Jogállam ellenében nem lehet a jogállamért aggódni

2020. november 27. 14:35

Orbán Balázs
Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény a hosszú évtizedek átmeneti alkotmánya után végre olyan keret, amely összeköti a múlt, a jelen és a jövő magyarjait.

"Egyre gyakrabban merül fel – alapvetően köztiszteletben álló baloldali jogászok részéről –, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem után az új kormánynak leghamarabb az alkotmánymódosítást és bizonyos kétharmados törvények módosítását kellene napirendre tűznie és megszavaznia. Persze a napirendre tűzés kérdése önmagában nem probléma.

A sikeres alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre van szükség, az ötlet felvetői viszont – így például Fleck Zoltán egyetemi tanár, Magyar György ügyvéd és Vörös Imre egykori alkotmánybíró – úgy érvelnek, hogy kétharmados győzelem és parlamenti támogatottság nélkül is éppen ugyanezt kellene tenni és éppen ugyanígy kellene eljárni.

Egyikük egészen pontosan így fogalmazta meg a programot: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.”

Azaz az ötlet felvetői szerint a hatályos szabályokat figyelmen kívül hagyva, egyszerű feles többséggel, tehát alkotmányellenes módon kellene megszavazni az általuk kívánatosnak tartott közjogi változásokat. Fenébe a jogállammal, előre a lenini úton! – zakatol át azonnal a mozgalmi mottó az idősebb magyarok szocializmusban és a tudományos marxizmus által pallérozott agyán.

Egyes baloldali alkotmányjogászok Alaptörvénnyel szembeni ellenérzései régóta ismertek. Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény a hosszú évtizedek átmeneti alkotmánya után végre olyan keret, amely összeköti a múlt, a jelen és a jövő magyarjait, s amely alkalmas arra, hogy egy felemelkedő Magyarország jogi fundamentuma legyen. De tény, hogy van, aki másképp gondolja – az Alaptörvény egyébként ezt a jogot is biztosítja bárki számára.

Ugyanakkor – s ezt nem tudom eléggé aláhúzni – ezek a közjogi változások mindig a hatályos alkotmányos előírások és eljárásrendek betartásával mentek végbe. Ahogy jogászi nyelven mondják: az Alaptörvény és az Országgyűlés által az elmúlt évtizedben elfogadott törvények legalitása nem megkérdőjelezhető.

Azok a baloldali jogászok, akik a kormánnyal szembeni ellenérzéseik miatt bármilyen jogtalanságot elfogadhatónak gondolnak, éppen ezen tényt nem hajlandók tudomásul venni. Régi elv, amit már a legkisebb gyerekeknek is meg kell tanítani: az, hogy nem értesz egyet valamivel, nem jelenti azt, hogy kényed és kedved szerint eltörölheted azt. 

Szerencsére ezek csak magánvélemények, s a baloldali pártoktól – Gyurcsány Ferenc azon botrányos sorai kivételével, amelyben vagyonelkobzással fenyegette meg azokat, akik nem értenek vele egyet – még nem nagyon hallottunk hasonlót. A józan gondolkodás szempontjából nagy szerencse az is, hogy 2012 óta sok minden történt hazánkban.

Többek között az ellenzék pártjai részt vettek két országgyűlési választáson és a parlament munkájában. Esküt tettek az Alaptörvényre. Éltek gyülekezési jogukkal, és meg is szavaztak egyes törvényeket. Sőt, még a Házszabály megsértése miatti büntetéseket is jórészt befizették. Mindezek fényében nehéz lenne komolyan venni a részükről azt az érvelést, hogy eközben egyébként alkotmányellenesnek tartották a teljes magyar állami működést.

Hiszen akkor miért vettek részt benne? Ha itt kizárólagos hatalomgyakorlás van, akkor miért kampányolnak immár visszatérően azzal, hogy a következő választásokon majd jól elverik a kormánypártokat? Megannyi ellentmondás, de persze, a kérdés költői.

A kormány iránti gyűlölet miatt elhomályosult gondolkodású jogászoknak pedig csak egy dolgot ajánlanék a figyelmükbe, egyben meg is nyugtatva is őket, hogy nekünk az Alaptörvény értelmében kutya kötelességünk utolsó leheletünkig harcolni azért, hogy ők szabadon gondolkodhassanak és beszélhessenek, még akkor is, ha ilyen nonszenszeket fogalmaznak meg.

Kilényi Géza – szintén volt alkotmánybíró – mondása szerint ugyanis „A hülyeség nem alkotmányellenes”. De! Legalább azt ne felejtsék el, hogy a különböző egyetemeken miket is tanítottak az elmúlt harminc évben a rendszerváltoztatásról a fiatalabb generációnak. 

Van ugyanis a rendszerváltoztatás történetének egy máig ható fontos tanulsága. Akkor, az 1990-es évek elején joggal merült fel az igény a kommunista diktatúra időközben elévült és politikai okokból korábban nem üldözött bűneinek elszámoltatására. Az egykori Antall-kormány szorgalmazta is volna az ilyen jellegű elszámoltatást, de ebbéli szándéka fennakadt az akkor Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon.

Az akkori testület – amelynek egyébként a mostani felvetések egyik szerzője, Vörös Imre is a tagja volt (sic!) – elvi éllel mondta ki, hogy: „Nem lehet […] igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani.”

Sok vita forrása volt, de ez a közel harmincéves gondolat azóta rögzült a magyar alkotmányjogi gondolkodásban. Benne van a tankönyvekben, pontosan úgy, ahogy akkor Vörös Imre is megszavazta. Ami azt illeti, a fenti elveket minden joghallgatónak tételesen megtanítják, olyan fontosak.

Jogtalanság és a jogállami elvek megsértése árán nem lehet jogállamot építeni. Mert bármi is épül fel azután, az nem lesz jogállam. Lehet, hogy Brüsszelnek nem tetszik a magyar kormány bevándorláspolitikája, lehet, hogy a magyar baloldalnak nem tetszik az Alaptörvény szövege, de ettől még önkényesen nem lehet semmibe venni a szabályokat. Az ugyanis nem a jog, hanem az önkény uralma lenne. 

Sajátos, hogy miközben napi szinten ilyen és ehhez hasonló, tudatosan vállaltan alkotmánysértő állásfoglalásokat hallunk és olvasunk a hazai és külföldi ellenzék oldaláról, a jogállami értékek sérelmét éppen Brüsszel és a baloldali véleményvezérek vetik a kormány szemére. Szerencsére ma Magyarországon a józan többség nem fogadja el az ilyen jakobinus narratívát, így csupán egy dolgot érnek el vele: ezek a jogállami normákat semmibe vevő javaslatok teljesen aláássák minden kritika hitelét. Megéri?"

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés