Patthelyzet és járhatatlan utak – rövid körkép a magyar-lengyel vétó visszhangjáról

2020. november 18. 21:19
A lengyel-magyar fél által a jogállamisági feltételekhez kötött uniós költségvetés kapcsán közölt politikai vétó nyomán szerteágazó vélemények és elemzések láttak napvilágot az európai közéletben. Ezekből az látszik kirajzolódni, hogy a vétó patthelyzetet vetít előre, s ha kompromisszum nem születik, az ebből való kilábalás borús képet vetít előre az Unió jövőjét illetően.

Lengyelországot játszmahelyzetet kreálva puhítanák?

Talán nem kell, hogy túl nagy meglepetésként szolgáljon, de a lengyel sajtó címlapon foglalkozott a november 17-ei uniós eseményekkel – egészen konkrétan a lengyel-magyar tandem tervezett elnökségi vétójával az unió 2021-2027-es költségvetéséi tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletettel kapcsolatban.

A napvilágot látott elemzések között egészen érdekes felvetések is szerepelnek.

A Rzeczpospolita című konzervatív lap például mindazt, ami a vétó kapcsán eddig történt, s ami még várható, egyfajta uniós játszmahelyzet kontextusában vizsgálta. A lap értesülései szerint uniós diplomaták hangsúlybeli különbséget vélnek felfedezni a magyar és a lengyel vétóálláspont között: miközben a magyar álláspont a jogállamisági mechanizmus egészét támadja, addig a lengyel kormány konkrét rendelkezéseket sérelmez. 

A lap a diplomaták álláspontjából kiindulva feltételezi, hogy

Lengyelország bizonyos engedményekkel mégis meggyőzhető legyen arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljon a jogállamisági mechanizmushoz

– elszigetelve ezzel a magyar álláspontot, hogy végül a magyar kormány a vétó szándékának egészével hagyjon fel.

A vétó kizárólag lengyel vetületét vizsgálja a Gazeta Wyborcza liberális napilap, amely Zbigniew Ziobro november 16-ai sajtótájékoztatójára emlékeztet. Ennek keretében a koalíciós partner (Szolidáris Lengyelország) lényegében ultimátumot adott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőnek, hogy amennyiben a lengyel kormány nem vétózik, úgy a párt elhagyja a koalíciót.

Hollandia: a miniszterelnök megkerülné a magyarokat és a lengyeleket

Vegyes a sajtóvisszhangja a holland sajtóban az eseményeknek. Ahogy arról az eredeti nyelvű orgánumokat szemléző DutchNews is beszámol, Mark Rutte élesen elítéli a holland-lengyel vétót, újra előhozva „nukleáris” megoldására vonatkozó azon ötletét, amiről már korábban is írtunk

Ennek kapcsán Rutte abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy

adekvát reakció lenne az Európai Unió részéről 25 tagállam részvételével – a magyarok és a lengyelek kihagyásával – elfogadni a költségvetést és a helyreállítási alapot

– jóllehet ezzel azt eredményezve, hogy mindez az Európai Uniót egy kormányközi együttműködéssé alakítaná át, Bizottság és Parlament nélkül.

Geert Wilders szabadságpárti képviselő Rutte miniszterelnök álláspontját Twitteren kritizálta: „Miért ilyen gyengekezű a kormányfőnk? Rutte miniszterelnök úr csatlakozzon Orbán vétójához, ne adja oda a 100 milliárd holland eurót Brüsszelnek és Dél-Európának. Adja inkább ezt az összeget a saját állampolgárainak, költsük a pénzt az egészségügyre, nyugdíjakra” – fogalmazott Wilders.

Olaszországban félnek

Két okból is. Egyrészt amiatt, mert

minél később kerül sor a költségvetés és a helyreállítási alap elfogadására, Olaszország annál mélyebbre sodródik a válság közepette.

Éppen ezért az olasz sajtó több orgánuma is veszélyes játszmának tartja a lengyel-magyar vétó körül kialakult helyzetet. 

A La Stampa például véleménycikket közölt Giorgio Napolitano köztársasági elnök egykori diplomáciai főtanácsadójával, Stefano Stefaninivel, aki szerint jelenleg patthelyzet alakult ki az Európai Unióban: Budapest és Varsó nem fog megelégedni a kisebb engedményekkel, az EU pedig nem óhajt engedni a jogállamiság tekintetében. Stefanini mindemellett szólt arról is, hogy a magyar és a lengyel államberendezkedés (hatalommegosztás, jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége) kapcsán újabb összeütközések várhatók az említett országok és az uniós csúcsintézmények között.

Az Il Sole 24 Ore napilap hasábjain megjelent kommentár német top politikusokat – így például Heiko Maas német külügyminisztert, Michael Roth külügyi államtitkárt, továbbá Manfred Webert – idézve világított arra, hogy több kormányban is irritációt váltott ki a két kormányzat által előterjesztett politikai vétó a költségvetés egészével szemben.

Más megvilágításba helyezte azonban a történeteket Facebook-posztjában Marco Zanni, a Lega EP-képivselője. Zanni szerint ugyanis a kialakult helyzetért hiba csak Magyarországot és Lengyelországot okolni, ugyanis a két ország kezdettől fogva nyilvánvalóvá tette álláspontját a jogállamisághoz kapcsolódó költségvetési feltételrendszer kapcsán. 

Ennek megfelelően

az Európai Parlament kifejezetten kereste a konfliktust

azzal, hogy belement a csatározásba. Annál is inkább képmutató Zanni szerint az EP viselkedése, mivel az Európai Unió számos olyan országgal folytat partnerségi kapcsolatot, ahol súlyosabbnál súlyosabb hiányosságok tárhatók fel a jogállamisággal kapcsolatban (lásd Kína).

A másik tényező, ami miatt az olaszok félhetnek – mutat rá a Secolo d’ Italia – hogy a magyar-lengyel vétón felbuzdulva

az észak-európai – gazdag, de „fukar” – országok is megtehetik saját vétó-kezdeményezésüket a dél-európai országok ellenében.

Spanyolországban háttéralkukról beszélnek

A balközép irányzatú El País viszonylag értékmentesen számolt be az eseményekről, jóllehet a koronavírus által vészesen sújtott ország igencsak érdekelt abban, hogy a költségvetés és a helyreállítási alap mielőbb elfogadásra kerüljön.

A lap beszámolójának érdekessége, hogy diplomáciai forrásokra hivatkozva állítja, hogy a díszletek mögött máris előkészítés alatt áll egy kompromisszumos javaslat a jogállamiság és a költségvetés arányos, kiegyensúlyozott és méltányos összekötésére.

Eszerint – nagy vonalakban –

a költségvetési források folyósítása akkor lenne felfüggeszthető, ha egy esetleges antidemokratikus tagállami fordulat kirívóan veszélyeztetné az Európai Unió gazdasági érdekeit.

Az El Espanol várakozásokkal tekint a csütörtöki csúcsra, amelynek alkalmával a lap elemzői nem tartják kizártnak, hogy Angela Merkel, a soros uniós elnökséget ellátó Németország államfője lesz kénytelen beavatkozni, és kompromisszumra késztetni a feleket. A lap idézi Pablo García-Berdoy uniós nagykövetet is, aki a költségvetés és a helyreállítási alap egyre „sürgetőbb” mivoltát igyekezett aláhúzni nyilatkozataiban.

Litvánia tárgyalást sürget

Tárgyalóasztalhoz ültetné Gitanas Nauséda litván államfő a lengyel felet a vétó kapcsán kialakult helyzet kapcsán. Megítélése szerint Andrzej Duda lengyel államfőnek vissza kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, s tovább tárgyalni arról, hogy a jogállamiság alapelvei mindenkit egyaránt kötelezzenek Európában – hangzott el a litván államfő részéről, a Duda Litvániában tett hivatalos látogatása kapcsán rendezett sajtókonferencia alkalmával.

A szlovén kormányfő beleállt, de a kormány nem vétózik

Egyes politikai csoportok nyíltan azzal fenyegetnek, hogy alkalmazni próbálják a „jogállamiságnak” nevezett eszközt, amellyel bármely uniós tagállam az erre vonatkozó többségi támogatás megléte esetén szabadon fegyelmezhető” – fogalmazott Janez Janša szlovén miniszterelnök Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében, amelyet a politikus a közösségi médiában is közzétett.

A szlovén álláspont tehát közel áll a magyarokéhoz és a lengyelekéhez, Janez Janša azonban vétót mindeddig nem emelt országa nevében. Sőt, egy kormánytag Twitter-üzenetben határolódott el a kormányfő kijelentésétől.

Svédország „nagyon komolynak” tartja a vétót, de tanácstalan

Hans Dahlgren uniós miniszter a svéd közszolgálati rádiónak adott interjújában „nagyon komolynak” nevezte a magyar-lengyel vétót, de jelenleg nem lát megoldást a rendezésre. 

A kormánypárti svéd szociáldemokraták egyenesen arról beszélnek, hogy Magyarország és Lengyelország „autokratái” „túszul ejtik” az európai értékeket. 

Evin Incir, az európai szocialisták (S&D) hosszú Facebook-bejegyzésben kelt ki a vétó ténye ellen,

„zsiványállamokként” aposztrofálva a két országot.

Bejegyzésében máris kötelezettségszegési eljárásokat indítana az országok ellen annak érdekében, hogy ezek eredményeképpen Magyarországnak és Lengyelországnak a szavazati joga vesszen el.

A Dagens Nyheter pedig egy egészen egyedülálló, de az uniós szerződésekkel aligha össze nem férő megoldást javasol a kialakult patthelyzetre: a lap szerint engedni kellene az uniós költségvetést gördülékenyen továbbfutni, ugyanakkor a koronavírus-helyreállítási alapot pedig egy olyan „borítékba” kellene helyezni, amelyhez Magyarország és Lengyelország nem férnek hozzá. 

Ezzel a lap szerint biztosan

mélyülnének az egyébként is mély törésvonalak az Unión belül, ugyanakkor ily módon húzhatná alá az EU, hogy a demokratikus elvek sérthetetlenek.

Szemlézte: Dobozi Gergely

Összesen 78 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Wéber azt mondta, a Sargentini jelentés jogilag nem állna meg az európai bíróság előtt. Most elismeri, hogy vacak, de akkor megszavazta .
Nincs alapjuk, municiojuk ellenünk, ezért emlegetnek gumiszabalyokat.

Nem engedünk. Ez biztos.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés