Mit jelent ma a szuverenitás?

2021. január 11. 15:27

David Howell
Az elhúzódó Brexit-procedúra alatt valamit visszanyert a brit nemzet. Nagy a veszélye azonban annak, hogy más viszont elveszni látszik.

"Sokak által büszkén hangoztatott szólam, hogy az Egyesült Királyság szabad. Szabadult az Európai Unió béklyóitól, s mindazon szerződésektől, szabályoktól, amelyek a tagsággal együtt járnak.

(…)

De álljunk meg egy pillanatra. Mit is jelent pontosan a szuverenitás? Pontosan ki is vette vissza az irányítást?

Az első kérdésre a jogászok pontos válasszal képesek szolgálni. A szuverenitás fogalma a meghatározott régió, állam vagy nemzet felett fennálló legfőbb jogalkotói hatalmat takarja; csakis e hatalommal rendelkező autoritás alkothat jogot, ami az Egyesült Királyság esetében azt jelenti, hogy Nagy Britannia jogrendjének az Európai Unió Bíróságának joghatóságától való függetlensége megkérdőjelezhetetlen. 

Szűk jogi értelemben véve tehát az Egyesült Királyság valóban szabad. Valamit sikerült visszaszerezni. De vajon mennyire áll mindez összhangban 2021 valóságával, ha átlépjük a bíróság küszöbét, s kilépünk mindennapi életünkbe?

Elméletben a szuverenitás oszthatatlan. Nem lehet megosztani, egyesíteni, ennek megfelelően – legfőképp – mindig is az Egyesült Királyság sajátja volt. Adódik tehát a kérdés, hogy mi olyat nyert most vissza az ország, amivel egyébként is rendelkezett?

(…)

Van a szuverenitásnak egy a parlamentáris szuverenitástól eltérő formája is. A népszuverenitásról beszélünk, amely közvetlenül a polgárok autoritásából adódik. 

A fogalom nem példátlan a brit történelemben, ugyanakkor újfent felkapottá vált, ami a kommunikációs forradalom számlájára írható. Ha ezt a fogalmat abból a parlament ellenében aktiválják – így történt ez a 2016-os Brexit-népszavazás alkalmával is – a népszuverenitás a „népakaratot” jelöli. (…) Magasabb szintű szuverenitásról van szó; ha tetszik, egyfajta „utasításról”, amellyel a parlament képviselői nem szegülhettek szembe. E tekintetben a népszavazás egyfajta búcsúnak is tekinthető – búcsúnak a parlamentáris szuverenitástól.

(…)

Valamiért az Egyesült Királyság esetében a kérdéskör egyre aggasztóbbá válik.

(…)

Képes lehet-e az abszolút parlamentáris szuverenitás – amelyen a brit alkotmányosság egésze alapul – túlélni egy ekkora, több irányból jövő rohamot? Most, hogy elhagyta az Európai Uniót, képes az ország – a brit miniszterelnök szavaival élve – akarata szerint cselekedni? 

Csakugyan, saját törvényeit maga alkothatja. De mégis, képes lesz-e mindettől a brit jogrendszer a korábbinál szabadabban formálódni, amikor ezernyi nemzetközi szerződés, kötelességvállalás, biztonságpolitikai együttműködés (…) köti? Elméletben ugyan visszakozhat ezektől, de gyakorlatban ez oly mértékű önsorsrontásba torkollna, amely lehetetlenné teszi mindezt.

A fentieken túlmenően létezik még egy nagy jelentőséggel bíró változás, amelyet a jogászok és az akadémikusak hajlamosak alábecsülni. A mikrocsipek csodája a kommunikációs forradalomhoz vezetett – a kommunikációs forradalom kimenetele pedig az emberek viselkedésének alapvető megváltozásához.

(…)

A hivatalos álláspont egész világ előtti megkérdőjelezésének, az alternatív nézőpontok megvilágításának, a tények megkérdőjelezésének, továbbá az ellenvélemények megfogalmazásának lehetősége közel mindannyiunk zsebében ott lapul.

A szuverenitás e nyers formája – vagyis a népakarat – ennél fogva egyszerre vált úgy minden eddiginél asszertívebbé, mint inkoherenssé és önellentmondásossá. Az olyan kötőenergiák, mint a bizalom, a tisztelet, a lojalitás és alkalmazkodóképesség (vagyis mindaz, ami egy szuverén nemzetet egyben tart) megrendültek. Az identitáspolitika, helyi szerveződések, városok hatalma, a mininacionalizmus és a szeparatizmus által megtestesített káosz jelentősen felülkerekedett. Semmi sem képes mindezt lenémítani, vagy elzárni.

Az elhúzódó Brexit-procedúra során tehát valamit visszanyert a brit nemzet. Nagy a veszélye azonban annak, hogy más viszont elveszni látszik."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés