Az Európai Bizottság az USA-val közösen lépne fel a tech cégekkel szemben

2021. február 1. 11:43
Nyomokban populizmust is tartalmazó nyílt levelében az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy a digitális platformokkal szembeni fellépés nemcsak az uniós polgárok, hanem az egész világ érdeke.

A múlt héten, január 27-én fordult nyílt levélben az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez Mathias Döpfner, az Axel Springer lapkiadó vezérigazgatója. A nyílt levélben Döpfner a nagy tech cégek túlhatalmáról értekezett, és cselekvésre hívta fel a Bizottság elnökét.

Ma ugyanis arról beszélhetünk, hogy a szupranacionális megacégek egyszerre működhetnek a törvényektől, a kormányzati kontrolltól és a demokrácia rendszabályaitól mentesen. 

(…) 

Az ok – egyszerűen fogalmazva – hogy ezek a reklámbevételekre építő platformok üzleti modellje a felhasználók megfigyelésére épül; a megfigyelési módszerek pedig nagy mértékben hasonlítanak a titkosszolgálati módszerekhez. A platformok esetében a megfigyelést algoritmusok végzik. Az algoritmusok az emberi programozás termékei, ennek megfelelően kellően semlegesnek hatnak. Csakhogy szó sincs semlegességről, ugyanis az algoritmusokat az emberi szándék hozza létre. A programozók személyiséget adtak az algoritmusoknak – ha bárki kételkedne, fogyasztói, politikai-ideológiai dimenziókban megtestesülő személyiséget.” - fogalmazott levelében Döpfner.

Válaszában a Bizottság elnöke osztja Döpfner álláspontját arra vonatkozóan, hogy a közösségi média és a tech cégek térnyerése veszélyt jelent a demokráciára nézve. Szerinte ugyanis a washingtoni Capitoliumnál lezajlott események jól mutatják, hogy a kibertérben „kimondott” szavakat tettek is követhetik. 

Siet rögzíteni, hogy ezek a trendek olyan formában, mint az amerikai fővárosban, Európában még nem jelentkeztek, az online gyűlöletbeszéd mindennapos jelenség. Egyértelműnek tartja továbbá, hogy a közösségi médiumok tevékenysége nemcsak a demokrácia mellett a tisztességes versenyre nézve is kihatással vannak, ugyanakkor rögzíti azt is, hogy az antidemokratikus tendenciákkal szemben demokratikusok eszközökkel szabad fellépni. 

Von der Leyen ugyanis úgy gondolja, hogy Európában minden innovációt annak függvényében kell megítélni, hogy az mennyiben szolgálja a nép érdekeit – éppen ezért

a Bizottság feladata, hogy nem az államok, de nem is a piac, hanem sokkal inkább a nép érdekeit nézze ebben a diskurzusban.

Von der Leyen szerint a Digital Services Act (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) és a Digital Market Act (a digitális piacról szóló rendelet) is ebben a szellemiségben készül.

Ezek a tervezetek azt kívánják egyértelműsíteni, hogy ami offline tilos, az interneten sem megengedett. A szabályozási célok között szerepel az is, hogy a platformok algoritmusai átláthatóan működjenek; megengedhetetlen ugyanis, hogy algoritmusok döntsenek arról, hogy demokratikus alapelvek milyen terjedelemben és tartalommal érvényesülnek – indokolja az Európai Bizottság elnöke. 

Ahogy arra rámutat, a közösségi médiumokat felelősség terheli a felületeiken terjedő tartalmak vonatkozásában, ezért értékelniük kell azokat a kockázatokat, amelyeket e tartalmak terjedése megvalósít. Így bármennyire is csábító lehetett a Twitter moderátorai számára, hogy éjfél után öt perccel zárolják a leköszönt amerikai elnök, Donald Trump fiókját, ezt a döntést pusztán egy internetes cég belső szabályzata alapján meghozni nem lehet. 

Ugyanis – mutat rá von der Leyen – az ilyen horderejű döntéseket csakis rendezett jogszabályi háttérrel lehet meghozni, amelyeket politikusok, nem pedig a Szilícium-völgy üzletemberei alkotnak. 

Összességében tehát Ursula von der Leyen egyetért Mathias Döpfnerrel, az Axel Springer lapkiadó vezérigazgatójával a tekintetben, hogy problémát jelent, hogy a felhasználóknak nincs tudomása arról hogy, mi történik az adataikkal azután, hogy fiókjukat a közösségi média felületein regisztrálták (megjegyzi, hogy visszás, hogy a regisztrációval ugyanakkor a közösségi médiumok piaci értéke pedig növekszik).

Ursula von der Leyen éppen ezért nyílt levelében rögzíti, hogy az általa vezetett Európai Bizottság asztalán heverő két említett rendelettervezett éppen e pontokon kívánja szabályozni az internetes tech cégek működését. Az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket is említ e körben.

Egyrészt,

a tervek szerint az Európai Unióban 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokat többletkötelezettségek terhelnék;

így például lehetőséget kell biztosítaniuk a felhasználóik számára arra, hogy rendelkezésük szerint megtilthassák adataik továbbítását az olyan oldalak irányába, amelyek aztán profilalkotásra használják fel személyes adataikat. E körben az Európai Bizottság az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) módosítására is javaslatot tett – rögzíti Ursula von der Leyen. 

Mindemellett 2021 áprilisáig a Bizottság az úgy nevezett az uniós szintű „digitális identitás” koncepcióját is megteremtené abból a célból, hogy minden uniós polgár biztonságban érezhesse magát az elektronikus ügyintézés közben. 

Von der Leyen hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő kereteket nyújt a magánéletet és a személyes adatok védelme területén. 

Az Európai Bizottság középtávú víziói között szerepel egy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti együttműködés keretében felállítandó kereskedelmi és technológiai tanács is, amelynek révén harmonizálni lehetne a két régió jogalkotását e téren. 

Ennek révén az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködésében létrejövő testület az egész világ számára kötelező szabályokat alkothatna a digitális gazdálkodásra vonatkozóan (például az adatvédelem, és a digitális biztonság területén). Ezt annak kapcsán jegyzi meg az Európai Bizottság elnöke, hogy az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államokkal közösen vizsgálja egyfajta digitális adó bevezetését is, amely azokat a versenyjogi problémákra is reagálna, amelyeket Döpfner nyílt levelében felvetett. 

E vonatkozásban von der Leyen hangsúlyozza, hogy e célkitűzésekkel nem kiszorítani akarják a nagy platformokat, hiszen az egységes uniós belső piac épp abból a célból működik, hogy jobb üzleti lehetőségeket kínáljon a piaci szereplők számára; mindazonáltal

el kell érni, hogy az említett piaci szereplők anyagilag is hozzájáruljanak az olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területek fejlesztéséhez, mint amilyen oktatás, az egészségügy, vagy a kutatás-fejlesztés is. 

„Amint azt Ön is láthatja, jó ideje azon vagyunk, hogy kiaknázzuk az Európában rejlő lehetőségeket. Pontosan: Európa saját polgárainak szolgálatában áll. Ez ahogyan az offline, úgy az online térre is igaz. Megkötések nélkül.” - zárja nyílt levelének sorait Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Dobozi Gergely

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés