen társadalmi és gazdasági költségei lesznek. Erre vonatkozóan ugyanis nem találják kielégítőnek az információkat;

például amiatt, mert a dokumentáció a koronavírus és a Brexit hatásainak figyelembevétele nélkül készült el.

A magyar álláspont egyébként jelenleg lényegében az, hogy a zöld átállás költségeit ne a háztartások, hanem az elsődleges szennyezőként fellépő nagyvállalatok és azok a tagállamok fizessék, amelyek ipari tevékenységükből kifolyólag a legnagyobb szerepet játszák az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A magyar érvelés fontos eleme a nukleáris energia pozitív megítélése, amely nélkül hatékonyan nem lehetne végrehajtani a zöld átállást.

Mindez az Euronews olvasatában azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország "vétóval fenyeget", éppúgy, mint a következő ciklusra vonatkozó uniós költségvetés esetében.

Dobozi Gergely

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés