A rasszizmus egyúttal geopolitikai kérdés is

2021. április 6. 17:29

Gideon Rachman
Peking rámutatott arra, hogy az őslakosokat ért elbánás miatt éppen maga Amerika és Ausztrália, gyarmati múltja miatt pedig Európa is éppúgy kritikákkal illethető.

„Fehér előjogok, intézményesül rasszizmus, tudattalan ítélkezés, identitáspolitika – néhány olyan kifejezés, amely az utóbbi időben tulajdonképpen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai közéletének »fizetőeszközévé« vált. Csakhogy a rasszizmus korántsem belpolitikai kérdés. Miközben a globális hatalmi áramlatok változóban vannak, a rasszok közötti méltányosság kérdése szintúgy geopolitikai kérdéssé kezd válni.

Ha a vásárlóerőt vesszük alapul, a világrend ma Kína köré rendeződik; az országot követi az Egyesült Államok, India, Japán és Németország. Csakhogy a világ legfontosabb politikai intézményei még mindig az 1945 után felállt politikai és gazdasági hatalmi egyensúlyt tükrözik. 

(…)

Evidens, hogy a rasszizmusról szóló közvita egyre jellegzetesebben határozza meg Kína és az Egyesült Államok viszonyát. Az újgurokat és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő egyéb kisebbségeket ért atrocitások miatt megfogalmazott kritikákon felbőszülve, a kínai kormány kísérletet tett arra, hogy fordítson egyet a vita kimenetelén. Peking rámutatott arra, hogy az őslakosokat ért elbánás miatt éppen maga Amerika és Ausztrália, gyarmati múltja miatt pedig Európa is éppúgy kritikákkal illethető.

(…)

Ha Amerika valaha is a faji egyenlőség zászlóvivőjévé kíván válni, sikere akár múlhatna azon is, hogy hatékonyan képes-e előnyt kovácsolni a Kínával vívott „szív és ész” küzdelméből. Az Egyesült Államok hosszú távú célja akár lehet az is, hogy a globális porondon a multikulturális USA-t állítsa kontrasztba az etnocentrikus Kínával.

Csakhogy ma korántsem tűnik úgy, hogy ez a diskurzus ilyen egyszerű mederben zajlik majd. Nem minden esetben lehet ugyanis a rasszok egyenlősége kapcsán megfogalmazott amerikai vízióval szövetségeseket nyerni a tengerentúlon. Még a hagyományosan amerikai szövetségesnek tartott globális szereplők is az amerikai kulturális imperializmus egy újfajta megnyilvánulását látják ebben a vízióban. Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben a csoportidentitás társadalomidegen ideológiájának importálása miatt, vagyis amiatt panaszkodott, hogy ez az amerikai egyetemekről származó ideológia egyre karakteresebb formát ölt a francia felsőoktatásban is.”

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés