Nagy-Britannia és az EU is rájött, hogy a vakcinaháborúnak is vannak hátarai

2021. március 26. 16:36

Lionel Laurent
Bloomberg
Az EU tudja, hogy legalább másfél év mire önellátó lesz a vakcinagyártás terén, az Egyesült Királyság pedig tisztában van vele, hogy az uniós exporttilalom veszélyezteti az oltóanyagok elérhetőségét.

„Öt év rosszindulatú, Brexittel kapcsolatos kereskedelmi vita, határzár és néhány per után Nagy-Britannia és az Európai Unió fogcsikorgatva beismerte, hogy szükségük van egymásra, legalábbis ami a koronavírus elleni oltásokat illeti. 

(…)

Mindkét fél „win-win” helyzetet és kölcsönösen előnyös megállapodást szeretne az oltóanyagellátás gyorsításának érdekében, a szomszédok közötti vakcinavita végül önmegsemmisítő hatással lehet. Az Európai Bizottság által javasolt exporttilalom – amely elsősorban az Egyesült Királyságba tartó vakcinákat érinti – megosztotta az európai blokk 27 tagállamát és a világkereskedelmi partnereket. 

A dózisok felhalmozása hozzájárult a kontinentális Európa lassú oltási stratégiájához, de az exporttilalom csak tovább késleltetheti a járvány végét. Ahogy az egyik EP-képviselő helyesen megfogalmazta, azzal, hogy az Unió beleszól a vakcinák ellátási láncába, önmagának is árt, a határokon átívelő csaták aláássák a közös ellenség, a koronavírus elleni globális háború célkitűzéseit. 

És bár az Egyesült Királyság villámgyors immunizációs kampányt folytat, egyre világosabbá válik – még a „kemény Brexit” mellett érvelők körében is –, hogy az egyik fél győzelme nem jelenthetni a másik fél vereségét. London ideges a szomszédos kereskedelmi hatalom újbóli szigorú korlátozásai, illetve azok továbbgyűrűző hatásai miatt. 

(…)

(...) Az Egyesült Királyság Pfizer/BioNTech oltóanyag-ellátása nagyban függ a Pfizer belga gyárától. És bár az EU nehezményezi, hogy sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem exportált egyetlen vakcinát sem, az oltások néhány fontos alapanyaga egy yorkshire-i üzemből származik. Az EU tudja, hogy legalább másfél év mire önellátó lesz a vakcinagyártás terén, az Egyesült Királyság pedig tisztában van vele, hogy az uniós exporttilalom veszélyezteti az oltóanyagok elérhetőségét. 

(…)

Londonnak és Brüsszelnek rövid távon dűlőre kell jutnia az AstraZeneca uniós mulasztásaival kapcsolatban. Valamilyen megosztási megállapodásra van szükség, ami nem veszélyezteti a brit oltási stratégiát, és a vállalatnak el kell számolnia azzal, mit is ért az alatt, hogy minden tőlük telhetőt megtettek. A gyártó holland üzeme nemrég engedélyért folyamodott az EU-ba történő szállításhoz. 

Hosszabb távon a kétoldalú kapcsolatok rovására mehet, ha nincsenek közös kötelezettségek és közös megértés. A vakcinák importjának és exportjának transzparensebbnek kell lennie, ami elősegítheti a bizalmat és amivel elejét lehetne venni olyan vádaknak, mint amit Charles Michel, Európai Tanács elnöke is megfogalmazott, aki szerint a britek megtiltották egészségügyi felszerelések exportját. 

Mivel az exportkorlátozás kérdésköre a gyógyszergyártó nagyhatalomként számon tarott Indiában is megjelent, ahol a belföldi oltási szükségleteket a globális ügyfelek rovására fogják előtérbe helyezni, az EU-nak és az Egyesült Királyságnak csatlakoznia kell az Egyesült Államokhoz, hogy globális megállapodás születhessen a gyártási kapacitások növelése és a protekcionizmus kordában tartása érdekében. 

Ha ez nem történik meg, a „win-win” hangulat nem tarthat sokáig. Azzal, hogy a járvány tovább tart, mint gondoltuk, további életmentő oltóanyagok rendelkezésre állása esetén is komoly vakcinaviták lesznek. Az Unió és az Egyesült Királyság kapcsolata mindig törékeny lesz: a pénzügyi kapcsolatok adottak, de az észak-ír határ és egyéb szabályozási kérdések továbbra is megválaszolatlanok, vagyis a Brexit továbbra is érezteti a hatását.” 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés