Téves precedensre hivatkozva hárítja a felelősséget a Frontex vezetője

2021. március 9. 17:19
Zajlik a Frontex felelősségre vonása az Égei-tengeren tapasztalható migrációs jogsértések miatt. Ennek kapcsán Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója megalapozatlan jogi érveléssel állt elő.

Idén februárban emberijog-védők követelték az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségtől (Frontex), hogy hagyjanak fel a különösen az égei-tengeri migrációs útvonalakon tapasztalható, a bevándorlók emberi jogaira vonatkozó jogsértésekkel; ezen felül a jogvédők szerint a Frontex számos más tekintetben is a nemzetközi jogba ütköző magatartást tanúsít.

Az uniós migrációs stratégiákat bíráló, szóban forgó NGO-k az amszterdami székhelyű Front-Lex és a görög illetőségű Legal Centre Lesvos. A két szervezet együttesen egy 34 oldalas, február 15-én kelt „vádiratban” sorolták fel a Frontex általuk feltárt kihágásait. Ebben tulajdonképpen nem követeltek mást, mint hogy a Frontex „azonnali hatállyal függessze fel, vagy szüntesse be az égei-tengeri régióban folytatott műveleteit.” Később Ylva Johansson belügyi biztossal az élen, zárt ajtók mögött vonta felelősségre az Európai Parlament az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vezérigazgatóját. 

Újabb fordulatnak számít

az ügyben, hogy egy észak-marokkói spanyol enklávé területén történtek kapcsán született precedensre hivatkozva toloncolják ma vissza a földközi-tengeren a migránsokat – derítette ki az EUObserver arra alapozva, hogy nemrégiben Fabrice Leggeri hivatkozott erre az ügyre amikor arról kérdezték, hogy milyen alapon sért alapjogokat a Frontex a görög-török határon.

A bíróság döntése értelmében Spanyolország sem volt köteles a bevándorlók számára lehetővé tenni a menekültügyi eljárásban való részvételt” – idézte fel a spanyol precedenst Leggeri az Európai Parlament képviselői előtt.

Mint ismeretes, egy elefántcsontparti és egy mali állampolgár még 2015 februárjában fordult az European Center for Constitutional and Human Rights (ECCHR) nevű NGO képviselete útján az EJEB-hez, azt állítva, hogy a nemzetközi jog által elismert „non-refoulment” elvét megsértve kollektív kiutasításban volt részük. Csakhogy nem számoltak azzal – és végül az EJEB is erre az álláspontra helyezkedett –, hogy a nemzetközi jog csak azokat védi, akik maguk is betartják azt.

Leggeri igyekezett nyomatékosítani azt is, hogy a parti őrség jogosan toloncolta vissza a menekülteket mindazon ügyek tekintetében, amelyekben a hatóságok emberkereskedelmi szálat sejtettek.

Az ügyben egyébként a hatóságok egymásra mutogatnak:

a Frontex arra hivatkozik, hogy munkatársait, valahányszor azok az Égei-tengeren teljesítenek szolgálatot, a görög hatóságok utasítják,

miközben a görög hatóságok egyértelműen elutasítanak mindenfajta jogsértésre utaló feltételezést.

Az ügyben az Európai Bizottság sem tud igazságot tenni: Matthias Oel, az Európai Bizottság hivatalnoka szerint „minden egyes határőrnek másodperceken belül kell döntést hoznia: jogellenes határátlépésről, vagy humanitárius szituációról van szó?” - mutat rá Oel, aki szerint a hibák előfordulása természetes.

A Frontexre vonatkozóan az igazságtétel még várat magára, de az az EUObserver szerzője szerint

valószínű, hogy Fabrice Leggeri tévesen hivatkozik a spanyol enklávé esetére.

A szóban forgó enklávét – Melillát – három, egymással párhuzamosan felhúzott kerítéssor választja el Marokkótól annak érdekében, hogy a bevándorlókat Spanyolországtól távol tartsa. 2014 augusztusában egy pár száz fős csoport próbált átjutni – jogellenesen – ezen a kerítésrendszeren. Köztük volt az a két mali és elefántcsontparti állampolgár is, akiket a spanyol rendőrség elfogott, és visszakísért Marokkó területére. 

A hatóságok eljárását sokan kritizálták azon az alapon, hogy a spanyol határőrök kollektív visszatoloncolást hajtottak végre. Csakhogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020 februárjában úgy döntött, hogy a két határsértő hazatoloncolása nem volt teljes mértékben jogellenes. 

Az EUObserver felidézi, hogy az EJEB tavaly februári ítélete egybeesik azzal, amikor Görögország korábban csaknem példátlan migrációs nyomással szembesült, amikor Törökország megnyitotta határait a Peloponnészoszi-félsziget irányába. Ebben az időszakban Athén, s vele együtt a parti őrség is az Európai Bizottság teljes támogatását élvezte, s sokak számára úgy tűnt, hogy az EJEB döntése a spanyol enklávé területén történtekre vonatkozóan a görög-török határon is megáll.

Csakhogy valószínűleg mégsem – állítja az EUObserver. A legnagyobb különbséget az adja, hogy

az enklávé és Marokkó határa szárazföldi határ, míg a török-görög határ tengeri határ.

Ezen felül, aki párhuzamot vonna az égei-tengeri migrációs helyzet és a Melilla területén történtek között, az elmulasztja figyelembe venni például azt is, hogy Marokkó nemzetközi jogi megítélése időről időre változhat – magyarán az, hogy ma biztonságos országnak tartják, később nem biztos hogy így minősül. Az tehát, hogy az EJEB annak idején úgy ítélte, hogy konkrét esetben a jogellenes visszatoloncolás – úgy nevezett non-refoulement – nem valósult meg, még nem jelenti azt, hogy akár Spanyolország és Marokkó esetében később sem valósulhat meg hasonló szituációban.

Egy szó mint száz, az EJEB-ítélet nem áll meg a Földközi-tengeren. Ezt az álláspontot osztja Nora Markard, a Münsteri Egyetem jogászprofesszora is, aki szerint megkerülhetetlen az, hogy a Frontex munkatársai az egyedi ügyeket sorra véve hozzon döntést. S – ahogy arra a szakértő rámutat – ha már Leggeri mindenképp EJEB-ítéletre akar hivatkozni, akkor érdemes felidézni egy 2012-es esetet, amikor a testület az olasz parti őrség magatartása miatt marasztalta el Olaszországot azért, mert a hatóságok jogellenesen toloncoltak vissza migránsokat Líbia területére. 

Ahogy az EUObserver cikke is rámutat, a Frontex esetleges jogsértéseit az Európai Unió Bírósága ítélheti meg a közeljövőben.

Frissítés: a Frontexet ért vádakkal kapcsolatban rovatunk megkereste Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget is. Chris Borowski szóvivő reakciói e cikkünkben olvashatók.

Dobozi Gergely

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés