Bundestag: a washingtoni események Berlinben is megtörténhetnek

2021. január 15. 15:55
Külön napirendi pontban tárgyalta a washingtoni eseményeket a német parlament, amelyen kiderült, hogy a német parlamenti pártok többsége – élükön a kormánykoalícióval – úgy véli, hogy a Capitoliumnál lezajlott események Berlinben is előfordulhatnak.

Külön napirendi pont keretében foglalkozott a német parlament (Bundestag) január 14-ei plenáris ülésén a január 6-ai washingtoni események tanulságaival. A Bundestag végül arra a közel egységes álláspontra helyezkedett, hogy az amerikai események a demokrácia elleni támadásként értékelendők, emiatt határozottan elítélendők (a „közel egységes” fordulat arra utal, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) képviselői vitába szálltak a többi frakció képviselőivel.

A szociáldemokraták elítélik Trump és a közösségi média viselkedését

A szociáldemokraták (SPD) részéről felszólaló Heiko Maas külügyminisztert nem érte meglepetésként, hogy Trump figyelmen kívül hagyta az amerikai választók demokratikus döntését, s hogy „lábbal tiporta” a demokrácia játékszabályait, s Haas szerint különösen igaz ez Trump magatartására az elmúlt hetekben. Felszólalásában elítélte a Capitolium ostromát, a felelősök között említve magát Trumpot is.

Maas véleménye szerint a demokraták kiemelt feladata most az, hogy a megfelelő jogi következtetések levonását követően összefogjanak a demokráciaellenes erőkkel szemben. E folyamat első lépéseként a külügyminiszter szerint a felbujtók és az elkövetők felelősségre vonása szükséges. Mindemellett Maas meggyőződése, hogy a jobboldali populisták rossz szolgálatot tesznek a hazájuknak és veszélyt jelentenek a demokráciára is.

Heiko Maas szerint a közösségi médiumok társadalmi felelőssége az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett, amely

indokolttá teszi azt, hogy az államok jogalkotás útján reagáljanak a jelenségre, s ne a Szilícium-völgy cégvezetőié maradjon a véleményszabályozás privilégiuma

– magyarán annak eldöntése, hogy hol húzódik a véleményszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti határvonal.

Maas kifejezte abbeli reményeit is, hogy Biden személyében a német vezetés erős transzatlanti partnerre találhat, ha a demokrácia védelme kerül szóba. Felidézte, hogy Joe Biden „demokráciák nemzetközi hálózatában” gondolkodik, ennek kapcsán pedig emlékeztette a Bundestagot arra is, hogy Németország és Franciaország az elmúlt három év során közösen hasonló vízió mentén tevékenykedtek az „Alliance for Multilateralism” („szövetség a multilateralizmusért”) nevű kezdeményezés keretein belül. 

Az AfD kivételével a politikai frakciók a Bundestag megrohamozásától tartanak

A kormánypárti CDU / CSU kereszténydemokrata-keresztényszocialista unió részéről Jürgen Hardt a washingtoni Capitoliumnál lezajlott eseményeket a Reichstag 2020. augusztusi megrohamozásához hasonlította, és arra figyelmeztetett, hogy ugyanez Németországban is megtörténhet. (ez az álláspontot osztotta a szintén CDU / CSU-s Phillipp Amthor, a baloldali – Linke – Klaus Ernst, és két SPD-képviselő, Heiko Maas és Thomas Hitschler is; így tettek továbbá az FDP – szabaddemokraták – képviselői is).

Mint ismeretes, dpa német hírügynökség beszámolója szerint 2020. augusztus 29-én szélsőjobboldali tüntetők százai rohamozták meg a Reichstag lépcsőit egy tüntetés keretében, amelyet a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tartottak, mindazonáltal a rendőrség képes volt visszaverni a tiltakozókat.

A német baloldal – Linke – a capitoliumi zavargásokat a parlamentáris demokrácia ellen intézett erőszakos támadásként értékelte, a részükről felszólaló Petra Peu pedig Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter egyik korábbi kijelentését felidézve állította, hogy a német demokráciára a radikális szélsőjobb jelenti a legnagyobb veszélyt.

A Zöldek is a demokrácia és a jogállamiság jelentőségét hangsúlyozták, emellett szerintük a Capitoliumnál a rendbontók politikusokat akartak megölni.

Egy zöldpárti képviselő, Agnieszka Brugger mindemellett kihasználta az alkalmat arra is, hogy elítélje azt a kompromisszumot, ami Magyarország és Lengyelország szempontjainak figyelembe vételével született

még 2020 decemberében a jogállamiság kapcsán.

Az a tény, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel – annak ellenére hogy [Orbán] támadás alatt tartja az Európai Unió alapvető értékeit – kompromisszumot kötött a demokráciát és a jogállamiságot illetően, nemcsak hallatlan, de veszélyes is; úgyszintén az is, hogy [a Fidesz] még mindig a konzervatív Európai Néppárt tagja.” - méltatlankodott a zöldpárti politikus.

Az AfD álláspontja eltért a többi pártétól

A legnagyobb ellenzéki frakció – a jobboldali AfD – téves értelmezésnek tartotta a tavaly augusztusban a Bundestag lépcsőjén lezajlott eseményeket a Capitolium megrohamozásához hasonlítani. Az AfD képviselője, Dr. Gottfried Curio leszögezte az amerikai törvényhozás épületénél történt jogellenes cselekmények szigorú büntetést kell hogy maguk után vonjanak, és megerősítette azt is, hogy a politikai vitákat békés demokratikus mederben kell folytatni. 

Curio „politikai show-nak” tartja azonban egyenlőségjelet tenni az eszkalálódó washingtoni zavargások és a tavaly augusztusi események között.

Miközben a Capitoliumnál egy dühödt tömeg randalírozott órákon keresztül, a Bundestag lépcsőjén egy néhány percet követően érdekvesztetten távozó csoport szelfizgetett. Nem történt sem betörés, sem sérülés, nem esett dologi kár sem, továbbá a rendfenntartáshoz elegendő volt három rendőr közreműködése.”

- idézte fel a tavalyi eseményeket Curio.

Az AfD bírálta a Twitter döntését is Donald Trump és követőinek törlésével kapcsolatban, s kritikával illette azon politikusokat is, akik a Twitter lépését helyeselték. „Akik elhallgattatnák a kritikusokat nem mást, mint gigantikus léptékű könyvégetést terveznek” - fogalmazott Curio a Twitter magatartását „digitális önkényuralomnak”, „törlési orgiának” titulálva.

A német szélsőjobb szerint precedensértékű, ahogy egy digitális konszern hatalma felülmúlta az Amerikai Egyesült Államok elnökéét. A frakció képviselői e körben fontosnak tartják az átláthatóságot és a véleményszabadság érvényesülését. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy a tech cégek nem minősülnek sajtóorgánumnak, így kötelesek semlegesek maradni – ha azonban mégis sajtójogi kategóriává válnának, ahhoz büntetőjogi felelősség is kapcsolódik a felületeiken megjelenített tartalmak vonatkozásában. 

Az AfD megragadta az alkalmat arra is, hogy kritikával illesse a többi pártot az AfD kommunikációs és politikai elszigetelése miatt. „A kormány nem kíván mást, mint hogy elmondhassa, hogy az ellenzéke folyamatosan radikalizálódik. Ha erre tényelegesen nem kerül sor, akkor a kormánypárt egyszerűen fantazmagóriákat gyárt ezzel kapcsolatban.” - fogalmazott Curio.

Fotó: Achille Abboud / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Már megmondták Brüsszelben, a parlamentben és a bizottságban is:
Nem releváns, hogy kimutatható legyen: sérült-e a jogállam Magyarországon.
A lényeg, hogy : megsérülhet, ami még rosszabb is...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés