Kompromisszumkésznek mutatkozik a német EU-elnökség

2020. november 20. 12:47
Feszült pingpongjátszma készül kibontakozni Németország közvetítésével a tagállami vezetők között a jogállamisági kondicionalitás kapcsán. A következő felvonás december 10-én esedékes csúcson várható, amikor előkerül az egyre élesedő török-görög konfliktus kérdése is.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, szerteágazó álláspontok láttak napvilágot Európa-szerte a Magyarország és Lengyelország által előrevetített vétó kapcsán az uniós költségvetés, a helyreállítási alap, és az ehhez kapcsolódó jogállamisági feltételrendszer vonatkozásában.

Ebben a cikkben Németországot szándékosan nem említettük, ugyanis

az ország különleges feladata jelenleg abban áll, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátva szinkronizálja az egymástól eltérő álláspontokat.

Ennek megfelelően Németország jelenlegi álláspontjához Angela Merkel német kancellár tegnapi uniós csúcsot narráló sajtókonferencián elhangzottak juttathatnak közelebb.

Ebből kiderül, hogy Németország továbbra is kompromisszumkereső álláspontot vesz fel, amely annak kapcsán merül fel, hogy ugyan Lengyelország és Magyarország az uniós költségvetéssel és az ahhoz kapcsolódó „Next Generation EU” névre hallgató helyreállítási alappal egyetért, az ezekhez fűződő jogállamisági feltételrendszerrel nem.

Ennek kapcsán Merkel rögzítette, hogy

pusztán a jogállamisági kondicionalitással szembe helyezkedő lengyel és magyar álláspont önmagában nem ok az aggodalomra, mert ezt minősített többséggel lehet elfogadni.

Nagyobb probléma, hogy a fent említett három részelem egy egységet képez, amelyhez viszont a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges. Hogy ez megtörténjen, Németország feladata most az, hogy folytassa az egyeztetéseket Magyarországgal és Lengyelországgal a két ország jóváhagyását elősegítendő.

Megtudhattuk Merkeltől azt is, hogy az a Magyarországgal és Lengyelországgal szembe helyezkedő narratíva, miszerint a renitens tagállamokat szavazati joguk megvonásával kellene „fenyegetni”, nem lehet opció. Merkel számára ugyanis a „fenyegetés” kifejezés nem értelmezhető ebben az összefüggésben.

Merkel hangsúlyozta: a tárgykör fontossága kézenfekvő, ennek megfelelően a német elnökség legfontosabb feladata most az, hogy megoldást találjon. Mindazonáltal a kancellár rögzítette azt is, hogy a tárgyalási folyamatoknak „még egészen az elején vagyunk” – utalva arra, hogy mivel

a Tanács jogszabály-tervezetet most nem tudott elküldeni az Európai Parlamentnek, a következő héten erről a kérdéskörről nem lesz szavazás a testületben.

A német kancellár utalt arra is, hogy a koronavírus által leginkább sújtott, s emiatt a helyreállítási alapra leginkább számító tagállamok – így például Franciaország és Hollandia – részéről valóban létezik olyan szándék, hogy a helyreállításai alapot egyfajta kormányközi együttműködés keretében aktiválják. A felvetés kapcsán ugyanakkor rögzítette, hogy ennek kapcsán nem akar spekulációkba bocsátkozni.

A tegnapi videokonferenciás formában megtartott csúcs kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megszólalt: „most tárgyalóasztalhoz ülünk, tárgyalunk, sorra vesszük az igénypontokat, és megpróbálunk megoldást találni.”

A tagállami vezetők legközelebb december 10-én és 11-én ülésezhetnek legközelebb. Ez a csúcs azonban más tekintetben is kulcsfontosságú lehet.

Ekkor tárgyalhatnak ugyanis az uniós vezetők a Földközi-tengeren kialakult konfliktusról is Törökország és Görögország között.

Ennek kapcsán Merkel újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy a helyzet a térségben továbbra is kibontakozóban van, éppen ezért erről egyelőre több konkrétumot nem áll szándékában elárulni. Az azonban bizonyos, hogy „mindeddig, az események nem a számukra kedvező módon alakultak” – nyilatkozta a kancellár.

Még idén szeptemberben, a Mandiner hetilap hasábjain írtunk arról, hogy a Földközi-tengeren több száz éves szembenállás, energiapolitikai ellentétek, a fenyegető migrációs nyomás, illetve egy ténylegesen egységes uniós külpolitikai stratégia hiánya egyaránt hátráltatja a török–görög konfliktus megoldását.

Ennek lényege, hogy Törökországnak részéről egyre gyakrabban fordul elő, hogy török zászló alatt hajózó kutatócsoportok török hadihajók kíséretében kerestek földgázt a Földközi-tenger azon részén, amelyet Görögország kizárólagos fennhatósága alatt tart.

Ahogy az Merkel szavaiból is kitűnik, a helyzet azóta sem került nyugvópontra. Új fejlemény azonban, hogy az egyiptomi és az arab emírségi diplomácia is beállt Athén oldalára: Abdel Fattáh Al-Sisi egyiptomi elnök és Sheikh Mohammad bin Zayed Al Nahyan koronaherceg, arab emírségi trónörökös is támogatásáról biztosította Görögországot.

Dobozi Gergely

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés