Munkavállalókként tekint a spanyol kormány a vállalkozó ételfutárokra

A spanyol munkaügyi minisztérium új szabályok mentén rendezné a globális elérésű ételkihordó szolgálatok munkatársainak jogállását. Erre a döntésre a kormány a szakmai szervezetekkel az alapelvekről egyeztetve jutott, a továbblépéshez azonban legalábbis a parlament jóváhagyása kell.

A Deliveroo-éhoz hasonló modell szerint működő szolgáltatások futárai ennek megfelelően

A jogalkotás célja, hogy javítson az ételhordó szolgáltatóknak (például a Deliveroo-nak, a Glovónak vagy az Uber Eatsnek) dolgozó futárok munkafeltételein, amelyeket jelenleg az alacsony bérezés, a túlórák és a korlátozott munkavállalói jogok jellemeznek. 

Ez a modell lényegében a hagyományos munkaerőpiaci alkalmazási formáktól eltérő, azoknál sokkal rugalmasabb és személyre szabottabb munkavégzést tesz lehet lehetővé az álláskeresők számára. Ennek legfőbb hátránya épp az előbb említett előnyökből fakad: a „haknimodell” szerinti alkalmazás

De nemcsak munkajogi aggályok vethetők fel ezzel a gazdasági modellel kapcsolatban. A jóléti államok felosztó-kirovó rendszere ugyanis a hagyományos munkaerő-piaci struktúrákra épül, ahol a társadalombiztosítás működtetése közel kiszámítható adóztatási mechanizmusokon keresztül történik. Ehhez képest jelent változást az az egyéni munkavégzésre és alkalmi rendelkezésre állásra épülő modell, amit haknigazdaságnak neveznek.

Nem véletlen, hogy egy a témával kapcsolatban született 2017-es tanulmányban a szerző a haknigazdaság szabadúszóit "láthatatlan dolgozóknak" nevezi. 

a mostani szabályok szerint a magánvállalkozók havi átalányösszeget adóznak a központi költségvetésbe. Vélhetően ez mindenképpen megváltozna, ha valós jövedelmükhöz igazodóan fizetnék a közterheket.

A jogalkotási irányok egyik lehetséges verziója szerint a házhoz szállítási ágazat tágabb értelmezési keretben kerülne meghatározásra, így abba az ételkihordás és más termékek házhoz szállítása is beleértendő. Megjegyzendő, hogy egy spanyol lap, a Cinco Días ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a jogalkotás spektruma csak az életkihordásban érdekelt szolgálgatókra terjed majd ki.

A jogalkotási szándék közvetlenül egy 2020 szeptemberi legfelsőbb bírósági döntéssel függ össze, amikor a legfőbb spanyol bírói testület a Glovo nevű szolgáltatók esetében döntött arról, hogy a futárok nem egyéni vállalkozóknak, hanem a szervezet által alkalmazott munkatársainak tekintendő.

Spanyolország főbb kereskedelmi szövetségei (a Comisiones Oberas és az Unión General de Trabajadores) üdvözlik a fejleményeket.

Az Euractiv ugyanakkor megjegyzi, hogy a fejlemények nem arattak osztatlan sikert a futárok körében. Sokuk ugyanis elégedett a mostani szabályokkal, és szívesen maradna egyéni vállalkozó – sokan vélik ugyanis úgy, hogy számukra az a megfelelő, ha maguk dönthetik el, hogy épp kinek és mikor dolgoznak. 

„Egy olyan törvényről beszélünk, amelyet a nevünkben írtak, ugyanakkor hihetetlen azt látni, hogy a kormányzat a mi szempontjainkat is figyelembe venné, hogy egyeztetne velünk” – állítják egybehangzóan Spanyolország legnagyobb életfutár-érdekvédelmi szervei.

A jelenségről a Precedens már korábban is ír. Történt ugyanis januárban, hogy az olasz bíróság elmarasztalta a Deliveroo nevű ételrendelő platformot.

Az ennek alapjául szolgáló ügyben

Ez több esetben is visszásságokhoz vezetett: a portál értékelési mechanizmusa időről időre lepontozta azokat a a futárokat, akik éppen betegszabadságukat töltötték, netán épp sztrájkoltak – magyarán jogszerűen maradtak távol a munkától. 

Az algoritmus ezeket a szituációkat mégis hajlamos volt jogellenes munkabeszüntetésként értékelni, ami azért okozott hátrányt a futárok számára, mert akár karrierjük is múlhatott azon, hogy épp milyen pontszámokat kaptak az algoritmustól. Bologna munkaügyi bírósága éppen ezért úgy ítélkezett, hogy a Deliveroo fejenként – tehát jogában sértett futáronként – 50 ezer euró összegű sérelemdíj megfizetésére köteles. 

De nemcsak Spanyolországban és Olaszországban került napirendre a haknigazdaság felszámolása. 

A brit bíróság is foglalkozik egy 2017 novemberi esettel, amelyben kettő, az Uberrel szerződéses viszonyban álló sofőr perli korábbi szerződéses partnerét. Yaseem Aslam és James Farrar nem kér mást a bíróságtól, mint hogy a fórum utólagosan minősítse munkaviszonnyá azt a jogviszonyt, amely nyomán ők huzamosabb ideig az Uber rendelkezésére álltak. 

Az Uber védekezése szerint a két sofőr vállalkozói státuszban „működött”, miközben a két felperes szerint ők nagyon is munkaviszonyban álltak a portállal – éppen ezért a munkaviszonyból fakadó kedvezmények (például fizetett szabadság, minimálbér) is megilletik őket. 

Szintén az Egyesült Királyságban vált vitássá, hogy az ételrendelési portál szerződőpartnerei munkaviszonyban állnak-e a Deliveroo-val, vagy sem. 2018-ban a brit bíróság a Deliveroo javára ítélt, mondván, hogy a portál futárjai szabadúszó magánvállalkozók.

Fotó: Gabriel BOUYS / AFP

Dobozi Gergely