Gazdasági robbanás előtt állnak a Visegrádi Együttműködés országai

2021. március 30. 12:52
Németországban ma mindenki Kínáról beszél, a keleti szomszédokról viszont kevés szó esik. Pedig a Visegrádi Együttműködés országai menthetik meg a német gazdaságot - írja a liberális Der Tagesspiegel.

A visegrádi országokat dicséri a liberális Der Tagesspiegel egyik március végi cikke. A cikk szerzője, Christoph von Marschall A robbanás előtt álló régió a küszöbünk előtt áll (Die Boomregion liegt vor der Haustür) című cikkében a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködésével létrejött Visegrádi Együttműködésben lévő gazdasági lehetőségeket latolgatja – Kínával összevetve azt.

A szerző rámutat: a számok szintjén a Visegrádi Együttműködés országaival folytatott kereskedelem

összességében a német export nagyobb hányadát teszi ki, mint amekkora szerepet Kína játszik a német külgazdaság szempontjából.

A Kínával folytatott import és export 212 milliárd euróra rúg, amely a német külgazdaság 9.5 százalékát teszi ki. Mindeközben a négy kelet-közép-európai országgal folytatott termékkereskedelem volumene 286 milliárd euró (12.8 százalék).

Von Marschall egy német szakértői testületre (Experten des Ostausschusses der Deutschen Wirtschaft) hivatkozva állítja, hogy Németország ráadásul sokkal nagyobb mértékben támaszkodhat visegrádi régió országaira a koronavírus-válságból való kilábalás során, mint az ázsiai nagyhatalomra (immár nyugodt szívvel nevezhetjük Kínát annak).

A szerző kifejti, hogy ennek oka például az lehet, hogy bár Kína gazdasága és népessége tekintetében is erősebb tényező,

a földrajzi közelség és az Európai Unión belüli beszállítási láncok rövidsége miatt a Visegrádi Együttműködés országai igenis versenyképesek.

A régióban különösen erős Lengyelország, amely dinamikus növekedést tudhat magáénak az utóbbi évtizedekben. A szerző megjegyzi, hogy az ország vásárlóerejét tekintve előzi immáron Oroszországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot – ily módon pedig Lengyelország a koronavírus-válság során a német gazdaság legfőbb stabilizáló erejének tekinthető.

Ha már V4-ek, a Der Tagesspiegel szerzője Magyarországról is ír. Rámutat, hogy hazánk 52 milliárd eurós áruforgalmával sokkal nagyobb országokat előz meg a külkereskedelmi ranglistán. Ezek közül példaként Oroszországot említi, amely a németekkel csupán 45 milliárd eurós áruforgalmat produkált (az 5.5 milliós lakosságú Szlovákia pedig 28 milliárd eurós forgalmat, amellyel Indiát előzi).

A szerző szerint a német autóipar legnagyobb beszállítójának számító Csehország vásárlóerejének folyamatos növekedéséről is kevés szó esik Németországban (miközben az ország időközben Spanyolországot is leelőzte). Figyelemreméltónak tartja, hogy a mindössze 10 millió lakosú Cseh Köztársaság a Német külgazdasági rangsor tizedik helyét foglalja el.

Címlapkép: Wikipedia

Összesen 110 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csehország jövőre leelőzi Japánt az egy főre eső PPP GDP-t tekintve. Ezt mi is elérhetjük valamikor az évtized második felében. A legtöbb ország ugyanúgy külföldi technikára szorul, mint mi, de éppen ezért alapvetően konvergálni tud a gazdaság az európai átlaghoz.

Amúgy van olyan sejtésem, hogy az oroszokkal folytatott kereskedelem volumene nagyobb lehetne minden EU-s ország számára. Csak egy dolgot kéne tenni. Abbahagyni az szankciózásokat.

Tényleg nem tudsz megtalálni egy GDP-táblázatot az interneten?

https://en.wikipedia.org/wiki/..(PPP)_per_capita#IMF_estimates_between_2020_and_2025

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés