A közösségi médiának mindent szabad?

2020. október 28. 15:32
Az online tartalmak szűrése és törlése miatt kiélesedett a vita az amerikai politikusok és a technológiai vállalatok között. A hatályos amerikai törvények nem tartottak lépést a korral, így az Európában sem ismeretlen, trösztellenes szabályok szigorítására épülő stratégia sem kínál valódi megoldást.

Az óriási technológiai vállalatokat szabályozó amerikai törvények felett eljárt az idő, ezt pedig a cégek ki is használják. A jelenleg is hatályos amerikai szabályozás az internet-korszak kezdete előtt, 1996-ban került elfogadásra. A törvény értelmében az internetes platformok mentességet élveznek a felhasználók által közzétett tartalmakra vonatkozó felelősség alól, és akár el is távolíthatnak általuk károsnak ítélt tartalmakat. 

A Twitter és a Facebook (vissza)él a törvény kínálta lehetőséggel.

Májusban a Twitter Donald Trump amerikai elnök több online hirdetését is eltávolította, míg a Facebook – a közösségi elvek megsértése miatt – egy 200 ezer taggal rendelkező Trump-szimpatizáns csoport törlését hajtotta végre.   

Az Egyesült Államok – hasonlóan az Európai Unióhoz – az óriásvállalatok befolyását a trösztellenes szabályok szigorításával csökkentheti.

Azonban a versenyellenes gyakorlatokkal szembeni fellépések eddig sem az Unióban, sem a tengerentúlon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Facebook a közösségi média piac legnagyobb szereplőjévé vált, jelenleg 240 millió amerikai felhasználója van, vagyis a lakosság 72 százaléka ugyanazon platform szolgáltatását használja. Mindeközben a másik technológiai óriás, a Google a lakosság információhoz való hozzáférését elősegítő online és telefonos keresőmotor-piac meghatározó szereplője lett. A Google egymaga az amerikai keresőmotor-piac 88 százalékáért, illetve a telefonos keresések 95 százalékáért felel. 

Az egyértelmű piaci egyeduralom annak fényében nevezhető igazán aggasztónak, hogy

egyre többen használják a közösségi médiát elsődleges hírforrásként.

A hagyományos média minden szegmense alárendelt pozícióban van a közösségi médiával szemben, sok emberhez pedig csak olyan híreket jutnak el, amelyeket a platformok előzetesen jóváhagytak. Ezt a gyakorlatot szemlélteti az a magatartás, amit a Facebook és a Twitter Joe Biden korrupciós ügyeivel szemben tanúsított: a közösségi médiumok egyoldalúan korlátozták a hír megjelenését. Mindebből jól látható, hogy

a közösségi média megfelelő szabályozásának hiánya politikai szempontból is komoly problémát jelent.

Az amerikai politikai pártok és a technológiai óriások közötti konfliktus elmérgesedése új irányt szabhat az online tér számára. Azonban – ahogy azt Niall Ferguson, a Hoover Institution munkatársa is megjegyzi – a trösztellenes szabályok szigorítása nem jelent megoldást. Olyan szabályozás megalkotására lenne szükség, amely jogi felelősséget ró a vállalatokra az általuk tárolt tartalomért, és deklarálja, hogy a nyilvános térben túlzottan dominánssá váltak ahhoz, hogy a hozzáférést saját maguk által lefektetett szabályok alapján határozzák meg. 

Gergi-Horgos Mátyás

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ideje lenne már a monopóliumokat (Facebook, Google) közműként kezelni, és ott a felhasználóknak már egyenlően kell hozzáférni a szolgáltatásokhoz.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés