Brexit: hogyan jutottunk ide?

2020. december 12. 17:56

Simon Sweeney
Az Egyesült Királyság olvasatában a szuverenitás abszolútista megközelítésben szerepel, amely az uniós perspektívákkal gyökeresen szembemegy.

"Négy és fél évvel a népszavazást követően, az átmeneti időszak átfogó megállapodás nélkül telik le. Egyfajta kereskedelmi jellegű  keretmegállapodásra ugyan még lehet esély, de a folyamatot szorosan követő szakértők szerint a megállapodás nélküli Brexit kilátásai erősebbek.

(…)

A megegyezést nehezíti, hogy a felek egymással összeegyeztethetetlen követelésekkel ültek tárgyalóasztalhoz: az Egyesült Királyság valamennyi szakpolitikai területen saját szuverenitását védte (lásd például a határok, az állami támogatások, a halászat és a kormányzati mozgástér kérdését). Mindeközben az Európai Unió a közös piac integritását helyezte előtérbe.

(…)

Az Európai Unió a közös piac védelmezője. Az Európai Unió Bírósága pedig e védelmi rendszer integráns eleme: a fórum tevékenységével a termékek, a szolgáltatások, a személyek, és a tőke szabad mozgását hivatott garantálni.

Éppen ezért a közös piachoz való hozzáférés ellentétben áll azzal, amit az Egyesült Királyság a szuverenitásról gondol. 

(…)

Az Egyesült Királyság olvasatában a szuverenitás abszolútista megközelítésben szerepel, amely az uniós perspektívákkal gyökeresen szembemegy. Nem veszi észre, hogy a globalizáció miként befolyásolja azt, ahogy az egyes államok szuverenitásukat gyakorolhatják. Ez a jelenség pedig az uniós tagállamokra különösen igaz.

Az integrációs folyamatba beleértendő a közös szuverenitásgyakorlás, amelyhez közös kötelezettségek, normák, jogszabályok és egyezmények társulnak. Ez egyfajta szakadékot teremt a két politikai kultúra, az Egyesült Királyság és Európa többi része között.

(…)

47 évnyi uniós tagállami létformát követően az Egyesült Királyság három héten belül teljes értékű harmadik országgá válik. Sok évnyi vita és pereskedés vezethet csak ahhoz, hogy az ország megtalálja a helyét a szomszédos 27 uniós tagállam és a további 4 EFTA-állam mellett.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés