Cikkajánló: Szükséges megjeleníteni a patriotizmust az oktatásban

2020. november 30. 17:34
A szerző esszéjében elsősorban tapasztalatait, azok kapcsán pedig aggályait fogalmazta meg az amerikai közoktatás jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A cikkből kiderül, hogy a patriotizmus megítélése eltérő trendeket hozhat a társadalomfejlődés tekintetében is.

A patriotizmus jobb- és baloldali olvasatának szerteágazására, s annak oktatáspolitikai megnyilvánulására hívta fel a figyelmet Jeff Minick a The Imaginative Conservative hasábjain, rávilágítva a társadalmi igazságosság józanságot mellőző túlmisztifikálásának fonákjaira és káros hatásaira.

Az egykor történelem- és irodalomtanárként is tevékenykedő szerző Is Patriotic Education a Good Idea? (Jó ötlet a patrióta szemléletű oktatás?) című véleménycikkében az amerikai fiatalság általános alulképzettségével foglalkozik, melynek okát egyértelműen a patrióta oktatás hiányában látja. 

A fő probléma ugyanakkor nem is az – mutat rá Minick –, hogy a diákok nincsenek tisztában saját országuk történelmével, hanem az, hogy gyakorlatilag a hazájuk utálatára nevelik őket – ennek oka pedig egyértelműen az oktatás hiányosságában keresendő. 

Számos esetben a tanórai oktatás keretében, anélkül, hogy az egyes fontos évszámok, történelmi események és személyiségek ismertetésre kerülnének,

a történelemkönyvek és – ezzel összhangban – a tanórákon a tanárok a társadalmi igazságosság kérdéseire összpontosítanak. 

A szerző tapasztalatai szerint mindez ahhoz vezet, hogy a mai amerikai fiatalok történelemtudása olyannyira hiányos, hogy sokan közülük azt sem tudják, mi állhatott a függetlenségi háború hátterében, vagy, hogy mikor írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Ehelyett az oktatók részletesen taglalják például a rasszizmus, a szexizmus, a transzfóbia kérdéskörét. Mindemellett a kapitalizmus és Amerika korábbi „bűneinek” feltárására fókuszálnak, a nemzeti hősöket pedig bizonyos esetekben gonosztevőként mutatják be.

Ennek kapcsán Minick megjegyzi, hogy fontos ugyan, hogy a diákok tisztában legyenek a történelem árnyoldalával is, ugyanakkor megítélése szerint ezt már

oly mértékben eltúlzottá vált, hogy – az ismeretek hiányos átadása mellett – a fiatalságot már gyakorlatilag a saját országuk utálatára tanítják.

Minick beszámol arról is, hogy évek óta a hallgatók kevesebb, mint negyede bizonyítja jártasságát a történelemtesztek során.

Minick megjegyzi, hogy a fenti probléma orvoslása érdekében Donald Trump a 2020-as elnökválasztást megelőző napon oktatási reformjavaslattal állt elő. Az ezt tartalmazó dokumentum szerint a nemzeti egységhez vezető út a közös identitás újrafelfedezésén alapul, amely alapelvekben gyökerezik. 

Sok diákot ma arra tanítanak, hogy gyűlöljék saját országokat, s hogy abban a hitben éljenek, hogy az államalapítók – nők s férfiak egyaránt – nemhogy nem hősök, de egyenesen antagonisták az amerikai történelemben. (…) Ahogy ezek a hősök tetteikkel is mutatták, a megújult és biztos talapzaton álló nemzeti egység elérése a közös államalapító alapelveinkben gyökerező identitásunk megtartásán keresztül biztosítható. (…) Éppen ezért fontos, hogy a fiatal amerikaiak hozzáférjenek mindahhoz, amely történelmünket egyedülálló módon teszi inspirálóvá és egységesítővé; ehhez pedig hozzátartoznak azok a tapasztalatok is, amelyet eleink szereztek, amikor valamely nemzeti kihívással dacoltak. A fentiek töltik meg a tartalommal a jól informált és őszinte patriotizmus [koncepcióját], amely elengedhetetlen egy sikeres köztársaság számára” – áll az egyébként magasztos fordulatokból bővelkedő a kormányzati dokumentumban.

Minick felidézi, hogy a fenti célkitűzéseket a baloldal azonnal politikai össztűz alá vette, Trump oktatáspolitikai célkitűzéseit Hitler ifjúságmobilizáló tevékenységéhez hasonlítva. Éppen ezért

a szerző nem is vár mást a Biden-adminisztrációtól, mint hogy egy tollvonással megszüntesse Donald Trump célkitűzéseit a patrióta oktatási stratégiára vonatkozóan. 

Ez az elnöki lépés illeszkedne ugyanis a baloldal „1619 Project” elnevezésű stratégiájába, amelyet a politikai közösség annak érdekében hozott létre, hogy „újraértelmezze az amerikai történelmet”, a rabszolgaságot, és a feketebőrűek közhasznú törekvéseit a történelmi narratíva középpontjába emelve.

Minick szerint ez valójában azt jelenti, hogy a baloldal az amerikai történelmet a rasszizmus és az elnyomás történeteként aposztrofálja, amelyet ebben az olvasatban épp a patriotizmus tett ilyenné.

Pedig – mutat rá a szerző – a patriotizmus az egyszerű állampolgárságon túlmutató hovatartozástudatot feltételez.

A képrészlet eredeti címe: Triumph of Patriotism, Washington Entering New York, 25 November 1783.

Dobozi Gergely

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés