Maradhat az ügyészség a kormány irányítása alatt Luxemburgban

2020. november 11. 16:13
Május óta nem sikerült dűlőre jutnia a luxemburgi parlamentnek a hatalmi ágak szétválasztásáról. Ma ugyanis úgy tűnik, hogy az alkotmányozás ritka „pillanata” egyúttal kihagyott lehetőség is arra, hogy az országban a klasszikus szempontok szerint válasszák szét a hatalmi ágakat.

Alkotmányozás mellett döntött a luxemburgi parlament. A 2019-ben megszületett, pártokon átívelő konszenzus eredményeképpen azonban az ország nem új alaptörvényt kap, helyette a meglévő normaszövege bizonyos fejezeteit módosítják majd.

Az alkotmányozási folyamatot azonban a koronavírus jelentősen hátráltatja, így a parlament jelentős csúszásokkal számol. Jelenleg a testület az igazságszolgáltatásról szóló fejezetet vitatja, amelynek kapcsán egyes politikai erők súlyos aggályaikat fejezték ki.

Egyike ezeknek az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése – vagyis, hogy ez a kitétel egyáltalán belekerüljön-e módosító rendelkezések közé. Az igazságszolgáltatás ugyanis a hatalmi ág összes intézményét magába foglalja, így a bíróságok mellett például az ügyészségi szervezetet is.

Csakhogy Luxemburgban az a sajátos helyzet áll fent, hogy az ügyészség a hatalmi ágak tekintetében a kormány „alá” tartozik – pontosabban

az igazságügyi miniszter utasítási és irányítási jogokkal rendelkezik az ügyészségi szervezet felett. 

Magyarán az igazságügyi miniszter elvileg politikai alapon is utasítást adhat arra, hogy milyen ügyben nyomozhat az ügyészség, s hogy miben nem (más kérdés, hogy a luxemburgi igazságügyi miniszterek tartózkodnak e jog gyakorlásától).

Most a jelek arra utalnak, hogy habár az alkotmányozónak meg lenne a lehetősége arra, hogy ezt a jogállamisági anomáliát kiküszöbölje, mégsem kerül erre sor.

Az ellenzéki Keresztényszocialista Néppárt (CSV) ugyanis blokkolja ezt a módosítást,

s továbbra is a kormány irányítása alatt tartaná az ügyészségi szervezetet.

Amíg azonban a fenti helyzet fennáll, a hatalmi ágak klasszikus szétválasztásáról sem lehet beszélni Luxemburg tekintetében – ezt pedig maga Martine Solovieff luxemburgi főügyész is elismerte, amikor az új alkotmányszöveg igazságszolgáltatási fejezetéről kérdezték.

Az új tervezet egyébként az igazságszolgáltatást nem is nevesíti külön – dacára annak, hogy

az eredeti reformjavaslat még önálló hatalmi ágként nevesítette az igazságszolgáltatást.

Megjegyzésképpen: november 6-án az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete a Group of States Against Corruption (Greco) jelentésben marasztalta el Luxemburgot amiatt, mert az ország „nem tett előrelépést” a korábbi, 2019 áprilisában kiadott jelentésben megfogalmazott ajánlásokhoz képest.

A Greco-jelentés ennek megfelelően

kifogásolható kölcsönhatásokat tárt fel a lobbisták és a parlamenti képviselők között,

de kritikával illette a házszabály rendelkezéseinek, és az összeférhetetlenségi szabályok betartását is.  

Dobozi Gergely

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés