Az intézményesült európai együttműködésnek nincs alternatívája

2020. december 31. 15:46

Gulyás Gergely
A magyar jobbközép polgári kormányok mindig is racionálisan viszonyultak az Európai Unióhoz

"A magyar jobbközép polgári kormányok mindig is racionálisan viszonyultak az Európai Unióhoz. Polgári kormány volt, amelyik az uniós csatlakozást célul tűzte ki: az Antall-kormány. Polgári kormány  tárgyalta végig az Európai Unióba való belépésünk feltételeit: az első Orbán-kormány. És mi adtuk az Európai Unió első magyar elnökségét is 2011-ben.

(...)

Az Európai Unióval szemben szerintem nagyon-nagyon sok jogos kritika vethető fel. Ezeknek a száma nem csökken, hanem gyarapszik. Ez azonban nem változtat azon, hogy az európai országok önmagukban túl kicsik, a globalizált világ gazdasági versenykörülményei között együttműködésre ítéltettünk. Ezért az intézményesült európai együttműködésnek nincs alternatívája.

(...)

A magyar kormány a garancia arra, hogy Brüsszel ne válhasson Moszkvává. Amikor a jogállamisági mechanizmus kapcsán komoly vita vette kezdetét, a magyar álláspont mindvégig következetes volt: minden olyan európai rendeletet, szabályt, intézkedést támogatunk, amely az európai pénzügyi érdekeket védi, amely a csalás, korrupció elleni fellépést hatékonyabbá teszi. De jogállamiság címszó alatt nem lehet kulturális, migrációs vagy családpolitikai ügyek eldöntését Budapestről Brüsszelbe telepíteni. Az a legfontosabb kérdés: ki az, aki a politikai irányvonalat Magyarországon meghatározza? A magyar baloldal és az uniós elitek által megálmodott Európai Egyesült Államokban egyértelmű, hogy Brüsszel. A magyar alkotmány szerint a miniszterelnök. És amíg mi vagyunk kormányon, addig ez nem holt betű, hanem elő valóság. Az Európai Uniót államok alkotják. Az Európai Unió legfontosabb alkotóelemei nem az uniós intézmények, hanem az államok. 

(...)

A politikában a valóság egyre kevesebbet számít, de ha valaki az elért eredményt értékelni akarja, akkor a legjobb, ha mégis a valóságot hívja segítségül. Ehhez elég elolvasni azt a rendelettervezetet, amely a német elnökség és az Európai Parlament közötti egyeztetés eredménye - valamint az EU-csúcson elfogadott, konklúziónak nevezett dokumentumot. Az állam- és kormányfők által egyhangúlag elfogadott szöveg minden olyan kétséget egyértelműen és igényeink szerint tisztáz, amelyet mi bíráltunk és a rendelet nyitva hagyott. Ezért mondta helyesen a miniszterelnök, hogy ez a józan ész győzelme volt. Az a lengyel-magyar szándék érvényesült, mely szerint az uniós pénzeket a lehető legnagyobb gondossággal, pontos elszámolás mellett csalás- és korrupciómentesen kell elkölteni. Ennek megfelel a szöveg. De nem mutat túl ezeken. Néhány ország az Európai Parlamenttel szövetségben eszközt keresett ahhoz, hogy - az általunk is helyeselt közös célokra hivatkozással - hogyan lehet érdemi politikai döntési jogkört elvonni a tagállami kormányoktól. Ezt sikerült megakadályozni. Miután az elbukott kísérlet tisztességtelen volt, ezért a mi győzelmünk nem Magyarország győzelme más országok felett, hanem a józan ész győzelme a szerződést zárójelbe tenni akaró tagállami és uniós intézményi szándékok felett.

(...)

A bíróság döntéséig a jogállamisági rendelet nem is alkalmazható. Ennek a jelentősége azonban nem akkora, mint amit az ellenzéki médiában láthatunk. Még akik a megállapodás esetében csak “fél győzelemről” beszéltek és nem voltak képesek a győzelem teljességét elismerni, azok is ezt emelték ki, hogy milyen óriási  engedmény, hogy a magyar választásokig az új szabályozás nem alkalmazható. Szerintem nem ez a legfontosabb eredmény. Ennek az állam- és kormányfők által elfogadott konklúziók után már minimális a jelentősége. A megállapodás kétségkívül elvi szinten is kizárja a rendelet alkalmazását az Európai Bíróság ítéletéig. De miután az állam- és kormányfők az összes nyitott kérdést egyértelműen tisztázták, úgy, ahogy az nekünk is megfelelő, így nem kell tartanunk a rendelet hatályba lépésétől.

(...)

Az uniós forrásokat eddig is fel lehetett és ezután is fel lehet függeszteni, és mi soha nem az ellen küzdöttünk, hogy a Bizottságnak ilyen eszköze legyen, hiszen ma is van. Mindig az volt a véleményünk, hogy egy tagállamnak az őt megillető forrásokat úgy kell felhasználni, hogy az valamennyi uniós és hazai jogszabálynak megfeleljen. Nekünk az volt elfogadhatatlan, hogy a jogállamisági mechanizmus zsaroláshoz való jogot teremtsen Brüsszelnek. A győzelem lényege számunkra nem az, hogy elvi lehetőség sincs arra, hogy a magyar választások előtt ez a mechanizmus működjön, hanem hogy felszámoltuk az önkényes jogalkalmazásra teret adó szabályokat."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés