A magyar társadalom egyes adatvédelemi attitűdjei

2020. október 26. 10:11

Pünkösty András
A hazai lakosság körében az adatvédelem fontosságának tudatosulása nagyban kötődik az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséhez.

"A hazai lakosság körében az adatvédelem fontosságának tudatosulása nagyban kötődik az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) hatályba lépéséhez és annak 2018. május 25-től való kötelező alkalmazásához. Amint a NAIH elnöke a 2019. évi beszámolójában megjegyzi, továbbra is nagyon sok a teendő a szakmai közönség irányába megalapozott ismeretek átadása, valamint a lakosság tudatosságának kialakítása tekintetében. Jelen blogbejegyzés az ITKI 2019-es Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten című reprezentatív felmérésének adatvédelmi eredményeiből szemlézik.

Adatvezérelt társadalom?

Az adatok jelentőségét nehéz túlbecsülni a mai társadalmunkban. Az adatok nagy mennyiségben való gyűjtése és kezelése átalakítja a gazdaságot, befolyásolja a döntéseinket, személyes kapcsolatainkra és demokrácia felfogásunkra is hatással van. A gazdaságban az adatokhoz való hozzáférés a versenyképesség kulcsa. A technológiai óriásvállalatok (GAFA, azaz a Google, Apple, Facebook, Amazon) az online piacok sajátosságait kiaknázva a legjelentősebb magánvállalkozásokká váltak az elmúlt évtizedben. E cégek szerepe megkerülhetetlen a nyilvánosság alakításában, piaci befolyásuk messze megelőzi a médiavállalkozásokét. Végső soron, amit ma mesterséges intelligenciának nevezünk az is nagy adathalmazok alapján történő programozott (algoritmusos) döntéshozatal, ahol az algoritmus képes az öntanulásra – így az előre kijelölt, mind összetettebb feladatok keretein belül –, gyorsan és hatékonyan hoznak döntést. Mindezen folyamatoknak ugyanaz a kulcsa: az adat.

A személyes adatok védelme

Nem minden adat védendő személyes adat. Sőt, a nem személyes ipari és nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítása az európai adatstratégia célja, így segítve a vállalkozások versenyképességét. Az adatvédelem lényege az, hogy a természetes személyek személyes adatai védelemben részesüljenek azok kezelése során, ami alapvető jog. A GDPR megfogalmazásában személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ. Ebben az értelemben azonosíthatónak számít egy adat alapján a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Így a személyes adat fogalma nagyon tág kört ölel föl.

Az adatok biztonságával kapcsolatos érzet

A megkérdezettek válaszai alapján a magyar lakosság a személyes adatait leginkább az orvosi rendelőben (58,9%), valamint a számlavezető bankjánál érzi teljes biztonságban (53%). Ez a teljes biztonságérzet viszonylag magas az önkormányzatoknál (44,5%), illetve az állami szerveknél (38,4%) is. A legalacsonyabb a meg nem nevezett „internetes hirdetési portálon” tárolt adat vonatkozásában a teljes biztonságérzet (3,3%), amely szintet alig haladja meg a Facebook-on (4%), valamint a Google-nél (5,1%), illetve egyéb online szolgáltatást nyújtó cégnél a (6,9%) tárolt adatok esetében. A telekommunikációs cégeknél is korlátozott azok száma, akik teljes bizalmi szintet mutattak (28,5%), de a saját számítógépen (16,6%), vagy okostelefon operációs rendszerében (13,5%) tárolt adatok felől sem teljesen nyugodtak a magyarok. Érdekes, hogy 41,5% százalék válaszolt úgy, hogy a Facebooknál egyáltalán nem érzi biztonságban az adatait, míg ugyanez az érték Google-nél csak 36,1%, amely tükrözheti a vállalat az adatkezelés vonatozásában a nagyobb átláthatóság elérésére tett erőfeszítéseit.

A tudatosság alacsony szintje

A magyar lakosság 71,4%-a semmilyen módon nem képezi magát annak érdekében, hogy felkészült legyen az online világ kihívásaival szemben. A fennmaradó 28,2% közül is legnagyobb arányban a barátok, ismerősök segítségét veszik igénybe (52,6%), míg a magukat képzők csupán 20,6%-a vesz részt valamilyen tanfolyamon és 15%-a fordul szakértőhöz. A legtöbben saját bevallásuk szerint szakmai anyagok, szakcikkek elolvasásával igyekeznek magukat felvértezni (47%).

A tudatosság korlátozott mértékét jelzi az is, hogy a válaszadók 46,9%-a soha nem állított a Facebookon az adatvédelmi beállításain, például azzal kapcsolatban, hogy ki láthatja a posztjait. A válaszadók életkor szerinti eloszlásából az rajzolódik ki, hogy a fiatalabb korosztály jóval tudatosabb az idősebbeknél. A 18-29 éves korosztály 70,4%-a, a 30-39 éves korosztály 65,3%-a, a 40-49 éves korosztály 50,7%-a, az 50-59 éves korosztály 40,4%-a, míg a 60 éven felüli korosztály 38,1%-a állított korábban az adatvédelmi beállításain. Ez a korosztály szerinti eltérés ugyanakkor nem jelentkezik ennyire szignifikánsan a Facebook használatát illetően, minthogy a 18-29 évesek 72,5%-a, a 30-39 évesek 66,7%-a, a negyvenes korosztály 56,0%-a, az ötven évesek 55,3%-a, míg a hatvanon túliak 49,8%-a használja napi szinten a platformot."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés