Hogyan építhető erősebb és hatékonyabb Európai Unió?

2021. január 14. 10:59

Sándor Lénárd
Magyarországon – az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében – proaktív és időszerű módon kezdődött meg a gondolkodás arról, hogyan építhető erősebb és hatékonyabb Európai Unió.

A 2020-as Óesztendő utolsó nagy fordulatát az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti átfogó megállapodások véglegesítése jelentette. A megállapodások egy több mint négy éven át zajló és fordulatokban bővelkedő tárgyalási folyamat végére tehetnek pontot, miközben

a sorsfordító brit népszavazás Európa jövője tekintetében gondolkodásra sarkall.

Ennek keretében az Európai Tanács 2016 őszén, már a britek nélkül informális találkozót szervezett Pozsonyban. Bár az Európa Jövőjéről szóló konferencia európai szinten hivatalosan még nem indult útnak, Magyarországon – az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében – 2020 júniusában és szeptemberében nemzetközi konferenciák keretében megkezdődött a gondolkodás. Az ehhez vezető utat és az ezzel kapcsolatos főbb kérdéseket tárgyalja Tráser Júlianna Sára és Benyusz Márta The Conclusions of the ‘Dialogue on the future of Europe: How to build a more effective and genuinely strong Union? című tanulmánya.

A Római Szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából,

2017 tavaszán mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Parlament felvázolta az Európa jövőjére vonatkozó alapvető elképzeléseit,

miközben hozzájuk képest az Európai Tanácsot alapvetően inkább visszafogottság jellemezte ezen a téren. Ezzel együtt ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök 2017 őszén, a Sorbonne Egyetemen megtartott beszédében vetette fel egy pán-európai polgári konzultáció megindításának a lehetőségét.

Ezt az elképzelést karolta fel az Európai Bizottság, amely egy egészen 2019 májusáig tartó online konzultációt rendezett. Mindeközben az európai állam-, és kormányfők többsége az Európai Parlamentben ismertette Európa jövőjéről vallott elképzeléseit ideértve a legfontosabb gazdasági és szociális célkitűzéseket is. Európa előtt álló legjelentősebb problémák és kihívások között említették a terrorizmust, a demográfiai változást, az euroszkepticizmus térnyerését, valamint az uniót jellemző demokratikus deficitet és a polgárok bizalmának visszaszerzését. Egyöntetűen hangsúlyozták a parlamentarizmus, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szerepeinek erősítését. Angela Merkel német kancellár ennek során fogalmazta meg a polgárközelibb Európai Unió tervét.

Európa jövőjéről szóló pán-európai konferencia részletesebb elképzelését Emmanuel Macron francia elnök 2019 márciusában hozta nyilvánosságra,

amelyet aztán politikai programjának részeként az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen karolt fel. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2020 januárjában hozták nyilvánosságra ezzel kapcsolatos saját tárgyalási pozíciójukat. Az állam-, és kormányfők a tavaly januári találkozójuk során megerősítették, hogy a konferenciának azokra a kérdésekre kell összpontosítani, amelyek a polgárokat leginkább érdeklik, és ezért szükséges a nemzeti parlamentek bevonása, valamint az Európai Unió intézményei közötti egyensúly biztosítása. A konferencia 2020 májusára tervezett kezdését ugyanakkor a koronavírus okozta járvány megakadályozta. Emellett a járvány és az általa előidézett válság akadályozta meg azt is, hogy az Európai Unió három fő intézménye egyezségre jusson és közös nyilatkozatot adjon ki a konferencia menetrendjéről, valamint a konferencia során tárgyalandó fő kérdésekről.

Magyarországon ugyanakkor 2020 szeptemberében – az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében – egy magas szintű nemzetközi konferencia keretében megkezdődött a gondolkodás Európa Jövőjéről.

Tráser Júlianna Sára és Benyusz Márta tanulmánya részletesen számot ad a konferencián előadó vezető politikusok és nagyhírű jogtudósok által tárgyalt kérdésekről,

amelyek egyebek mellett érintették a járvány miatt előállt gazdasági és egészségügyi válságokból fakadó jelenlegi kihívásokat, valamint az Európai Unió és a tagállamok közötti alapvető alkotmányjogi kérdéseket, ideértve az európai jog tagállami alkotmányjogi kontrollját. A szerzők a tanulmányukat azzal zárják, hogy a pán-európai konferencia Európa Jövőjéről várhatóan egy hosszan tartó dialógus lesz, amelyben az európai intézmények, a tagállamok és a polgárok szerteágazó érdekei és célkitűzései egyaránt meg fognak jelenni. Magyarország proaktív és időszerű módon kezdte meg a gondolkodást arról, hogyan építhető erősebb és hatékonyabb Európai Unió.

Tráser Júlianna Sára; Benyusz Márta: The Conclusions of the ‘Dialogue on the future of Euro-pe: How to build a more effective and genuinely strong Union?’ Conference Organised by the Ferenc Mádl Institute of Comparative Law and the Ministry of Justice and the Process So Far in the EU Dialogue on the Future of Europe.

A tanulmány teljes terjedelmében a Central European Journal of Comaparaive Law honlapján érhető el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés