Akadozik a bűnügyi együttműködés a Brexit miatt

2021. március 30. 15:47
Az Egyesült Királyság az európai elfogatóparancs rendszeréből kilépve azzal szembesülhet, hogy egyes uniós tagállamok alkotmányos indokokra hivatkozva fékezik a bűnügyi együttműködést.

Tíz uniós tagállam, köztük Franciaország és Németország határozott úgy, hogy az Európai Unióból kilépett Egyesült Királyság számára nem ad ki több bűnözőt. A döntéssel a két tagállam mellett Horvátország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország azonosul (Ausztria és Csehország pedig a terhelt beleegyezése mellett teljesíthet a jövőben a kiadatást az Egyesült Királyság számára).

A döntést az érintett tagállam egyrészt a Brexitre, másrészt pedig arra tekintettel hozta, hogy az Egyesült Királyság az európai elfogatóparancs kötelékéből is kilépett. A döntés csak az illető tagállamok állampolgáraira terjed ki, a területeiken élő külföldiekre nem. 

Az európai elfogatóparancs (EEP) a büntetések végrehajtása vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadás Európai Unión belüli egyszerűsített rendszere. Jellegzetessége, hogy az egyik uniós tagállam által kibocsátott elfogatóparancs az EU egész területén érvényes. Az európai elfogatóparancs az idők során a kiadatási rendszer helyébe lépett. Így a tagállamok büntetőeljárás esetleges lefolytatása, illetve a terhelt esetleges őrizetbe vétele vagy fogházba zárása céljából kérhették egymástól az érintett átadását.

Érdemes hozzátenni, hogy a szigetország a továbbiakban a Schengeni Információs Rendszerhez sem fér hozzá. Ez utóbbi Európa legnagyobb, adatmegosztáson alapuló bűnügyi informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok szigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatok kezelésére hivatott.

Ez nehezedik most meg a fentebb írt tagállamok és az Egyesült Királyság viszonyában. Az Egyesült Királyság ugyanis a korábbiaknál nehezebben (és főként az Interpolra hagyatkozva) folytathat le például büntetőeljárást egy német vagy egy francia állampolgárral szemben, ha az érintett az Egyesült Királyság területén vagy brit állampolgár sérelmére követett el bűncselekményt. 

A Sun cikke utal is arra, hogy az érintett uniós tagállamok alkotmányos indokokra hivatkozva tagadhatják meg állampolgáruk kiadását a brit hatóságok számára. Ezzel szemben

az Egyesült Királyság jelezte, hogy a maga részéről eldöntöttnek tekinti azt, hogy brit állampolgárt adjon ki az úgy nevezett 1-es kategóriába tartozó országok számára

(ide tartoznak a fenti tagállamok és Magyarország is).

Mindez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti bűnügyi együttműködés elenyészik.

Kevin Foster belügyminiszter jelezte, hogy a szigetország továbbra is együttműködik az Európai Unióval abban, hogy egy új bűnüldözési keretrendszert dolgozzanak ki. Ennek lehetséges formája egy nemzetközi megállapodás lehet, amely akár még abban az esetben is lehetővé teheti az érintett eljárás alá vonását, hogy az uniós tagállam nem adja ki őt az Egyesült Királyság számára.

Címlapkép: Wikipedia

Dobozi Gergely

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés