Gyakorlatilag közműszolgáltatókká váltak a nagy tech cégek az utóbbi évek során
A január végén a Texas Public Policy Foundation (TPPF) keretei között lebonyolított videokonferencia-beszélgetés során James Poulos újságíró és Ken Paxton texasi főügyész véleményét hallhatjuk a Google elleni per kapcsán a közösségi médiáról.
Texas főügyésze, Ken Paxton még tavaly indított keresetet a bíróság előtt a Google ellen, amelyhez a több USA-beli tagállam is csatlakozott. Ahogy az a keresetben is áll, a Google „versenyelőnyét arra használja, hogy a lehetőség szerinti legtöbb digitális platformon vezető pozíciót vívjon ki magának, amelynek eredményeképpen jogellenesen torzítja a versenyt.”
A beszélgetés során ennek kapcsán elhangzott, hogy a nagy tech cégek amellett, hogy monopolisztikus jelleggel működnek, folyamatosan nőnek, gyarapodnak. Nem véletlen azonban, hogy épp a Google ellen indult per, ugyanis ez a legnagyobb tech cég mind közül:
Texas főügyésze éppen ezért – a pertársakkal együtt – a technológiai cégeket az általuk kialakított és gyakorolt vertikális monopólium miatt támadja bíróság előtt. E vertikális monopólium eredménye ugyanis az, hogy végső soron a fogyasztók túlnyomó többsége nem választhat más szolgáltatót, ha a Google szolgáltatásaival elégedetlen (illetve, ha így tenne, kiszorulna a piacról). Ezekre az élethelyzetekre azonban az amerikai jogrendszer nincs felkészülve, épp ezért kormányzati beavatkozás vált sürgetővé.
Ez egyébként általános igazság: napjainkban az információcsere lényegi része költözött az internetre, amely új jogi kategóriák kialakítását teszi szükségessé; s többek között annak azonosítására is szükség van, hogy a véleményüket kinyilvánítók korlátozása az interneten is ugyanúgy cenzúrának minősül, mint a hagyományos médiumok esetében.
A beszélgetés során a felek beszéltek arról is, hogy szüntettek már meg természetes monopóliumot a modern korban az Egyesült Államokban; ennek kapcsán a Standard Oil és az AT&T nevű telefonszolgáltató hozható fel példaként. Ugyanakkor való igaz, hogy az utóbbi 20 évben csak a Microsoft ellen indult trösztellenes eljárás, ezeket ugyanis ritkán aktiválják.
Paxton ennek kapcsán megjegyzi, hogy a perben nem fognak megelégedni azzal az eredménnyel, ha néhány milliárd dolláros bírságot rónak ki a Google-re. Elismeri ugyan, hogy ez hatalmas pénz, de tulajdonképpen csak egy újabb adó bevezetését jelenti az óriásvállalat számára, amelyet a rá következő évben bevételeiből úgyis fedez majd. Éppen emiatt Paxton több innovációt és rendezett piaci helyzetet vár az ítélettől.
A republikánus Paxton szerint
amely során a mára piacvezetővé vált cégek sorra vásárolták fel vagy lehetetlenítették el versenytársaikat, mindezt a kormányzat szeme előtt. Éppen ezért a kormányzat felelőssége megállhat a nagy tech cégek gazdasági, szociális és politikai térnyerésének végigasszisztálása kapcsán.
Ahogy az a beszélgetésben is elhangzik: a folyamat végén egy a hagyományos struktúrákat felülíró óriás léptékű tech-kormány összefonódás jött létre, ez pedig veszélyt jelenthet a demokráciára, ugyanis ez a hatalmi struktúra bizonyosan nem kétpárti támogatást élvező agenda szerint tervezi a működését.
Ráadásul, a koronvírus-világjárvány során a digitalizáció folyamatait felgyorsítva e vállalatok lényegében közműszolgáltatókká váltak, vagyis működésük nélkülözhetetlenné vált a társadalom működése szempontjából. Azt ugyanis nehéz lenne letagadni, hogy
Éppen ezért nem a meglévő struktúrákat kell felszámolni, hanem a jogi környezetet kell oly módon kialakítani, hogy a jelenleg piacon jelen lévő szolgáltatók átlátható és megnyugtató módon működjenek, s hogy más szolgáltatók is versenyképessé válhassanak..
A teljes beszélgetés angol nyelven itt hallgatható meg.
Összesen 3 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés