Kínára tekintettel hirdetett nemzeti vészhelyzetet Donald Trump

2020. november 13. 12:56
Nemzeti vészhelyzetet hirdetett Donald Trump. A regnáló elnök a kínai tőkebeavatkozások miatt hozta meg ezt a döntést, hivatkozással arra, hogy a Kínával folytatott tranzakciók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A lépéssel Trump vélhetően saját narratíváját erősítené az elnökségért folyó jogi háborúban.

Trump nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti értékpapír-ügyleteket

Elnöki rendeletben hirdetett november 12-én nemzeti vészhelyzetet a regnáló amerikai elnök, Donald Trump. A Fehér Ház hivatalos weboldalán közzétett rendelet szövege szerint „a Kínai Népköztársaság tendenciózusan és egyre nagyobb mértékben törekszik az Egyesült Államok tőkeállományának kizsákmányolására abból a célból, hogy az ügyletekből saját bevételeit növelje, egyszersmind hadseregét és titkosszolgálatait fejlessze; mindez lehetővé teszi a Kínai Népköztársaság számára, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságára, tengerentúli haderejére.”

Trump a rendeletben részletezi Kína vélelmezett „munkamódszereit” is. Rámutat arra, hogy

a Kínai Népköztársaság sajátos gazdasági modellje lehetővé teszi, hogy a magáncégek állami-katonai profilú megbízásokat is teljesítsenek

– ebből kiindulva pedig reális azt feltételezni, hogy a kínai privátcégek ténylegesen hadászati célokat is szolgálnak. 

Ahogy az a rendeletben is áll, az Egyesült Államok számára kockázatot az jelent, hogy ezek a kínai cégek hagyományos kapitalista modell szerint, jellemzően részvénytársasági formában működnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a kínai részvények nyilvános értékpapír-kereskedésen keresztül az amerikai tőkepiacra is bekerülhetnek. 

Ha pedig ez megtörténik, onnantól kezdve a részvényekkel vagy egyéb értékpapírokkal való kereskedés szabályaiból következően ugyanígy

amerikai értékpapírok is kerülhetnek „kínai kézbe”

– például csereügyletek útján. Mindebből a regnáló elnök azt a következtetést vonja le, hogy ily módon valósulhat meg amerikai tőkéből a kínai haderőfejlesztés és hírszerzés.

A fentiekre tekintettel Donald Trump rendelete korlátozza a megengedhető értékpapírügyleteket oly módon, hogy definiálja a „kínai kommunista hadászati vállalat” kategóriáját, kizárva az annak minősülő cégeket az értékpapír-kereskedésből. Ezen túlmenően

Trump tiltja a fenti szabályokat megkerülő ügyleteket is.

Újabb epizód az USA-Kína kereskedelmi háborúban?

A 2021. január 11-én hatályba lépő tilalmak jellemzően a "feketelistás" cégekre vonatkoznak. Ide tartozik például a Huawei, a China Telecom Corp, a China Mobile - mind olyan cégek, amelyek jelenleg is több milliárd dollárral vannak jelen a New York-i tőzsdén. 

Az ügy hivatalos háttere még 2019-re nyúlik vissza, amikor a Huawei azért került reflektorfénybe, mert a vádak szerint üzleti titkokat lopott a T-Mobile-tól, és egyéb egyesült államokbeli cégtől. 2019 júniusa óta a Huawei és a szintén kínai illetőségű ZTE nemzetbiztonsági kockázatként szerepel az amerikai hatóságok előtt.

A Forbes értesülései szerint a nemzeti vészhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a listázott cégek részvényei szemmel látható zuhanásba kezdtek (a China Mobile 4, a China Telecom 5 százalékot esett).

Az elnöki rendelet eszköz is lehet a Bidenék elleni harchoz

Minderre Trumpnak azért is lehet szüksége, mert jelenleg kétfrontos háborút vív a Biden-stábbal: a választások megóvásán túlmenően

a Biden-stábot a korábbi alelnök és fia kínai céges összefonódásai miatt is támadja.

Egy 2009-ben a Pulitzer-díjat is elnyerő floridai tényellenőrző szervezet (fact checker), a Politifact 2019-es kutatása által is elismert módon Biden ugyanis valóban tett utazásokat kormányzati gépen a 2010-es évek elején Kínába, amelynek nyomán etikailag kifogásolható ügyletek jöttek létre Bidenék és Kína között. 

Megjegyzésképpen: a FoxNews által is átvett információk szerint Biden 1.5 milliárd dolláros üzletet kötött a Kínai Népköztársaság nevében eljáró Bank of Chinával, amelyet a Politifact ugyan kétségesnek tart; azt azonban Hunter Biden ügyvédjének nyilatkozatai alapján konklúzióként elfogadja, hogy 4.2 millió dollárnyi összeg erejéig az állítások megalapozottak lehetnek.

A fentebb összefoglalt elnöki rendelet szövege tehát erősen arra enged következtetni, hogy

Trump elnöki hatásköreit bevetve támadhatja rövidesen Bident. 

A nemzeti vészhelyzet közel korlátlan jogosítványokat ad az elnök kezébe

A fenti szabályok, célkitűzések ugyanis visszaköszönnek abban az elnöki levélben is, amelyet Trump a Képviselőház és a Szenátus elnökéhez intézett.

Erre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban

a Szenátus gyakorol alkotmányos kontrollt azokban a helyzetekben, amelyekben az elnök a mostanihoz hasonló nemzeti vészhelyzetet hirdet.

Az elnöknek ugyanakkor az általa kihirdetett nemzeti vészhelyzet keretei között közel korlátlan mozgástere van. 

Ennek oka, hogy az eredeti szabályok szerint a Szenátus úgy nevezett jogalkotási vétót (legislative veto) emelhetett az elnök intézkedései ellen. Ezt a jogintézményt azonban 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette; így szakértők szerint – hacsak nem sikerül a Szenátusban közel teljes konszenzussal megtámadni a vitatott elnöki intézkedést – az elnök belátására van bízva, hogy hogyan és milyen terjedelemben él kiterjesztett jogaival.

Az amerikai elnökök rendszeresen hirdetnek nemzeti vészhelyzetet

Erre egyébként az elnöknek a nemzeti vészhelyzetről szóló törvény (National Emergencies Act) által meghatározott keretek között párhuzamosan több tárgykörre vonatkozóan is lehetősége van. 

Így történhetett meg, hogy a Gerald Ford elnök nevéhez fűződő National Emergencies Act 1976-os megalkotása óta

több mint 50 alkalommal hirdetett amerikai elnök nemzeti vészhelyzetet, amelyek közül nagyjából 30 van ma is hatályban.

A legrégebbre visszanyúló, ma is joghatást kifejtő nemzeti vészhelyzetet 1979-ben hirdette ki Jimmy Carter az iráni túszdráma kapcsán, célja pedig az volt, hogy befagyassza az iráni kormányzat egyesült államokbeli érdekeltségeit.

Dobozi Gergely

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés