Egyetemi modellváltás: lesznek-e állami egyetemek?

2021. február 15. 15:41

Kis Norbert
A végső kérdés sarkítva: van-e államérdek, illetve közérdek a modellváltásban?

A magyar egyetemek az ún. modellváltás bűvkörében élnek. Az utóbbi hetekben öt nagy magyar egyetem döntött arról, hogy kezdeményezi az állami fenntartás helyett vagyonkezelő alapítvány fenntartásába történő átlépést. A Kormány az egyetemek „döntésére” vár, de a fejlesztési források elosztását finoman az egyetemek „hatékonyabbá válásával” hozza összefüggésbe.

(...)

 A „hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében” 2019 óta az állam tíz állami egyetem alapítói és fenntartói jogait törvényben statuált vagyonkezelő alapítványoknak adta át. A Kormány deklarált célja, hogy a „jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét”. A vonatkozó törvények miniszteri indoklása szerint az alapítványi modell „a hosszú távú és kiszámítható tervezés” lehetőségét is biztosítja. 

A modellváltás négy fontos változást jelent az egyetem számára. (1) Kikerül a minisztériumi fenntartás rendszeréből. (2) Kikerül az államháztartási szabályozás és az állami költségvetés közvetlen finanszírozási rendszeréből. (3) Kikerül az állami vagyonkörből. (4) Az alkalmazottak kilépnek a közalkalmazotti szabályozás hatálya alól.

(...)

A végső kérdés sarkítva: van-e államérdek, illetve közérdek a modellváltásban? A válasz: igen. A pedagógusképzéstől az orvosképzésig az egyetemi működés biztosítása államérdek, a jobb egyetemmé válás közérdek. Vajon felülírhatja-e a közérdeket egy egyetem önérdeke? Egyáltalán ütközhet-e az állam – és közérdek egy adott egyetem önérdekével? Engedheti-e a Kormány, hogy az állami irányítás és finanszírozás modelljéről az egyetem „döntsön”, azaz ragaszkodjon ahhoz vagy elutasítsa azt? Az egyetem oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak van-e tudása a két modell közötti választáshoz? Végül is nem a Kormányé-e a felelősség azért, hogy a felsőoktatási, gazdasági és társadalmi szempontból leghatékonyabb modell érvényesüljön, és a kevésbé hatékony állami modellt elvesse? Függhet-e mindez egy egyetem oktatói-hallgatói közösségének (szenátus) pillanatnyi döntésétől? Vélhetően nem. Összefügg-e mindez az egyetemek autonómiájával? A válasz szintén nem, hiszen egy egyetem oktatói és kutatói közössége saját oktatói és kutatói munkájában kér szabadságot és nem az intézmény fenntartói modelljének kialakításában.

A kormányzati döntéshozatalnak egy ritkán látott kooperatív modelljéről lehet szó, azaz az érintett intézmények fokozatos bevonásáról: „semmit rólatok nélkületek”.

(...)

A modellváltás mérlegének mutatója még ingadozik, rövid távú hatásai az új fejlesztési források állami elosztásában már láthatóak lesznek. A modellváltás hatékonysági hatásai és eredményei 3-4 éves távlatban jelentkezhetnek legkorábban. Addig az alapítványi fenntartáshoz fűzött hatékonyságjavulás és versenyképesebb működés csupán feltételezés és optimizmus. Ez is elég lehet azonban ahhoz, hogy 1-2 év alatt teljessé váljék a magyar „public university”-k „közalapítványi” fenntartási rendszere és fokozatosan történeti emlékké váljon az egyetemek közvetlen állami fenntartása. Harminc évvel a politikai rendszerváltás után közeledünk tehát a felsőoktatás „rendszerváltásához”. Hogy jobbak lesznek-e a magyar egyetemek? Reméljük, és meglátjuk néhány év múlva."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés