Az amerikaiak törvénytiszteletét is megfertőzte a vírus?
„Az amerikaiak többsége autóvezetés közben találkozik leginkább a hatóságok munkájával, így a törvényekkel is. Ha valaki túl gyorsan vezet, vagy át megy a piroson, akkor pénzbírságot, vagy bűntetőpontot kap.
Természetesen nem minden gépjárműellenőrzés tekinthető a napi rutin részének, különbség van az indokolatlan forgalomakadályozás, illetve az előre megfontolt törvénysértés között. A polgári engedetlenség korában az amerikaiak polgárjogokért, vagy éppen a vietnami háború ellen tiltakoztak. Néha szándékosan szegték meg a törvényt, de minden lépésnek kifinomult értelme volt. Ha a cél a letartóztatás volt, akkor tudták jól, miként lehet azt úgy véghez vinni, hogy ne kerüljenek több évre rács mögé. A viselkedés és a letartóztatás is útmutatóval rendelkezett, sok letartóztatás pedig önmagéban egy kitűzött cél volt.
Martin Luther King nem lepődött meg, amikor birminghami börtönben találta magát, ahol később megírta híres levelét. A mozgalomban a letartóztatás státusszimbólum volt, és egy tag többszörös letartóztatása azt jelezte, sikerült felmérnie azon határvonalakat, melyek később elősegítették boldogulását a világában, és felkészítették egy újabb letartóztatásra.
Noha az amerikaiak minden eddiginél több információhoz férnek hozzá, sokan nem veszik figyelembe a korábbi tanulságokat. A január 6-án fellépő radikálisok YouTube klipjei, Facebook posztjai és médiaszereplései az arcátlanság jelképei. Okostelefonjaik révén könnyen lekövethetők voltak. (Vajon hányan kapcsoltak repülőgépes üzemmódba, mielőtt beléptek a Capitoliumba?)
(…)
Úgy tűnik, itt nincs semmilyen stratégia. 2020 júniusában Donald Trump volt elnök rendelet adott ki, mely értelmében a szövetségi épületeket megrongáló személyeket a szövetségi törvény által megengedett legsúlyosabb mértékben, tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Habár a január 6-i események egyes mozzanatait előre eltervezték – például a csőbombák elhelyezését –, a fejlemények többsége alapján úgy tűnhet, mintha pár részeg vagy huligán keze lenne az ügyben. Egyetlen Alekszej Navalnijhoz hasonló amerikai ember sem lépett előre, hogy felelősséget vállaljon a tüntetésért és politikai mártírra váljon.
Aztán itt van a GameStop-ügy. Sok kereskedő a Robinhood platformon keresztül koordinált módon próbálta befolyásolni a részvények árát. Cselekedetük jól illeszkedik a piaci manipuláció jogi meghatározásába, de úgy tűnik, hogy ezt a kifejezést sokan nem igazán értik.
(…)
Miért van sok amerikainak szokatlan kapcsolata a törvényekkel? Vajon a pandémia okozta elszigeteltség fogékonyabbá tette az embereket a csoportos akciókra, és emiatt kevésbé tisztelik az autoritást? Vagy esetleg a mindennapi online interakcióik olyan gyakorivá és intenzívvé váltak, hogy sok ember érzelmeit valamilyen új elv vezérli, és a törvény már egy feledésbe merült fogalom? Vagy elképzelhető, hogy a közelmúlt vezetői rossz példát mutattak a törvények tiszteletben tartása terén?
(…)
Ha az Egyesült Államokban az élet valaha is visszatér a normális kerékvágásába, szembe kell néznünk ezzel a problémával. Itt már nemcsak a törvény megsértéséről van szó. Úgy tűnik, sok amerikai már észre sem veszi, hogy a törvény, ahogy másokra is, úgy rájuk is vonatkozik.”
Összesen 4 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés