Nyílt társadalom kontra Frontex - gyengítenék az NGO-k az uniós határvédelmet

2021. március 22. 9:41
Immár fél éve áll az NGO-k össztüze alatt az Európai Unió első egyenruhás rendészeti testülete, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex. A jogvédők meglehetősen kétes bizonyítékokkal alátámasztott vádaskodása valójában saját politikai agendájuk végrehajtását szolgálja a Frontex lapunknak nyilatkozó szóvivője szerint.

Frontex össztűz alatt

A kelet-mediterrán migrációs útvonal forgalma a 2015-ös csúcsidőszakhoz képest jelentősen csökkent; idén februárban a tavalyi adatoknál 80 százalékkal kevesebb illegális határátlépést regisztráltak (nevezetesen hétszáz eseményt), s a január-februári adatok összevetésben sem haladják meg a kétezret. Mégis, a Görögországon, Cipruson és Bulgárián keresztül Európa szívébe irányuló migrációs útvonal újfent az európai sajtó kereszttüzébe került.

Ennek oka, hogy tavaly októberben a Der Spiegel, majd a német lap nyomában számos véleményformáló nyugati orgánum össztűz alá vette Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, közismert nevén a Frontexet. Egészen pontosan a Frontex 2006 óta az Égei-tengeren működő Poszeidón műveletét érte kemény kritika. 

A Poszeidón művelet keretében a Frontex technikai és műveleti segítséget nyújt a görög hatóságok számára, elősegítve Görögország akcióit az illegális migrációs tendenciákkal és a határokon átívelő bűncselekményekkel szemben. E művelet sikerét a Frontex tavaly egy legalább ötszáz fős kontingenssel segítette a görögök munkáját, jellemzően rendészeti és egyéb határvédelmi feladatokat ellátva. Az együttműködés sajátossága, hogy

Görögország a stratégiai döntéshozó, a Frontex pedig a döntések végrehajtásában segédkezik.

A botrány eszkalálódásával a sajtó az Ügynökséggel szemben indult OLAF-vizsgálatot is felkapta. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy a Frontex jelenleg is segíti az Európai Csalás Elleni Hivatal munkáját, amely egyelőre ragaszkodik a titoktartáshoz. Napvilágot láttak továbbá bizonyos rejtélyes, fegyverlobbistákkal kapcsolatos találgatások is, amelyre vonatkozóan Borowski úgy reagált, hogy „semmi sem állhatna e vádaknál távolabb a valóságtól”.

Immár fél éve áll az NGO-k össztüze alatt az Európai Unió első egyenruhás rendészeti testülete, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex. A jogvédők meglehetősen kétes bizonyítékokkal alátámasztott vádaskodása valójában saját politikai agendájuk végrehajtását szolgálja a Frontex lapunknak nyiltakozó képviselője szerint.

A legsúlyosabb vád: a Frontex migránsok tömeges kitoloncolásában működik közre

A legsúlyosabb vádak szerint az Európai Unió legelső saját egyenruhás testületeként újraértelmezett Frontex a görög hatóságokkal együttműködve migránsok szisztematikus és tömeges visszautasításába kezdett. Ezzel a vádak szerint

folytatólagosan sértette meg az uniós jogot, a Frontex belső etikai szabályzatát és a nemzetközi jogot

– különös tekintettel az úgy nevezett non-refoulement alapelvére.

Ennek lényege, hogy a nemzetközi jogba ütközik egy személyt olyan államba visszaküldeni vagy kitoloncolni, ahol reális az esélye annak, hogy megkínoznák (ez az ország a konkrét esetben Törökország). 

A Der Spiegel egy Görögországban működő humanitárius nem kormányzati szervezet (NGO), a Legal Center Lesvos és a Front-Lex nevű amszterdami székhelyű jogi segítségnyújtó szolgálat aktivistáinak észrevételeire hagyatkozott, amikor a Frontex-botrányt kirobbantó cikkét megírta. Ezeket a vádakat ráadásul a média összekötötte olyan, a Frontex szóvivője által rovatunknak cáfolt állításokkal is, amelyek a Frontex állítólagos, kétes fegyverbizniszeire vonatkoztak.

Chris Borowski Frontex-szóvivő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ezeket a vádakat is aktivisták egy kis csoportja fogalmazta meg először. Ezek a vádak később a ZDF Magazin Royale nevű szatirikus hangvételű műsorában is megjelentek, azt a látszatot keltve, mintha a jogvédők titkos dokumentumokra leltek volna és titkos találkozókat derítettek volna fel.

A Frontex kétségbe vonja az NGO-k által hivatkozott bizonyítékok hitelét

A teljes képhez mindenképpen hozzátartozik az, hogy a folytatólagos jogsértésekre vonatkozó állításokat zömmel a török parti őrség által a rendelkezésükre bocsátott,

vágott és erősen átszerkesztett videófelvételek alapján tették, s ezekre hivatkoznak bizonyítékként is 

- mutat rá Chris Borowski, a Frontex szóvivője.

A Frontex hivatalos közlemények sorában rögzítette, hogy a vádakat megfogalmazó civil szervezetek nem voltak képesek bizonyítani, hogy a török hatóságok nem vállaltak felelősséget a Törökország irányába visszafordított bevándorlókért, vagy azt, hogy a görög földre lépő migránsoknak bármi baja esett volna. Az Ügynökség kiemeli, hogy továbbra sincs információja olyan sérülésekről, eltűnésekről vagy halálesetekről sem, amelyek a vádakkal összefüggésbe hozhatók lennének. Ez virágnyelvről lefordítva nagyjából annyit tesz, hogy ha történt is kiutasítás, az nem a bevándorlók életének veszélyeztetésével történt.

Az NGO-k a teljes égei-tengeri határvédelmet felfüggesztenék

Érdekes módon a sajtóban felkapott, botrányt sejtető vádak nyomán egyelőre egyetlen bíróság előtt sem indult eljárás a Frontex vagy Görögország ellen, pedig a vádak régóta ismertek. Ehelyett a Front-Lex munkatársai ügyvédi levélben

követelik a Poszeidón művelet azonnali leállítását, de legalábbis az operatív tevékenységek felfüggesztését.

Született emellett egy nyílt felhívás is, amelyet a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott Syria Justice and Accountability Centre honlapján is publikáltak. Ebben felhívják a Nemzetközi Büntetőbíróságon működő Főügyész Hivatalát, hogy kezdje meg a görög-török határon történtek kivizsgálását. 

Csakhogy az NGO-k mintha előrébb tartanának a felelősségre vonásban, mint ahogy azt a jogszabályok és a körülmények észszerűen diktálnák. A mértékadó (közösségi) médiumok – például a POLITICO, a Der Spiegel vagy akár a Twitter – olvasóiban ugyanis már most, egy esetleges marasztaló ítélet megszületése előtt az a benyomás él az égei-tengeri fejleményekkel kapcsolatban, mintha görög és frontexes rendészek borogatnának migránscsónakokat a nyílt tengerbe.

Hogy ez miért van így, erre a Frontex szóvivője, Chris Borowski csak sokat sejtető választ adott rovatunknak.

Annyit mondhatok, hogy azok az emberi jogi aktivisták, akik már jó ideje kritizálják a Frontex munkáját, most minden energiájukat a Frontex lejáratására fordítják, saját politikai agendájuk előremozdítása céljából. Hozzá kell tennem, hogy ezt a politikai küldetést az európai polgárok jelentős része elutasítja.”

Borowski részben bizonyára arra a Twitter-kampányra gondolhat, amelyen keresztül a migránsokat mobiltelefonos szolgáltatásokon keresztül segítő AlarmPhone ("Örülünk, hogy részt tudtunk venni abban, hogy fény derüljön a Frontex bűncselekményekben való érintettségére a határon"), vagy a Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető Sea-Watch ("A civilek tengeri mentőakciói ezrek életét mentette meg, közreműködésük azonban önmagában nem képes betölteni azt az űrt, amelyet az EU tétlensége okoz. Az izolációban élő és határok közé szorított Európa csak a tüneti kezelésre képes. Ahhoz azonban, hogy a további földközi-tengeri haláleseteket megfékezzük, jogszerű és biztonságos menekülési útvonalakra van szükség.") szítja az indulatokat a görög határőrök és a Frontex tisztjei ellen – tegyük hozzá, világjárvány idején. 

Ez a feltételezés ráadásul rögtön igazolást is nyer, amint a vészharangokat kongató Front-Lex munkatársainak önéletrajzait vizsgáljuk – rövid böngészés után többjükről derülhet ki, hogy az AlarmPhone-hoz hasonló információs kampányokkal ösztönzik az illegális migrációt.

Megjegyzendő, hogy az Open Society Foundations maga is elismeri, hogy habár közvetlenül nem fektet pénzt földközi-tengeri migránsmentő művetekbe, közvetett módon támogatja az ágazatban jártas civil szereplők tevékenységét. Ezen felül - ahogy A Földközi-tengeren meghátrálni nem lehet opció című, 2017-es közleményükben is írják - a Nyílt Társadalom Alapítványok "mély aggodalmukat" fejezték ki a NGO-kat ért támadások miatt. Ezek a tények, a többi fantázia kérdése.

Nehéz idők, nehéz döntések

Ahogy az a görög kormány által az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához intézett közleményben is áll, a kormányzat „szomorúan jegyzi meg, hogy a válság többletterheket ró és a szokásosnál is gyötrelmesebbé teszi a mindennapi életet bizonyos társadalmi csoportok, így a (…) migránsok és a menekültek számára is.

A Poszeidón művelet stratégiai felügyeletéért felelős Athén szerint sem lehet tehát a békebeli lét mércéjével mérni az emberi jogok érvényesülését egy mostanihoz hasonló világválság idején.

Kép: ANGELOS TZORTZINIS / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés