Diszkriminációt alkalmazhat az Egyesült Királyság egyes uniós tagállamok esetében

2021. február 5. 18:54
Jó néhány Egyesült Királyságba készülő közép-kelet-európai ország állampolgára kell, hogy többet  fizessen a munkavállalási célú vízum megszerzéséhez.

Alig telt el egy hónap az évből, de máris újabb diplomáciai csata várható az Európai Unió és az Egyesült Királyság között; ezúttal a tagállamok közötti hátrányos diszkrimináció kerülhet terítékre – írja a POLITICO. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy öt uniós tagállam állampolgárai kényszerülhetnek többet fizetni a munkavállalási célú vízumért, mint a többi uniós tagállamból a szigetországban munkát vállalni készülők.

Az Európai Unión belüli szabad mozgás joga ugyanis elenyészett idén január 1-jével, amikor az Egyesült Királyság végleg elhagyta az Európai Uniót. Innentől kezdve, bárki, aki az Európai Gazdasági Térség 25 országából származik, és az Egyesült Királyságban vállalna munkát, a továbbiakban munkavállalási célú vízumot köteles váltani (ez alól kivételt képeznek az ír állampolgárok, Írország ugyanis része az Egyesült Királyságon belüli közös utazási térségnek).

Az Európai Gazdasági Térség 25 országának (ebből 21 uniós tagállam) állampolgárai 55 font kedvezményre jogosultak, ha az Egyesült Királyságban vállalnának munkát (legyen szó vállalkozásról, egészségügyi alkalmazotti státuszról, idénymunkásról, stb.). E személyek munkáltatói szintén kedvezményre számíthatnak: ha az érintett államokból toboroznak, nem kell megfizetniük az alkalmazásukat tanúsító munkavállalói igazolás kiállításához szükséges 199 fontot.

Csakhogy

öt uniós tagállam, Bulgária, Észtország, Lettország, Románia és Szlovénia állampolgáraira vonatkozóan ezek a kedvezmények nem alkalmazhatók.

Most e tagállamok közül többen is az Európai Bizottsághoz fordulnak segítségért, mondván, hogy Brüsszel nem engedheti, hogy az Egyesült Királyság megsértse a diszkrimináció tilalmát. 

Úgy véljük, ezt a fajta diszkriminatív elbánást megfelelően ki kell vizsgálni” – írja a lap egy diplomatát idézve, aki hozzáteszi: „Nem arról a többletköltséget jelentő 55 fontról van szó, amelyet az érintett tagállamok polgárai kötelesek megfizetni; az elvvel van probléma – azzal, hogy nyilvánvalóan másfajta elbírálás alá esik pár uniós tagállam a többihez képest.

Egy másik diplomata a következőképpen fogalmaz. „Az uniós polgárok azt kezdik érezni, hogy nem részesítik őket azonos elbánásban, ez pedig számos kérdést fel fog vetni.”

A diszkriminatív elbánást a diplomaták és a nemzetközi jogászok az Európa Tanács gondozásában létrejött Európai Szociális Karta szövegére (18. cikk – Más Szerződő Fél területén folytatott kereső foglalkozáshoz való jog) alapozva igazolják. Ebben az áll, hogy „A más Szerződő Fél területén folytatott kereső foglalkozáshoz való jog tényleges megvalósulásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a meglévő formalitásokat egyszerűsítik, és csökkentik vagy megszüntetik a külföldi munkások vagy munkaadóik által fizetendő illetékeket vagy egyéb díjakat.

A britek a fenti szöveget és a vízumszabályokat úgy értelmezik, hogy noha nem minden uniós tagállam kötelezte el magát a 18. cikk idézett rendelkezésének végrehajtása mellett, ezekre a kedvezményes vízumszabályok ettől még alkalmazhatók. Ez a helyzet hazánk, Horvátország, Csehország, Finnország, Finnország, Lettország, Málta és Portugália esetében is. 

Ehhez képest a diszkriminált öt uniós tagállam pár évtizede ratifikálta az Európai Szociális Karta revideált verzióját, amelyben a fenti kitétel ugyanúgy szerepel. Magyarán az uniós diplomaták olvasatában az diszkrimináció jogilag nem megalapozott, tehát az Egyesült Királyság önkényesen szelektál.

Ennek ellenére a brit kormányzat a Karta eredeti szövegéhez ragaszkodik, és azt állítja, hogy éppen az valósítana meg diszkriminációt, ha olyan ország esetében alkalmazna kedvezményeket, amelyek az eredeti egyezményhez semmilyen formában nem tartoznak. 

A vízumügyi, bevándorlásügyi és állampolgársági eljárásokkal kapcsolatos díjak és illetékek olyan szinten lettek meghatározva, hogy ezekből lehessen fedezni az országunk határvédelmi, bevándorlási és állampolgársági eljárási rendszerét.” - áll a hivatalos indokolásban.

A POLITICO szerint ugyan a kérdés látszólag egyértelmű, Brüsszel számára nehéz lehet majd fogást találni az intézkedésen, ugyanis ez történetesen egy olyan tárgykör, amelyet a Brexit-megállapodás nem fedez – vagyis

e körben az Egyesült Királyság maga dönthet.

Éppen ezért a valószínűbb az lesz, hogy a szigetország egyenként állapodik meg az érintett tagállamokkal a részletekről, ami szintén szerteágazó konstrukciókhoz vezethet. 

A lap egy további diplomatát megszólaltatva hívja fel a figyelmet arra, hogy az ilyen apróságnak tűnő konfliktusok összességükben eredményezhetnek beláthatatlan mélységű vitákat. Ha ugyanis az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben az Európai Unió nem egységként lép fel, hanem hagyja szétaprózódni ezeket a problémákat, azzal lényegében a szolidaritás hitelét rombolja. 

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés