Román alkotmánybíróság: alkotmányellenes a genderelmélet oktatásának tiltása

2020. december 18. 13:55
Alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság az oktatási törvény nyári módosítását, amely a genderelmélet oktatásba való beágyazódását eredményezte volna. Az emberi jogi NGO-k egyetértenek a döntéssel, amely szerintük az isztambuli egyezmény helyes értelmezésén alapul.

Román alkotmánybíróság: alkotmányellenes a genderelmélet oktatásának korlátozása

A román alkotmánybíróság többségi döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította a 2011-es oktatási törvény parlament általi azon júniusi módosítását, amely betiltotta volna a genderelmélet és a szexuális nevelés oktatását általános oktatását az országban.

Tette ezt volna oly módon, hogy 

a szexuális oktatás kifejezést egészségügyi oktatás kifejezésre cserélte volna, és a kapcsolódó tananyag oktatása csak a szülő kifejezett kérése alapján bonyolódhatott volna le egyáltalán. 

A törvénytervezet benyújtói a Maszol.ro szerint a javaslat előterjesztését azzal indokolták, hogy a genderelmélet azt népszerűsíti, hogy egy gyermek megválaszthatja a saját nemét, amely akár eltérő lehet a biológiai nemétől.

Emberi jogi NGO-k: a genderelmélet oktatásának korlátozása az egészséghez való jogot korlátozza 

A Human Rights Watch nevű NGO elemzői pozitívan értékelik a friss fejleményeket, annál is inkább, mivel az alkotmánybíróság azzal, hogy kimondta, hogy a genderelmélet oktatásának tiltása alkotmányellenes, azzal a a taláros testület az isztambuli egyezmény (hivatalos nevén: Az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) jelentőségét húzza alá.

Az NGO azzal érvel, hogy a törvény eleve hibás megközelítést tartalmazott: a jogalkotó szerint ugyanis

a „gender identitáselmélet” egy olyan hit, miszerint „a gender egyfajta koncepció arra vonatkozóan, hogy a gender és a biológiai nem két különálló tényező, amely eltérhet egymástól.”

A szervezet szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a biológiai nem és a gender egymástól eltérő mivolta a társadalomtudományok által elfogadott tény, amelyet olyan szervezetek is elfogadnak, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a World Medical Association.

Éppen ezért a Human Rights Watch szerint a gender oktatásának tiltása megalapozatlanul korlátozza a diákok és a tanárok szabad véleménynyilvánításhoz és a tudásszerzéshez való jogát. A szervezet szerint a törvénymódosítás veszélyeztette továbbá a szexualitásukat nem bináris módon meghatározó, transzgender, és interszex gyermekek egészséghez való jogát, így a jogszabály hatályban tartása ezen személyek fizikai és mentális egészségére jelentett volna veszélyt.

A Human Rights Watch elemzői úgy vélik, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés hatását tekintve átnyúlhat majd Románia határain: szerintük ugyanis Európa olyan országaiban, mint például Lengyelországban, Bulgáriában, és Magyarországon a genderideológiát ugyanolyan alapokon ellenzik, mint amilyen szellemiségben a román törvénymódosítás készült.

A genderelméletet jogi formába öntő isztambuli egyezménnyel a szexuális nevelés a legkisebb probléma

A genderideológiáról és az azt megjelenítő isztambuli egyezményről a Precedens is írt, jóllehet nem ugyanazzal a fókusszal, amely szerint a mostani román alkotmánybírósági határozat született.

Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés abban egyetért az isztambuli egyezmény szövegezőivel, hogy a nők és a gyermekek kiemelt védelmet élveznek, ezt a jogalkotás során többször is bizonyította (lásd például Büntető Törvénykönyv – kapcsolati erőszak).

Az állam azonban tudományos igazság kérdésében nem jogosult dönteni, márpedig az egyezmény elfogadása ezt eredményezné.

Az egyezmény szövege ugyanis a nők az és a gyermekek érdekvédelmén (amellyel minden tisztességes magyar ember egyetért) túlmenően megjeleníti és képviseli a neoliberális szélsőség érdekeit és értékeit is, tekintet nélkül arra, hogy ezen szűk közösség értékeivel a társadalom többsége nem hajlandó azonosulni.

Íme néhány példa az Egyezmény által felvállalt ideológiai és népnevelési projektre.

[…] a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek;” (Preambulum)
 
’nem’ (az angol eredetiben: gender = társadalmi nem): azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;” (3. cikk — Fogalommeghatározások; c pont)
 
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy változásokat segítsenek elő a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán vagy a sztereotip női és férfi szerepeken alapulnak.” (12. cikk — Általános kötelezettségek; 1. pont)
 
A részes felek adott esetben megteszik a szükséges lépéseket, hogy az oktatás minden szintjén a tanulók változó képességeihez igazított tananyagot illesszenek a hivatalos tantervekbe olyan témákban, mint a nők és a férfiak közötti egyenlőség, a sztereotípiamentes nemi szerepek […].” (14. cikk — Oktatás; 1. pont).

A fenti rendelkezések célja tehát tulajdonképpen az, hogy tudományon kívüli eszközökkel erősítsen egy ideológiák által erősen vezérelt „tudományágat” (ez a biológiai nemek koncepcióját háttérbe szorító gender studies), ha már erre maga a kutatási terület önerejéből nem képes. 

Vitán felüli, hogy jelentős lendületet adna a gender studies számára, ha egyfajta tudományos szemléletmódból állami doktrínává nőné ki magát.

A genderelmélet tudományosan vitatott, s amíg ez így van, jogilag nem megerősíthető

Csakhogy a magyar Országgyűlés, alkotmányosan, még ha szándékában állna, sem tudna részt venni ebben a projektben: az Alaptörvény X. cikke ugyanis kimondja, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”.

Márpedig az Egyezmény ratifikálásával ez kikerülhetetlen – következik az instrumentum jogi struktúrájából. Rögtön az Egyezmény Preambuluma (vagyis az a része, amely a jogszabály szellemiségét hivatott közölni) tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést, amely a gender studies egyik legvitatottabb pontját (vagyis a biológiai férfi szociológiai megítélését) illető kifejezett állásfoglalás is egyben.

Az Országgyűlés részéről azonban nemcsak szakmaiatlan, de felelőtlen lépés is volna felhatalmazást adni a ratifikációhoz:

az ideológiák egyik legnagyobb veszélyforrása ugyanis a csoportkohéziót erősítő ellenségkép legyártása. 

Ez az Egyezmény által képviselt gender studies esetében a biológiai férfi nem, amelyből azért Magyarországon sincs kevés. Belátható, hogy Magyarország legfőbb népképviseleti szerve részéről felelőtlen dolog lenne nemi alapú osztályharcot kreálni a magyar nők és a magyar férfiak között.

Fotó: SAH / IMAGE SOURCE / IMAGE SOURCE VIA AFP

Joób Kristóf

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés