Joe Biden lehet az ír-északír egyesítés motorja

2021. április 9. 11:48
Az, hogy az ír felmenőkkel rendelkező amerikai elnök a belfasti zavargások megszüntetésére szólított fel, akár előrevetítheti azt is, hogy ír egyesítés akár washingtoni segítséggel is végbemehet majd.

Biden Johnsonnal együtt békítené ki az íreket

Az utcai zavargások csaknem egy hete tartanak az észak-írországi Belfastban, így időszerűvé vált, hogy az ír felmenőire büszke Joe Biden amerikai elnök is megnyilvánuljon az eset kapcsán. A Biden-adminisztráció aggodalmát fejezte ki a történések miatt és arra figyelmeztetett, hogy a britek, az írek és az északírek közötti békét 1998-ban beállító Nagypénteki Egyezmény „nem eshet a Brexit áldozatául”. Éppen ezért a Fehér Ház csatlakozik londoni és belfasti törekvésekhez a kedélyek lenyugtatása érdekében.

A mostani zavargások a Brexitet követően közvetetten az Ír-tengeren kialakult kereskedelmi határ, közvetlenül pedig egy belpolitikai botrány kapcsán robbantak ki, ezzel egyidejűleg pedig egy több mint két évtizeden keresztül nyugalmi állapotban tartott konfliktust gerjesztettek fel. Az eset eszkalálódni akkor kezdett, amikor fiatal unionista tüntetők egy csoportja a rendőrséggel került összetűzésbe Belfast utcáin, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálva meg a rendőri erők tagjait. Több tucat rendőr megsebesült, többeket letartóztattak. Belfast mellett Carrickfergus and Derry városaiban is zavargások törtek ki.

Mély aggodalommal töltenek el az Észak-Írország utcáin látott erőszak fejleményei, különösen, ami a rendőrséget ért támadásokat illeti. Ezek a hivatalos személyek a közrendet és a közbékét védik. Hasonlóan aggályosnak tartom a buszsofőrt és a sajtó munkatársát ért inzultusokat is. Az ellentétek feloldása párbeszéden, s nem pedig a bűnözésen és az erőszakon keresztül vezethet eredményre.” - kommentálta a fejleményeket Boris Johnson brit miniszterelnök.

A Brexit-tárgyalások és az brit-ír-északír problémáról a Precedens már korábban is írt. Ennek belpolitikai vetülete, hogy a britpárti unionistákat dühítik az idén januárban hatályba lépett Brexit-megállapodás egyes elemei, mondván, hogy ezek a rendelkezések Észak-Írország pozícióját zilálják szét az Egyesült Királyságban.

Szikrák a puskaporos hordó mellett

Ehhez adalékként szolgál az a belpolitikai botrány, amely egy a koronavírus-zárlat ellenére megtartott temetés kapcsán robbant ki. Történt ugyanis, hogy az Ír Köztársasággal sorsközösséget vállalni kívánó Sinn Féin parlamenti párt politikusai a velük egy politikai közösséghez tartozó Bobby Storey republikánus politikus temetésén vettek részt. A közvélemény egy részét az háborította fel, hogy ezt a 24 Sinn Féinhez tartozó politikust az északír hatóságok nem vonták eljárás alá. 

A brit koronával szövetséget ápoló unionisták – vagyis a Sinn Féin ellenfelei – felkérték Simon Byrne-t arra, hogy mondjon le, tekintettel arra, hogy a társadalom elveszítette az autoritásába vetett bizalmát.

A feszültséget tovább fokozta, hogy ezzel egyidejűleg Antrim megyében a hatóságok drograzziákat tartottak az Ulster Defence Association (UDA) illetőségein. Az alábbiakban kiderül, hogy ezek az apró mozzanatok miért tekinthetők szikrának a puskaporos hordóban. A Sinn Féin politikusai szerint az unionisták szándékosan gerjesztik a feszültséget.

Unionisták kontra nacionalisták

Ha csak a feszültség 20. századi gyökereit vesszük alapul, a konfliktus az 1920-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor a Nagy Britannia által évszázadokon keresztül uralt Írország önálló állammá vált, Észak-Írország azonban az Egyesült Királyság része maradt.

Ezt követően Észak-Írország társadalma lényegében két részre szakadt: az unionistákra (lojalistákra), és a nacionalistákra (republikánusok). Előbbiek elégedettek azzal, hogy országuk a brit korona fennhatósága alatt maradt (vagyis brit királyhoz lojálisak), ezzel szemben a nacionalisták éppen hogy az Egyesült Királyságtól függetlenednének, hogy az Ír Köztársaság részévé válhassanak. Ehhez hozzáadódott egyfajta vallási szembenállás is: úgy tartják, hogy az unionisták jellemzően protestáns, a nacionalisták pedig katolikus vallásúak.

A két pólus közötti szembenállás különösen az 1960-as évek táján erősödött fel, s innentől kezdve az erőszak is mindennapossá vált, ez az állapot pedig egészen az 1990-es évekig tartott. A konfliktus odáig fajult, hogy a brit hadsereg is megjelent a színen, hogy szembetalálkozzon a republikánusok fegyveres erejével, az Irish Republican Army-vel (IRA). A lojalisták is csoportokba verődtek és fegyverkezésbe kezdtek – így jött létre az Ulster Defence Association (UDA) és az Ulster Volunteer Force (UVF).

Ezt a szélsőségekig fokozott helyzetet oldotta fel a Nagypénteki Egyezmény, amelynek nyomán egy unionistákból és nacionalistákból álló koalíció kormányozta az országot (előtte jellemzően lojalisták kormányoztak).

Jelenleg DUP kontra Sinn Féin

A fenti két pólust ma két jelentős politikai párt testesíti meg az ír parlamentben. Az egyik pólus a Democratic Unionist Party (DUP), amely értelemszerűen a lojalista-unionista mozgalom konszolidált utódja. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok tekintetében a DUP szűk többséggel van jelen a törvényhozásban.

Ezzel szemben a nacionalista-republikánus Sinn Féin (amelyet sokan a fentebb említett IRA-hez kötnek) az ír parlament második legerősebb erejét adja.

Brexit nyomán egyesülés?

Egyes elemzők szerint a Brexit farvizén újfent kiújulhat a közvita Észak-Írország és Írország egyesüléséről. Peter Foster és Laura Noonan a Financial Times hasábjain írt véleménycikkében beszédesnek tartja például, hogy Martin McGuinness, az északír republikánus Sinn Féin elnöke már a 2016-os Brexit-népszavazást követően elindította volna petícióját az ír-északír egyesülésre vonatkozóan. McGuinness szándékait már nem tudta végrehajtani, ugyanis az IRA volt vezetője nem sokkal később, 2017. márciusában elhunyt.

Az elemzőcikk szerzői Joe Biden amerikai elnök ír-szálát is jelentőségteljesnek tartja. Foster és Noonan szerint ugyanis Biden ír kötődése adott esetben előremozdíthatja az ír-északír határokról szóló vitát, mint ahogy

az elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy az így egyesült Írország akár komolyabb támogatásokra is számíthat Washington részéről.

A szerzők a Sinn Féin politikusait is idézve latolgatják, hogy ehhez minden bizonnyal előbb arról kell meggyőzni a brit koronához hű unionistákat, hogy az egyesítést követően brit identitásuk nem szenved csorbát, s hogy az "új típusú Írországban" is szabadon élhetik meg hagyományaikat és szokásaikat.

Az elemzők az utca embere szemüvegén keresztül is vizsgálták a kérdést. Mint írják, az egyesítésről szóló referendum kapcsán az északír polgárok feltehetik maguknak a kérdést, hogy vajon mindennapi megélhetésük szempontjából mi kifizetődőbb. Dilemmát jelenthet ugyanis Írország eurózóna-tagsága illetve a brit egészségügy (NHS) szociális hálója.

Az ír republikánusok mindenesetre a Fehér Ház támogatását élvezik

Ezt az érvelést inkább erősíti, mintsem cáfolja az egyesüléspárti Sinn Féin Michelle O'Neill idén márciusi nyilatkozata, miszerint

"A mai napon Biden elnökkel és Harris alelnök asszonnyal tartott közös egyeztetésünk mindenki számára gyümölcsöző eredménnyel zárult; egyhangúan támogatjuk az ír békefolyamat ügyét, mint ahogy a Nagypénteki Egyezmény vívmányait is. (...) Biztos vagyok abban, hogy a Brexit végül mint kizárólag a konzervatív kormány és szövetségeseinek politikai célkitűzése vonul be majd a történelembe."

O'Neill hozzátette: a sziget jövője fogja meghatározni az eljövendő politikai és közvitákat.

Fotó: PAUL FAITH / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Következik Wales? Ők is kelták.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés