A Brexit-megállapodás megítélése eltérő képet mutat Európában

Nem volt egyszerű, de végül megszületett az egyezség  

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, azonban 2020. december 31-ig átmeneti időszak kezdődött a brit-uniós kapcsolatokban. A cél az volt, hogy a kilépést követő időszakban olyan megállapodás születhessen, amely a jövőre nézve is képes egyértelmű irányt szabni a kétoldalú kapcsolatrendszer számára. 

A két fél december 24-én jelentette be, hogy megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.

abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak. 

A mai nap folyamán előbb az Unió vezető tisztviselő, majd pedig Boris Johnson brit miniszterelnök látja el kézjegyével az egyezményt. A brit parlament alsóháza rendkívüli ülés keretében vitatja meg a megállapodást, majd a szavazást követően a Lordon Háza elé kerül az egyezmény. A két ház jóváhagyását követően Erzsébet királynő beleegyezésével törvényerőre emelkedik.   

Előbb a brit parlament által elfogadott belső piaci törvény miatt alakult ki törésvonal az Egyesült Királyság és az Unió között, majd a kereskedelempolitika körüli ellentétek éleződtek tovább, és mindeközben a koronavírus-járvány folyamatosan hátráltatta a tárgyalásokat. Mindezek fényében december elején több uniós ország, így Belgium, Hollandia és Franciaország is arra kérte az Európai Bizottság, hogy – a gazdasági érdekek biztosítására – készítsen készenléti tervet egy esetleg megállapodás nélküli Brexitre. A tagállami nyomásgyakorlás és a rövid határidő végül elősegítette, hogy a december eleji vészharangok ellenére megszülethessen a megállapodás. 

A megállapodás kész, de nem mindenki elégedett az Unióban  

Boris Johnson szerint az egyezménynek köszönhetően az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió legjobb barátja és szövetségese lesz. Azonban a miniszterelnök optimista szavai nem jelentik azt, hogy a „két jó barát” között sikerült minden ellentétet feloldani. Továbbra is vannak olyan politikai, gazdasági és jogi területek, melyek az uniós tagállamokat és a briteket is aggodalommal töltik el.  

A sikerkommunikációt árnyálja, hogy

A Brexit-egyezmény értelmében a következő öt és fél év során az Unió a brit vizeken fogott halak értékének 25 százalékát megtéríti London számára. A brit kormány sokáig kitartott a 35 százalékos követelése mellett, végül azonban kompromisszumos megoldás született. A spanyol tartomány kormánya szerint a visszatérítési mechanizmus miatt Galicia 190 millió eurótól esik el, így szerintük a mostani megállapodás helyett a status quo fenntartására, vagyis a korlátlan halászati jogok, illetve a szabadkereskedelem együttes alkalmazására kellett volna törekedni. 

A szocialista-kommunista spanyol kormány ugyanakkor türelemre és belátásra szólította fel a tartományi kormányt, de a nem várt, uniós narratívával szembeni ellenállás akár komolyabb problémát is előrevetíthet. A koronavírus-járvány miatt recesszióval küzdő országban az újabb gazdasági érdekvesztés miatti felháborodás az euroszkepticizmus felé terelheti az alapvetően uniópárti országot, erősítve ezzel azt a nézőpontot, miszerint az Egyesült Királyság lett a Brexit-tárgyalások egyértelmű győztese. 

A megállapodás tartalmazza, hogy az EU és az Egyesült Királyság a jövőben is közösen kíván fellépni a bűncselekmények, a terrorizmus és az adócsalás ellen. Azonban a britek kilépésével az Europol, illetve az Eurojust szervezetekben is megszűnik az ország tagsága. Így az eddigi bűnüldözési együttműködés helyét a jövőben olyan, az EU és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú együttműködés veheti át, amely az Unió és Norvégia között is működik. Azonban az átállás, illetve az eltérő protokoll lassíthatja az állami hatóságok közötti folyamatos információcserét, így az új együttműködés nagyobb vesztesei valószínűleg a brit hatóságok lesznek.

A brit jogászok aggódnak, a norvégok brit sikersztoriról beszélnek 

Nemcsak az Unióban, hanem az Egyesült Királyságban sem elégedett mindenki a megállapodással. A brit jogásztársadalom üdvözölte az egyezményt, hiszen januártól az angol, wales-i, skót és észak-ír jogászok továbbra is megkötések nélkül praktizálhatnak az Unió területén. Azonban

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban végezett jogászoknak minden uniós országban más és más követelményeknek kell megfelelniük, vagyis a gyakorlatban jelentkezhetnek korlátozások. Továbbá, mivel nincs garancia a szakvégzettségek kölcsönös elismerésére, így a szigetországban végzett, de az EU területén praktizálni vágyó jogászok akár ismét az egyetemi előadóban találhatják magukat. 

A megállapodással szembeni kritikus hangok az Unión kívül is erősödnek. A norvég parlament legnagyobb pártja szerint

Marit Arnstad, a norvég Centrum Párt frakcióvezetője úgy véli, hogy a britek kettős sikert értek el 2020-ban. Egyrészt korlátlan és vámmentes hozzáférésük lesz az európai közös piachoz, másrészt pedig nem kell alkalmazkodniuk ahhoz a folyamatosan változó európai szabálykörnyezethez, amely az EGT-államok mozgásterét szűkíti. Az Egyesült Királyságának továbbá nem kell az Európai Bíróság döntéseit figyelembe vennie, teljes mértékben kikerültek az uniós jog hatálya alól. A norvég politikus szerint a nemrég tető alá hozott Brexit-egyezmény sokkal jobban védelmezi a nemzeti szuverenitás elvét, mint az EGT-ről szóló megállapodás. 

Egy azonban biztos: 2021. január 1-jétől új fejezet kezdődik az európai kapcsolatrendszerben. Az Egyesült Királyság egyezményben rögzített, rendezett kilépésével a brit-uniós kétoldalú kapcsolatok új mederben folynak tovább, viszont azok a politikai és gazdasági kérdések, amelyek miatt eddig húzódtak az egyeztetések továbbra is napirenden lesznek az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is. Jövőre kiderül, hogy mikét működik az EU a britek nélkül, de szoros együttműködés keretein belül, és milyen belpolitikai vonzatai lesznek a kilépésnek az Egyesült Királyságban.

Gergi-Horgos Mátyás