Kirívóan kevés a kelet- és közép-európai származású politikus az EU-ban

2021. január 25. 22:30
Egy új kutatás szerint az Közép- és Kelet-Európából származó uniós állampolgárok joggal érezhetik magukat alulképviselve az Európai Unió csúcsintézményeiben. A kutatás egyik részeredménye, hogy az európai bürokráciát a „képviselet és a sokféleség hiánya” jellemzi.

Beszédes kutatással állt elő a minap az European Democracy Consulting nevű szervezet. A grafikonokkal és szemléltetőábrákkal tarkított jelentés készítői az Európai Unió bürokratikus berendezkedését vizsgálták, a személyzet származási összetételének vonatkozásában. A kutatás két alszempont figyelembevételével épült fel: a készítők egyrészt a vezetői kinevezéseket vizsgálták a kinevezett vezető regionális származásával összevetésben, másrészt pedig azt, hogy összességében mekkora az az időtartam, amelyre e vezetők mandátuma szól, szólt (napokban számolva).

Az 1952-től 2020-ig tartó időszakot felölelő kutatásba a készítők 72 önálló uniós szervet, 89 pozíciót és 500 hivatalnokot foglaltak bele.

A tanulmány fő állítási közé tartozik, hogy

az Európai Unió alapítása óta következetes és domináns trendként azonosítható, hogy a kontinens uniós hivatalnokait nyugat-európai államok (Írország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország és Ausztria) delegálják;

a kinevezések 60 százalékáról beszélünk.

Ha pedig ugyanezt az elmúlt 10 év tükrében vizsgáljuk, akkor is 50 százalék feletti eredményt kapunk. A második helyen a dél-európai államok (Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország) delegáltjai állnak: a pozíciók 25 százalékát tudhatják a magukénak. A dél-európai tagállamokat követik a sorban az észak-európaiak (7 százalék).

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy kis népességű tagállamokról van szó, így a 7 százalékos képviseleti arány összehasonlításban kimagaslónak mondható; Svédország, Finnország és Dánia tartozik ide.

És akkor jöjjenek

a közép- és kelet európai tagállamok: a kinevezések nagyjából 2.5 százalékát tudhatják magukénak

(Kelet-Európa: 2.7 százalék, Közép-Európa: 2.3 százalék), s ez a trend a vizsgált tagállamok csatlakozása óta gyakorlatilag nem változott (a számok annak függvényében változnak, hogy a felhasználó milyen paramétereket jelöl be az egyes grafikonok mellett).

Forrás: European Democracy Consulting

Kelet-Európához Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária, Közép-Európához pedig a tanulmányban Magyarország, Szlovákia, Csehország, Horvátország és Szlovénia tartozik.

Még torzabb képet kapunk, ha a vezetői pozíciókat vizsgáljuk: a vezetői pozíciók több mint 32 százalékára neveztek ki Nyugat-Európából származó hivatalnokot, amely az északi tagállamok esetében 18 százalék, mindemellett

a közép-európai tagállamok pedig egyáltalán nem delegálhattak vezetőt az Európai Unió intézményeibe.

Az Európai Unió intézményei alatt a készítők az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot, az Európai Unió Tanácsát, az Európai Központi Bankot, az Európai Unió Bíróságát, az Európai Számvevőszéket, Európai Atomenergia Közösséget értik. Mindemellett különbséget tesznek tanácsadó testületek, ügynökségek és egyéb, a fentiek közé nem sorolható testületek között is.

Ezek közül a legfontosabb – és ezt a tanulmány is hangsúlyozza – az Európai Tanács. Itt dől el, hogy az Európai Unió egyéb (fenti) kulcspozícióiba ki kerülhet. A második legnagyobb jelentőséggel bíró intézmény az Európai Bizottság, amely kevésbé ismert, mégis jelentős pozíciókba jelölhet személyeket. Ehhez képest az Európai Parlament önmagában elenyésző súllyal bír a jelölési procedúra tekintetében.

A jelenség feltehető oka, hogy az Európai Unió egyszerre próbál egyensúlyt találni a tagállamok egyenlő képviselete és a népességalapú arányos képviseleti rendszer között – s minden jel szerint kudarcot is vall e közben. A tanulmány készítői ezért azt az ajánlást teszik az Európai Unió intézményei számára, hogy észleljék a problémát, s évente készítsenek jelentést arra vonatkozóan, hogy sikerült-e orvosolni azt.

Nem nehéz ugyanis kitalálni, hogy miért épp a közép- és kelet-európai tagállamok polgárai érzik egyre inkább úgy, hogy nem megfelelő képviseletük miatt az Európai Unió egyre távolabb kerül tőlük

– vonják le a következtetést a tanulmány készítői.

A European Democracy Consulting nevű szervezetet 2019-ben hozták létre, célja pedig az, hogy segítse a demokratikus trendek alakulását az Európai Unióban. A szervezetet Louis Drounau hozta létre, aki korábban az ENSZ-nél, az Európai Unió szerveinél és az Európa Tanács kötelékében is megfordult. „E pozíciók betöltése közben stabil tapasztalatra és ismeretre tett szert az említett intézmények működése és az európai közpolitikák területén.” - áll a bemutatkozásban.

A teljes jelentést itt olvashatja el.

A riportról a POLITICO is összefoglalót közölt.

Dobozi Gergely

Összesen 71 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Közép-Európa még - MÉG - rendelkezik politikusokkal, akit a Soros-maffia nem tudott korrumpálni. Brüsszelben, Strasbourgban, Luxemburgban, az "EU" szerveinél, intézményeinél ezt már megtette.
Ott a bábokat hívják politikusoknak, a valóságban Soros főpatkány alpatkányai, az NGO-k irányítanak.

Ahogy tudom, kétféle "alkalmazott" van. A választottak ( parlamenti képviselők és egy biztos -miniszter-, akit a tagállam küld) és azok akik letettek egy un. "versenyvizsgát", akik ha pályázatuk alapján később kiválasztják őket uniós alkalmazottakká válnak. A vizsga egy többlépcsős procedura, ahol vagy 2000 jelentkezőből választanak ki úgy 50-t, akik később pályázhatnak a megüresedő vagy új állásokra. ( ez egy vagy 10 éves arány.) Arra kellene törekedni, hogy minél többen jussanak be közülünk a "beo-k" közé, akiknek azért van némi befolyásuk a megszülető jogszabályokra és van esélyük az előrelépésre. Az, hogy mostanában mennyire népszerűek ezek az állások azt nem tudom, valamikor azonban a magas fizetés etc. miatt azok voltak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés