Beperelheti az Európai Parlament az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus miatt

2021. március 24. 8:32
Az Európai Parlament mai határozatában egyértelművé teheti: ha az Európai Bizottság június 1-jéig nem aktiválja a jogállamisági mechanizmust, úgy a Parlament keresetet indít a szerződések őre ellen.

Az Európai Parlament várhatóan ma elfogadásra kerülő határozata értelmében a testület idén június 1-jéig adhat haladékot az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak, hogy aktiválja Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmust. 

Amennyiben az Európai Bizottság nem hajtja végre az Európai Parlament mostani utasítását, utóbbi ezt mulasztásnak tekinti, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezésére hivatkozva eljárást indít az Európai Bíróság előtt a Bizottság ellen.

Az Európai Parlament várhatóan ma este 21 óra után szavazhat a kérdésről, ugyanakkor számos nyugati orgánum, így az Euractiv és a Reuters is kész tényként kezeli, hogy az Európai Parlament Cseh Katalinék és az Európai Néppárt állásfoglalási indítványát fogadja majd el.

Az Európai Parlament mai határozata részben Momentumos termék lehet

Az Európai Parlament mai határozatának megszövegezése tekintetében a „győztesnek” várt állásfoglalási indítvány borítójának tanúsága szerint a Momentum európai parlamenti politikusa (Renew Europe), Cseh Katalin és az Európai Néppárt is részt vett (a szocialistákkal, a baloldallal és a Zöldekkel együtt).

Ez az indítvány részletesen foglalkozik azzal, hogy a jogállamisági mechanizmus az uniós költségvetés „védelmét” hivatott szolgálni. Az erről szóló rendelet értelmében „Megfelelő intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha az 6. cikkel összhangban megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll.”

A felcsúti per szellemiségében elkészült indítványban az azt megalkotó politikusok hangsúlyozzák, hogy „a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása nem függhet iránymutatások elfogadásától, és sürgeti a Bizottságot, hogy kerülje el a további késedelmet a rendelet alkalmazásában”.

Ezt azért érdemes kiemelni, mert

az Európai Bizottság nem ebben állapodott meg az uniós tagállamok választott vezetőivel.

A szerződések őreként ugyanis vállalta, hogy iránymutatásokat fogad el arra vonatkozóan, hogy pontosan miben áll a jogállamiság megsértése – vagyis hogy egyáltalán mi alapján lehet súlyos eurómilliárdokat megvonni az egyes tagállamoktól.

Cseh Katalinék ugyanakkor megjegyzik, hogy tudomásuk van arról, hogy a Bizottság már dolgozik ezeken az iránymutatásokon, így követelik a szervtől, hogy az idén júniusi határidőt ezen iránymutatások kidolgozása tekintetében is tartsák (elfogadásuk előtt azonban konzultáljanak az Európai Parlamenttel).

A jogállamisági mechanizmus mellett kardoskodó képviselők egyébként hozzáteszik: a tagállamok választott vezetői által megtestesített Európai Tanács által a jogállamisági mechanizmus kapcsán elfogadott kompromisszumos következtetések nem bírnak joghatással.

Matteo Salvini és a francia elnökjelölt EP-frakciója elutasítja a jogállamisági feltételrendszert

Az euroszkeptikus pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia nevű parlamenti frakció saját állásfoglalási indítványában elutasítja a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert, mondván, hogy az sérti az uniós jogot.

Az indítványt megfogalmazók megállapítják, hogy az Európai „Bizottság politikai szereplővé vált, nem pedig a Szerződések őrévé” – álláspontjuk szerint ugyanis

a tagállamok a szerződések urai, s ennek így is kellene maradnia.

Az indítványban éppen ezért kérik az Európai Unió megreformálását, hogy a blokk „az európai nemzetek és népek szuverenitását és identitását tiszteletben tartó Európává váljon”. Ennek kapcsán felszólítják a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy szakítsanak a politikai fősodort érdemben alakító „egyre szorosabb Európa” megvalósítására irányuló központosító törekvésekkel. 

Alternatívaként a frakció olyan korlátozottabb típusú európai együttműködést szorgalmaz, amely tiszteletben tartja ugyan az uniós szerződéseket, de azok tekintetében „a nemzeti szuverenitásra, átláthatóságra, a szigorú szubszidiaritásra és az elszámoltathatóságra” helyezné a hangsúlyt.

Az Identitás és Demokrácia színeiben politizál Matteo Salvini és a közelgő francia elnökválasztás esélyese, Marine Le Pen is.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták szerint a jogállamisági mechanizmus felesleges

Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevében zömében lengyel képviselők nyújtottak be állásfoglalási indítványt. Ebben a képviselők igyekeznek nyilvánvalóvá tenni, hogy az Európai Unióban már létezik az uniós joggal összeegyeztethető jogállamisági mechanizmus, nevezetesen a 7-es cikkely szerinti eljárás; ez „ír elő ugyanis uniós hatáskört a jogállamiság mint uniós érték érvényesülésének ellenőrzésére olyan összefüggésben”.

Más okból is feleslegesnek tartják az ECR politikusai a jogállamisági mechanizmust: álláspontjuk szerint

az uniós költségvetés védelmét egyéb jogi eszközök is szolgálják.

A képviselők rámutatnak, hogy az uniós intézmények nem rendelkeznek arra vonatkozó hatáskörrel, hogy olyan értékeket definiáljanak, mint a jogállamiság fogalma, mivel a tagállamok a szerződések útján nem ruházták rájuk ezt a hatáskört.

Éppen ezért úgy vélik, hogy ha már létezik egyáltalán jogállamisági mechanizmus, akkor az Európai Bizottságnak jogában áll iránymutatásokkal segíteni a rendelet alkalmazását, és kötelessége ezen iránymutatások mentén végrehajtani azt.

Az ECR politikusai rögzítik azt is, hogy az Európai Bíróság előtt megtámadott jogállamisági mechanizmust csak ezen eljárás lezárulását követően lehet majd jogszerűen alkalmazni, s

felhívják a bírói testületet arra, hogy tisztességes és pártatlan eljárás lefolytatását követően nyilvánítsák semmisnek magát a rendeletet.

Háttér

Tavaly december elején az Európai Tanács történelmi megállapodást kötöttek az uniós költségvetésre és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási mechanizmusra vonatkozóan. Az elfogadás körülményeit érdemben bonyolította, hogy az Európai Parlament politikai javaslatára a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló rendelethez egy harmadik is kapcsolódik, amely a szóban forgó jogállamisági mechanizmusként terjedt el a köztudatban.

A tagállamok tárgyalóasztalán e három témakör politikai szempontból egységet képező csomagként szerepelt. Ennek megfelelően Európai Unió közéletét alapvetően formálta, hogy a jogállamisági mechanizmus feltételrendszere hogyan és miképpen befolyásolhatja a tagállamok szuverenitását. 

Időközben egyre valószínűbbé vált, hogy politikailag és jogi szempontból is rendkívüli módon. Politikai szempontból azért, mert

a közbeszédben a mechanizmus úgy terjedt el, hogy szinte kizárólagos célja a magyar és a lengyel kormány megrendszabályozása.

Ezt a narratívát erősíti, hogy az értelmezést a mechanizmust alkalmazni rendelt Európai Bizottság prominens politikusai is átvették.

A tervezet jogi szempontból is aggályos volt, mivel számos olyan gumiszabályt tartalmazott, amely lehetővé tette volna az Európai Bizottság számára, hogy a jogállamiságot akár szűken, akár a lehető legtágabban értelmezze. Nem tett jót a kiszámíthatóságnak az sem, hogy a Bizottság a kötelező érvényű uniós joganyag mellett nagymértékben támaszkodhatott volna az uniós szervezetek és háttérintézmények által az utóbbi évek során közzétett puha jogi dokumentumok tartalmára is.

Idén év elején Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróság előtt a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ez elvileg akár a rendelet alkalmazására halasztó hatályú is lehet, ugyanakkor az uniós végrehajtó hatalmat megtestesítő Európai Bizottság tavaly decemberben világos elvárással fordult az Európai Unió Bíróságának irányába: ha az ügy a fórum elé kerül, a Bíróság döntsön néhány hónap leforgása alatt a jogállamisági mechanizmus kérdésében a nagyjából két évet igénybe vevő rendes eljárás helyett.

Dobozi Gergely

Összesen 152 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Várható volt, hogy nekimentek Ursulának, le akarják váltani.
Milyen üzenetet küldenek a világnak?
Egy ugyanolyan békétlen földrész, mint volt........
Szegyenlem magam helyettük.

Azt azért nem kéne félresöpörni, hogy Európáért az állam és kormányfők felelősek, nem pedig a saját homokozójukban jól eljátszadozó EP képviselők. Döntő szava csak az államok vezetőinek lehet.

"Beperelheti az Európai Parlament az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus miatt"
Ez nagyon is életszerűtlen, abszurd, ám a mai "világban" nagyon is életszerű.
De ha már..., nos ebben az esetben a Pesty Laci, vagy bárki elindíthatja az aláírásgyűjtést, akár a CÖF, hogy ugyebár:
ezt a "parlamentet", amely idegen hatalom - G-Soros-company - ügynökeivel van tele,
az Európai Parlamentet örök időkre fel kell oszlatni!
De még előtte ügyészségi kihallgatások során fel kell tárni:
mi volt ez, amit Soros-uralomnak hívunk, mikor, kikkel, hoigyan kezdődött:
AZ ELEJÉTŐL A MAI NAPIG, MINDENT KITENNI DOKUMENTBEN HIÁNYTALANUL.
Ennyi.

Addig az EU bukdácsolni fog és az ideológia harci színtere lesz, amíg az EP létezik és döntési jogosítványa van. Az EU nem önálló állam, hanem az önálló államok szövetsége. Ebben a szövetségben pedig az állam- és kormányfők képviselik a tagállamokat, így minden döntés őket illeti. Az EP-nek ha egyáltalán fennmarad legfeljebb tanácsadó, véleményezési jogosultsága lehetne.
Jelen esetben az EU az EP-én keresztül állam az államban.
Milyen jogállamisági mechanizmus az ilyen?
Semmilyen.
Illetve DIKTATÓRIKUS

Ha az EP beperelheti a Bizottságot, az állam- és kormányfők tanácsát, akkor biztosítani kell, hogy a választók meg beperelheti az EP-t. Sőt!! Akár fel is oszlathatják.

Hát perelje, ellesznek egy darabig.

Mintha az ENSZ közgyűlés beperelné a Biztonsági Tanácsot.

Az EU államokból áll, és nem pártokból. Az EU működését egyelőre még az államok működésének összessége adja, és nem pártok hisztériázása. Ahol nem az egyes államok cselekedtek, hanem az EU bürokrácia, ott szánalmas a végeredmény. Például a mostani járvány esetén, de lehet ez a migráció. Vagy nézd meg, mekkora súlya van a világpolitikában az EU-nak. Semmi, terelgetik erre, arra, akár saját érdekei ellenében is.

Á, még ennél is aljasabbak: az EU-s pénzeket közvetlenül a baloldali pártok, NGO-k és média kapná, gyakorlatilag korlátlan tőkével rendelkeznének a 2022-es választásra, mégpedig úgy, hogy ez az EU-nak egy plusz fillérjébe se kerülne. Nem véletlen, hogy ennyire sietnek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés