Demokratikus fékek nélkül korlátozhatják a közösségi médiumok a véleményszabadságot

2021. január 11. 19:33
Donald Trump és a közösségi média jelenlegi viszonya a véleményszabadság és a médiumok magánérdekei közötti feszültségre hívja fel a figyelmet – mutat rá a Financial Times, amelynek cikkéből következően a techóriások mostani magatartása jelentős politikatorzító hatással is járhat.

Nemcsak Washingon, de a Szilícium-völgy is gátat szabhat Donald Trump esetleges újrázási ambícióinak 2024-ben – veti fel a Financial Times hasábjain Hannah Murphy és Kiran Stacey annak kapcsán, hogy a Twitter a leköszönő elnök teljes pályás letámadásába kezdett a Capitoliumnál múlt héten lezajlott események miatt.

Ma úgy áll a dolog, hogy Trump sem a Facebookon, sem pedig a Twitteren nem képes megnyilvánulni, mindkét cégnek ugyanis eltökélt szándéka, hogy távol tartsa az elnököt az amerikai közvéleménytől. De a sor itt nem ér véget: a többi tech óriás, az Apple, a Google és az Amazon rögtön a Trump-szimpatizánsok által előszeretettel használt Parler nevű platform ellehetetlenítésébe kezdett.

Ahogy arra a Financial Times szerzői is rámutatnak, ezek az események olajnak számítanak a tűzre a véleményszabadság és a céges magánérdekek közötti egyensúly-eltolódásról szóló vitában. A szerzőpáros által megszólaltatott szakértő, Kate Ruane (American Civil Liberties Union) szerint ugyanis az rendben van, hogy sokak számára Trump jelenléte a közösségi médiában nemkívánatos;

a probléma ott kezdődik, hogy a Facebook és a Twitter üzemeltetői (algoritmusai) bármiféle fék vagy ellensúly hiányában moderálnak azokon a platformokon, amelyek az elmúlt évtized leforgása során milliárdok számára váltak a megnyilvánulás elsődleges fórumává.

A szerzők meglátása szerint a közösségi média üzemeltetői huzamosabb ideje a baloldal nyomása alatt állnak: Trump ellenzéke ugyanis régóta úgy tartja, hogy az elnök az erőszak, az összeesküvés-elméletek és a dezinformáció felerősítésére vállalkozott, amikor ezeket választotta elsődleges megnyilvánulási felületének (kiváltképp igaz ez a Twitterre).

Nem csoda hát – vélik a szerzők – hogy a Capitoliumnál történt rendbontás elegendő munícióul szolgáltak a nevezett techcégek vezetői számára, hogy határozott lépéseket tegyenek Trump megfékezésére.

Először a Facebook jelezte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Donald Trump jelenlétét a közösségi médiában. A sorban Zuckerbergéket a Twitter követte (itt Trump nagyjából 88 millió követővel rendelkezik), amely Trumpot nemcsak saját felületén lehetetlenítette el, hanem azokat a fiókokat is blokkolta, amelyek potenciális „kiskapukat” jelenthettek a letiltott elnök számára (például a Fehér Ház fiókját is). A Facebook és a Twitter mögé a YouTube, a TikTok, a Pinterest és a Snap is beállt, így Trump a fősodratú közösségi média valamennyi felületén ellehetetlenült.

A Financial Times idézi Marco Rubio republikánus szenátort is, aki szerint „a legfőbb oka annak, hogy a nagy techcégek erre vállalkoztak nem más, mint hogy elkerülendő az őket célzó szigorításokat, jó pontokat szerezzenek a hatalomra lépő demokratáknál”.

A Financial Times elemzőcikke két tanulságra hívja fel a figyelmet a történtek kapcsán: egyrészt  a az óriás techcégek mostani viselkedése nagy nyomást helyezhet a Biden-adminisztrációra, ugyanis

most kiderült, hogy valójában mekkora hatalmat birtokolnak ezek a társaságok

– működésük felülvizsgálathoz való kötése éppen ezért indokolt.

A másik jelentős tanulság Trump agresszív „lemoderálása” kapcsán az az, hogy Donald Trumpnak igencsak beszűkültek a lehetőségei arra, hogy elérje akár a szimpatizánsait, akár a világ többi részét.  S bár ugyan Trump elindíthatja saját kommunikációs felületét – erre a politikus tett szándéknyilatkozatokat – ez a fórum is könnyen kérészéletűnek bizonyulhat. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy Trump felületét ha nem is közvetlenül az említett techcégek, hanem egy hozzájuk kapcsolódó webes tárhelyszolgáltató tiltja le.

Akárhogy is, azzal, hogy a 88 milliós Twitter-követővel rendelkező Donald Trump az amerikai közéletből blokkolásra került,

a politikus esélyei drasztikusan csökkentek arra vonatkozóan, hogy a Biden-adminisztráció ellenzékének központi figurájaként politizálhasson tovább.

Fotó: Stephan Schulz / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP 

Összesen 66 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Káros szemét, hazug manipulációk számára enyhén szólva nem kötelező fórumot biztosítani, semmilyen PC elv alapján."
Ezért érthetetlen, hogyan működhet ma is a NYTimes, a WPost, vagy a Project Syndicate, utóbbi George Sorossal, aki zsidó.
Előbbi kettő Sulzbergerrel, Meyerrel, akik szintén: zsidók.
Egy - alkotmánya szerint - keresztény országban...

Ma így néz ki a GULAG-, illetve a KZ-lágerek sora:
Facebook, Twitter, YouTube=Auschwitz, Kolima, Jakutszk
TikTok, Pinterest, Snap=Vorkuta, Bergen-Belsen, Dachau

A Parler tönkretétele ezen is túlmutat, hiszen itt már nem az történik, hogy a tetves Twitter vagy Facebook önhatalmúlag cenzúráz valakit, hanem arról, hogy tönkreteszik a konkurenciát is. Ez már rendesen visszaélés a javából, hogy a saját monopolhelyzetüket bebiztosítsák. Lehet röhögni a hundub-on, mint alternatíván, de az eset nagyon jól demonstrálja, hogy ezek az amerikai mocsok gecik milyen szemrebbenés nélkül élnek vissza a hatalmukkal, és egy pillanat alatt kinyírnak bárkit.

Olyanra is van példa, hogy valakit a szokásos Twitter-Facebook-Youtube mellett a Paypal-Patreon, sőt a Mastercard! is kitiltott (Alex Jones), anyagilag-egzisztenciálisan is kicsináltak.

Ezek úgy dolgoznak, mint a drogkartellek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés