Európai Bíróság: a reklámadó megállapítása szuverenitási kérdés

2021. március 16. 13:54
Az Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar reklámadó nem tekinthető se szelektívnek, sem pedig jogellenes állami támogatásnak, s hogy hazánk szuverén joga, hogy adórendszerét meghatározza.

Európai Bíróság: a reklámadó helyes

Mai, szokatlanul mértéktartó ítéletében igazat adott Magyarországnak az Európai Bíróság a hazai médiában Lex RTL Klub néven is elhíresült reklámadó ügyében. Mint ismeretes, az elsősorban versenyjoggal, állami támogatással, kereskedelemmel, mezőgazdasággal és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben ítélkező Törvényszék – első fokon – még 2019-ben adott igazat Magyarországnak, a mai ítélet pedig az Európai Bizottság sikertelen fellebbezése nyomán született.

Magyarország 2014 júniusában vezette be a reklámadót, amely a reklámok Magyarországon való közzétételéből származó bevételre kivetett, progresszív adókulcsokkal operáló különadó. 

A jogalkotó az eredeti koncepció értelmében összesen hat fizetési sávot állapított meg. Ezt váltotta fel 2015-től az a két adókulcsból (sávból) álló rendszer, amely alapján az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után nem, miközben az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után egységesen 5.3 százalék mértékű reklámadót kellett fizetni. A reklámadó később többször is módosult: jelenleg az adómérték 0 százalék, ugyanis a reklámadót Brüsszel kérésére a parlament felfüggesztette.

Az Európai Bíróság mai ítéletének lényege, hogy 

az uniós adójogi harmonizáció jelenlegi állapotában a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert,

ily módon az árbevételen alapuló progresszív adóztatás alkalmazása az egyes tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik.

A reklámadó a 2010-es fordulatot követő adópolitika terméke

2016. novemberi határozatával az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a reklámadó bevezetése valójában az uniós – belső – piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, amelyet hazánk jogellenesen vezetett be. 

A reklámadó indokolása szerint a reklámadó bevezetésének hátterében a Kormány 2010 óta érvényes adópolitikája állt.

Eszerint a munkát terhelő jövedelemadók közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, és az adórendszer súlypontja egyre inkább a forgalmi-fogyasztási adókra helyeződött át.

Az Európai Unió gazdasági joga azért tiltja a bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termeléséhez juttatott állami támogatásokat, mert az állami költségvetésből juttatott forrás torzítja a versenyt (vagy ezzel fenyeget), és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Brüsszel azzal érvelt, hogy a fenti adókulcsok különbséget tesznek a magas reklámbevételű vállalkozások és a kisebb méretű cégek között, s méretüknél fogva jogellenesen részesítik előnyben ez utóbbiakat.

Magyarország emiatt beperelte a Bizottságot a fenti határozat miatt az Európai Unió Törvényszéke előtt.

Hozzá kell tenni, hogy hazánk, noha a Bizottság kérésére felfüggesztette a reklámadót, e felfüggesztés 2022 végéig tart.

Az Európai Törvényszék 2019-es ítéletében úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottságnak nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy pusztán a reklámadó sávos szerkezete miatt állami támogatásnak minősülő előnyök állnának fent. 

Észszerűen feltételezhető ugyanis, hogy a magasabb forgalmat elérő vállalkozásnak a különböző méretgazdaságossági szempontokból adódóan arányosan kisebb költségei lehetnek, mint a szerényebb forgalmat bonyolító vállalkozásnak.” - fogalmazott ekkor a bíróság, rámutatva, hogy az adóalapból való levonást az érintett vállalkozások választásától független objektív feltételek szerint állapították meg. Ez az álláspont a mai ítéletben is visszaköszön.

Lengyel, magyar – két jó barát

A perben Lengyelország Magyarország oldalán avatkozott be (amelyet Magyarország a lengyelek ellen indult ügyben szintén viszonzott), tekintettel arra, hogy a lengyeleknél hasonló reklámadót léptettek hatályba. Az említett adó két adósávból állt, 0,8%-os adókulcsot alkalmaztak a 17 és 170 millió zloty közötti árbevételre eső részre, az utóbbi összeget meghaladóan elért árbevételre eső részt pedig 1,4 százalékos adókulcs terhelte.

Nemzetközi tendenciát követve Lengyelország a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozóan olyan közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.

Lengyelország álláspontja a magyarral egybehangzó módon rögzíti, hogy „az adó fő célkitűzésére tekintettel más vállalkozások ténybeli és jogi helyzetével összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak. Ezen adókulcsok szerkezete ugyanis tiszteletben tartja az egyenlőség elvét, mivel sávos, nem pedig egyenletes progresszivitáson alapul.”

A lengyel álláspontot Juliane Kokott főtanácsnok a magyarral együtt elfogadta, vagyis az Európai Bizottság a főtanácsnok szerint

Brüsszel a lengyel reklámadót is eredménytelenül támadta.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Lengyelországban februárban tartottak tüntetéseket a reklámadó miatt, mondván, hogy „A reklámadó egy jelentős csapás a »szabad« sajtó számára. A legtöbbük létét meghatározzák a reklámbevételek.”

Magyarországon is a sajtószabadságot féltették

Ezzel egybehangzó volt a magyar ellenzék álláspontja is a reklámadó bevezetése idején. Mint ismeretes, ekkor Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: a reklámadó bevezetésének – a költségvetési szempontból elenyésző bevétel miatt – semmilyen gazdaságpolitikai jelentősége nincs, a kormány célja csak az lehet, hogy azok a médiumok, amelyek eddig nem voltak 100 százalékig a Fidesz ellenőrzése alatt, „térdre kényszerüljenek”.

A hazai RTL csoport közleményére hivatkozva a Mandiner is beszámolt 2014-ben arról, hogy a magyarországi reklámadó miatt, az előzetes számítások alapján, éves szinten megközelítőleg 15 millió euróval nő az RTL csoport adóterhe, befolyásolva a 2014-es nettó nyereséget. Ebben a közleményben az RTL csoport megjegyezte, hogy az akkori legnagyobb adókulccsal (40 százalék) rendelkező kategóriába csak az RTL került bele, mert csak e cég reklámbevétele haladja meg az évi 20 milliárd forintot.

Rovatunk megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Magyar Reklámszövetséget és az RTL Csoportot is. Amint részükről válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

»Frissítés«

Időközben a Magyar Reklámszövetség reagált rovatunk megkeresésére. Álláspontjukat módosítás nélkül közöljük.

"A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) álláspontja az Európai Bíróság döntésétől függetlenül továbbra is az, hogy a reklámadó káros a gazdaság egészének. Éppen ezért örülünk, hogy a kormány 2019-ben 2022. december 31-ig felfüggesztette a korábban 7,5%-os reklámadónemet. Ezzel együtt bízunk benne, hogy a felfüggesztés végeztével ez a különadó végérvényesen kivezetésre kerül."

»Frissítés«

Időközben az RTL Magyarország is reagált rovatunk megkeresésére. Álláspontjukat módosítás nélkül közöljük.

"Az M-RTL Zrt. és CLT-UFA S.A. együtt 2744 millió forint reklámadót fizetett meg a 2017-2019-es évek tekintetében összesen. Ez az összeg nem tartalmazza a reklámadó törvény többszöri módosítása során befizetett, majd jóváírt terheket a 2014-2017-es évek vonatkozásában."

»Frissítés«

Időközben Nemzeti Adó- és Vámhivatal is reagált rovatunk megkeresésére. Álláspontjukat módosítás nélkül közöljük.

"A reklámadóból származó bevétel 2019-ben 6 331,1 millió forint volt. A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől 0 százalék."

MTI Fotó: Lajos György

Dobozi Gergely

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt ide vetette nekünk az eb.
Megvárjuk a jogállamisági per végét.
Az eb a perek több, mint 80 százalékában a bizottság javára szokott dönteni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés