Sokatmondó ábra szemlélteti Twitter januári söprögetését
Több mint egy hónapja történt, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök szavain és bejegyzésein felbuzdulva, jobboldali szélsőséges tüntetők rohamozták meg a washingtoni Capitolium épületét. Ennek hatására a közösségi médiumok fenntartói példátlan tisztogatásba kezdtek, amely bejegyezések és fiókok módszeres tiltását és törlését jelenti.
Erre a sorsra jutott a korábbi amerikai elnök, az akkor közel 89 millió követővel rendelkező Donald Trump is, akit a Twitter örökre törölt felhasználói sorából.
A jelenség kapcsán több elemzés is napvilágot látott. Egyike ezeknek az a Nature-ön publikált tanulmány, amelynek szerzői gondot fordítottak arra, hogy ábrán szemléltessék mindazt, ami januárban a Twitter-fiókokkal történt.
Forrás: Nature
A képen a készítők kékkel a baloldali fiókokat, pirossal pedig a jobboldali kötődésű fiókokat ábrázolták, sárgával pedig kifejezetten Donald Trump szimpatizánsait és a QAnon aktivistáit tüntették fel. A fekete pontok a törölt fiókokat jelölik. Megjegyzendő, hogy acsoportot a készítők épp a kutatás eredményei miatt választották le a fősodratú jobboldali politikai és véleményközösségről. A tanulmány szerzői ugyanis úgy vélik, hogy Donald Trump Twitter-aktivitása szorosan összefügg azzal, hogy bizonyos dezinformációs szubkultúrák miként tudtak mintegy politikai tényezővé emelkedve, a politikai mainstream részévé válni.
A Nature által közölt tanulmány kutatócsoportja a dezinformáció trendjeit általában vizsgálta, külön foglalkoztak azonban Donald Trumppal, és az egykori elnök Twitter-aktivitásának társadalmi hatásaival. Utóbbi egyébként azért számít mérföldkőnek a szociológia területén, mert Trump az első olyan prominens politikai vezető, akinek politikai kommunikációjának gerincét a Twitter-bejegyzések jelentették.
A fentiek alapján a szerzők tanulmányából két lényeges következtetés levonható. Egyrészt,a közösségi média egyfajta visszhang-effektust generál - vagyis az ott közölt, közérdeklődésre számot tartó vélemények szabadon terjedhetnek ezeken a felületeken (vagyis minél több a megosztás, annál nagyobb a visszhang). A problémát az okozza, hogy ez nemcsak a valós információkra, hanem a dezinformációra is igaz.
A tanulmány másik következtetése, hogy a Twitter fenntartóinak januári magatartása csak erősíti azt az álláspontot, amelyet korábban is mindenki ismerhetett: nevezetesen, hogy nemcsak a közösségi média, s az azon közölt tartalmak, de az egész internet esetében új szabályok létrehozására lenne szükség; a jelenlegi keretek ugyanis csak tovább növelhetik az aggályokat.
A tömegtájékoztatás kapuőri szerepét ugyanis egyre inkább a közösségi médiumok veszik át
- zárja a sorokat Joan Donovan, a Harvard University dezinformációs szakértője.
Összesen 25 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Joan Donovan - nem ő szerepelt a New York Times cikkében, hogy miért kellene állami monopóliumot csinálni a cenzúrából? (természetesen demokrata vezetés alatt, azaz az új oldalak, mint pl. a Parler sem dönthetne szabadon arról, hogy kit és mit szűr meg)
Bejelentkezés