Mit üzen a német elnökség és az Európai Parlament jogállamisági feltételrendszerről szóló ideiglenes megállapodása? 

2020. november 6. 19:53
Csütörtökön ideiglenes megállapodást kötött egymással a soros német elnökség és az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ennek körülményeiből továbbra is az derül ki, hogy a tagállami vezetők rövidesen egy, az eredeti elképzelésekhez képest erősen kompromisszumos megoldásról dönthetnek.

Az Európai Parlament és a soros német elnökség csütörtöki megállapodásának politikai fogadtatása az elvárások szerint alakult – az egyik oldal ismét a jogállamisági mechanizmus történelmi győzelmét ünnepli, miközben a másik oldal továbbra is óva int bármiféle parttalan jogállamisági mechanizmustól.

Mindaz, ami valójában történt, legfeljebb az esemény tudomásul vételét érdemli. Ugyanis – ahogy az az Európai Tanács vonatkozó sajtóközleményében is feltüntetésre került – a Tanács elnöksége és a Parlament tárgyalói valójában egy ideiglenes megállapodást értek el arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekről szavazhatnak majd a továbbiakban az illető uniós csúcsintézmények.

Magyarán a most kialkudott szempontok kerülnek rövidesen többek között az Európai Tanács asztalára megtárgyalásra, ahol a költségvetést és a hitelfelvételt is magába foglaló javaslat elfogadásáról a tagállamok még mindig egyhangúlag döntenek.

Mindemellett néhány dolgot érdemes megjegyezni. Egyrészt, minden jel arra utal, hogy jelen állás szerint az Európai Parlament eklatánsan politikai jellegű – sok esetben magyar- illetve lengyelellenes – törekvései és a soros elnökség kompromisszumkereső tárgyalópozíciója közül utóbbi bizonyul erősebbnek.

Legalábbis erre lehet következtetni a megállapodást narráló sajtóközleményből, ami úgy fogalmaz, hogy a kimunkálni kívánt intézkedéscsomag célja „az uniós költségvetés védelme, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlen módon érinti vagy súlyosan veszélyezteti az Unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

A közlemény kulcskifejezése a „közvetlen módon”, ami azt láttatja, hogy

a soros német elnökség ragaszkodott ahhoz, hogy közvetlen logikai kapcsolat álljon fenn

egy bizonyos jogállamisági hiányosság és az uniós költségvetés veszélyeztetése között. 

Másrészt, az Európai Parlament képviselői az ideiglenes megállapodás keretében beleegyeztek abba is, hogy a jogállamisági mechanizmussal „fenyegetett” tagállam meghúzhassa a „vészféket”; vagyis, hogy a tagállami vezetők uniós csúcson tárgyaljanak a jogállamisági mechanizmus kérdéséről, e csúcsot pedig a Bizottság vonatkozó határozatától számított 3 hónapon belül meg is kell tartani.

A fentieken túlmenően a megállapodás tartalmazza azt is, hogy a jogállamisághoz kötött szankciók a Tanácsban kétharmados szavazattöbbséggel aktiválhatók. Ez ugyan valóban tágabb kereteket nyit a szankcionálásnak, mint az egyhangúság, de egyértelmű eltérést mutat a jogállamisági mechanizmus eredeti elképzelésétől. Eredetileg ugyanis a fordított minősített többségi szavazás koncepciója látott napvilágot, magyarán a korábbi tervek szerint ahhoz kellett volna minősített többség, hogy az automatikusan beindított jogállamisági mechanizmust leállítsák.

A fentiekből az következik, hogy

az Európai Parlament azon képviselői, akik jogállamisági alapon parttalanul szankcionálnák a tagállamokat, ebben a játszmában egyelőre vesztésre állnak

(jóllehet, az ideiglenes megállapodásba belekerült például az is, hogy a költségvetést közvetlenül fenyegeti az is, ha az adott tagállamban a bírói hatalmi ág függetlenségének veszélybe kerül).

A másik megjegyzés a csütörtöki fejlemények kapcsán fentebb említésre került. Nevezetesen csütörtökön ideiglenes megállapodás született, amiről az érdemi tárgyalások Unió-szerte csak most kezdődnek – vagyis

hátra van az, hogy a tárgykör egészét (ideértve a jogállamiságot, a költségvetés kérdését, illetve a példátlan összegű hitelfelvétellel járó Next Generation EU helyreállítási eszközt) tárgyalják a tagállamok vezetői a Tanácsban.

Magyarán hátra van még az a játszma, amelyben bármelyik tagállam vétót emelhet, amennyiben tagállami érdekeket súlyosan sértő mechanizmus kerülne az asztalra. Reálisan ugyanakkor azzal lehet számolni, hogy ehhez az asztalhoz vétót tervezgetve nemcsak a magyarok, illetve a lengyelek ülnek le. 

Ahogy arról korábban is írtunk, a „fukar” tagállamokkal egy érdekközösségbe tartozó Finnországban például az euroszkeptikusok kezdeményezésére tartanak népszavazást a költségvetésről, amelynek akár az is kimenetele lehet, hogy Finnország jelenlegi formájában nem támogatja majd magát a költségvetést.

Dobozi Gergely

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés